A Szikszói Járásbíróság P.20039/2015/15. számú határozata kártérítés tárgyában.

óáíóá

A ...... Járásbíróság a dr.........( ........, . szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt felperes neve(felperes címe szám alatti lakos) felperesnek,- a dr.(, szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt...............Vadásztársaság (alperes címe szám alatti székhelyű) alperessel szemben kártérítés megfizetése, vadkár iránt folyamatban lévő perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 600.00.-(Hatszázezer) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az államnak a Nemzeti Adó-és Vámhivatal ...........felhívására az ott közölt módon és időben 1.083.300.-(Egymillió-nyolcvanháromezer-háromszáz) forint állam által előlegezett eljárási illetéket.

A perben felmerült költségeit a felperes maga viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ..........Törvényszékhez címzett, de a ..........bíróságon írásban, 3 egyező példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni.

Tájékoztatja a bíróság a feleket arról, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen előterjesztett fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az csak a perköltség viselésre vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, vagy ha az ítélet indokolása ellen kerül előterjesztésre.

Ez esetben a felek tárgyalás tartását kérhetik.

Ugyancsak tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha a felek ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérték.

I n d o k o l á s :

A bíróság a tényállást a felperes keresetlevele és mellékletei, az alperes nyilatkozata, a felek által csatolt okiratok, ......, továbbá ......... tanúk vallomása alapján az alábbiak szerint állapította meg:

Felperes 2013. április hó 24. napjától kezdődően használója a ............. külterület ....... helyrajzi szám alatt található 27,3 hektár nagyságú területnek, mely területen alma telepítésű gyümölcsös található.

A terület a ...... Állam tulajdonát képezi, erre a területre vonatkozóan a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) 2013. április 24. napjával kötötte meg a szerződést a felperessel határozott időre 2013. október hó 15. napjáig. A földhasználati lapon 2013. április 24-ei kezdettel földhasználóként a felperes került bejegyzésre.

Ezt megelőzően a terület használója az NFA-val kötött megállapodás alapján a .... Kft. volt.

A..............Kft. és a felperes között 2012. december 20. napján vételi jogot alapító szerződés jött létre, melyben a Kft. úgy nyilatkozott, hogy a ......... külterület ....... helyrajzi szám alatti ingatlant, mely a ..... Állam tulajdona, földhaszonbérleti szerződés alapján tartja birtokában. A felek a vételi jogot az ingatlanon a Kft. által telepített almáskert tekintetében kötötték ki arra figyelemmel, hogy 10.200.000.-ft kölcsönt nyújtott a felperes a Kft. részére.

2013. február 5. napján adásvételi szerződés jött létre a...........Kft. és a felperes között, melynek értelmében a Kft. eladta a ...........Állam kizárólagos tulajdonát képező ........... külterület ..........helyrajzi szám alatt felvett összesen 147 hektár 9606négyzetméter területű ingatlanból a C alrészlettel megjelölt 27 hektár 3602 négyzetméter területen fekvő gyümölcsös ültetvényt bruttó 12.700.000-ft-ért azzal, hogy a teljes vételárat a felperes 2013. február 28. napjáig fizeti meg a Kft. részére, a teljes vételár megfizetésének napján lép az ültetvény birtokába, ettől kezdve húzza annak hasznait és viseli a terheit, valamint a kárveszélyt.

A ............. külterület ..............helyrajzi szám alatti ingatlanon található almáskert egy kerítéssel körbezárt területen helyezkedik el, mely kerítés azonban jelentősen meg volt rongálva, a kerítés némely helyen annyira le vont döntve, hogy ott autóval be lehetett járni. A kerítés rendbetételét a felperes 2013. március végén kezdte el.

Erre a területre a vadak a kerítés hiánya miatt szabadon bejárhattak, de a vad a kerítést át is tudja ugrani. A területen a vadak rágása következtében meg nem határozható mértékben kár keletkezett, mivel a vad a fák törzseit megrágta, továbbá a rügyeket is lerágta. A kár 2013. januártól - március végéig következett be.

Korábban ezt a területet a felperes megbízási jogviszony keretében művelte, szóbeli megállapodási szerződés jött létre a .......... Kft. és a felperes, továbbá ,,,,,,,,,között. A felperes és .............. a művelésért a megbízási szerződés alapján díjazásban részesült.

A területet a megbízási szerződés alapján művelő ............egy ismerősén keresztül megkérte az alperesi vadásztársaság alkalmazásában álló ..............hivatásos vadászt, hogy ezen a területen is tartsanak vadkárelhárító vadászatot, mivel vadkár sújtja ezt a területet, és több alkalommal láttak vadat a gyümölcsösben. Erre 2013. január elején került sor, ekkor kulcsot adott...............egy ismerősén keresztül a vadásznak. Ezzel a kulccsal azonban a területre nem lehetett bemenni, de ez alapján a felhatalmazás alapján a vadásztársaság több alkalommal tartott vadászatot a területen 2013. február 6. és február 28. napja között, több őzet is elejtettek ezen a területen.

A felperes 2013. március végén kereste meg az alperesi vadásztársaságot a vadkár bejelentése érdekében, majd az alperesi vadásztársaság elnöke a ...............nevű vadászt kiküldte a terület bejárására. Erre 2013. április 15. napján került sor. Mivel a vadásztársaság nem volt hajlandó kifizetni a felperes által bejelentett kár összegét, a felperes 2013. május 24. napján jelentette be a vadkárt a ............... Önkormányzati Hivatalban, a bejelentőlapon a károsítás kezdetének időpontjaként 2013. április 25. napját tüntette fel.

A jegyzői eljárás során igazságügyi mezőgazdasági szakértő kirendelésére nem került sor, a jegyzői eljárás megindítását megelőzően 2013. május 10. napján ............országos mezőgazdasági és vadkár igazságügyi szakértő adott szakértői véleményt a károsodás mértékéről.

..................... Önkormányzatának Jegyzője egyeztető tárgyalást tartott 2013. június 11. napján, melyen az alperesi vadásztársaság képviseletében nem jelent meg senki, egyezség nem jött létre, ezért a jegyző az eljárást a 2015. január hó 28. napján kelt ............... szám alatti határozatával megszüntette. Tájékoztatta a felperest arról, hogy a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül kérheti a bíróságtól a kár megtérítését.

Figyelemmel arra, hogy a ................Önkormányzatának Jegyzője az eljárás iratait a bíróság többszöri megkeresés ellenére sem nyújtotta be a bíróságon, ezért nem állapítható meg, hogy 2013. június 11. és 2015. január 28. napja között történt e intézkedés a jegyzői eljárás során

Felperes keresetében 18.054.522.-ft kártérítés megfizetésére kérte alperest kötelezni a vadászati törvény alapján.

Alperes a felperes keresetének teljes elutasítását kérte, mind a jogalap, mind az összegszerűség tekintetében. Vitatta azt, hogy felperesnek perlési joga lenne ebben a perben, hiszen a vadkárral érintett időszakban nem volt a földterületnek a használója. Alperes álláspontja szerint a vadászati törvényben foglalt szigorú határidők nem kerültek betartásra a jegyzői eljárás során, továbbá összegszerűségében is vitatta a felperes keresetét.