A Szegedi Ítélőtábla Pf.20110/2018/5. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:4. §, (1) bek., 2:43. §, b) pont, 2:45. §, 2:52. §, (3) bek.] Bírók: Bálind Attila, Kiss Gabriella, Némethné dr. Suták Anikó

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.110/2018/5.szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Halászi György ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) szám alatti lakos felperesnek - a dr. Kármán Judit ügyvéd által képviselt alperes neve(címe) szám alatti lakos alperes ellen sérelemdíj megfizetése iránt indított perében a Szolnoki Törvényszék 2017. december 13. napján kelt 6.P.21.465/2016/27. számú ítélete ellen az alperes részéről 28. és 30. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000,- (Tízezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

A felperest 28.000,- (Huszonnyolcezer) Ft le nem rótt csatlakozó fellebbezési eljárási illeték, az alperest 24.000,- (Huszonnégyezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illeték megfizetésére kötelezi - külön felhívásra - az államnak.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A peres felek 2006 őszétől 2014 november végéig élettársi kapcsolatban éltek.

A felperes még az alperessel fennállt kapcsolata alatt, 2014 őszén megismerkedett (perben nem álló személy neve)-vel akivel a következő évben élettársi kapcsolatot létesített. Az alperes már ősszel gyanakodott, hogy a felperesnek külső kapcsolata van.

Az alperes 2014. október 30-án gépjármű szolgáltatási és rendszerbelépési szerződést kötött a (B) Zrt.-vel. A cég vállalta, hogy az érintett - a megrendelő tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő - gépjármű GPS védelmi rendszerének jelzéseit folyamatosan, napi 24 órában fogadja, regisztrálja és a beérkező jelzésekre a szerződés szerinti intézkedéseket megteszi. A szolgáltatás magában foglalta egy helyzetmeghatározó eszköz beszerelését is, mely egy szoftver segítségével számítógépre, illetve mobiltelefonra ad jelzést, amiből megállapítható a gépkocsi tartózkodási helye és követhető mozgásának útvonala. Az alperes a riasztó berendezést és helyzetmeghatározót beszereltette a felperes által használt, az életközösség alatt közösen vásárolt (X) forgalmi rendszámú gépjárműbe úgy, hogy arról élettársának nem volt tudomása. Ettől kezdődően az alperes követhette a gépkocsi mozgását a mobiltelefonjára küldött jelzések révén.

A felperes 2014 novemberében az alperestől elköltözött.

A 2014 novembere és 2015 március vége közötti időszakban a felperes többször észlelte, hogy az alperes a gépkocsiját követi, váratlanul megjelenik olyan helyeken, ahol éppen tartózkodik, ami nagyon zavarta.

2015 márciusában a felperes és (perben nem álló személy neve) gépkocsit cseréltek. (perben nem álló személy neve)-nek ekkor feltűnt, hogy a ... típusú gépjárműből bizonyos vezetékeket kihúztak, ezért megbontotta a középső konzolt és észrevette a beszerelt nyomkövetőt. A készüléket hatástalanította és értesítette a felperest.

A felperes a perrel érintett időszakban a (C) Kft.-nél dolgozott, ahová az alperes, aki mezőgazdasági vállalkozó a felek kapcsolata alatt és azután is bejárt, telephelyére terményt is szállított. Beszélt kapcsolatuk válságáról, mikénti alakulásáról. A munkatársak erről a felperes közléseiből is tudomást szereztek. Mivel a felperes számára kényelmetlen volt az alperes jelenléte, munkáltatója megkérte, hogy a későbbiekben oda ne járjon be.

A felperes módosított keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a magánélethez és a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait és kötelezze 1.000.000,- Ft sérelemdíj megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy az alperes a tudta nélkül a gépkocsijába nyomkövetőt szereltetett, majd rendszeresen követte, váratlan helyeken bukkant fel, emiatt a betegség szintjét elérő félelemérzete alakult ki. Állította továbbá, hogy az alperes őt a munkahelyén a becsületét, jóhírnevét sértő kifejezésekkel illette.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadása szerint élettársi kapcsolatuk 2015 márciusáig tartott és a felperesnek a nyomkövető beszereléséről tudomása volt, ahhoz hozzájárult. Hangsúlyozta, a nyomkövetőt kizárólag vagyonvédelmi okból használta. Állította továbbá, hogy a felperes volt az, aki munkatársainak, ismerőseinek kapcsolatuk válságáról beszámolt és őt negatív jelzővel illette.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, az alperes azon magatartásával, hogy a felperes által használt személygépkocsiba GPS alapú gépjárművédelmi és nyomkövető eszközt építtetett be és annak révén több hónapig követte a felperes mozgását, megsértette a magánélethez fűződő személyiségi jogát. Kötelezte az alperest, fizessen meg a felperesnek 300.000,- Ft sérelemdíjat. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában kifejtette, a Ptk. 2:43. § b) pontja nevesíti a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás sérthetetlenségét, míg d) pontja a becsülethez és jóhírnévhez fűződő jogokat, mely személyiségi jogok abszolút szerkezetűek, tehát azokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogot sértő magatartások jogellenesek, kivéve, ha jogellenességet kizáró ok valósul meg. Úgy értékelte, az alperes azon magatartásával, hogy a nyomkövető perbeli eszközt a felperes gépjárművébe beszereltette és segítségével ellenőrizte a felperes mozgását, megsértette a Ptk. 2:43. § b) pontjában nevesített személyiségi jogát. Ezért a jogsértés objektív szankciójaként a jogsértést megállapította és az alperest jogsértés súlyával és az okozott sérelemmel arányban 300.000,- Ft összegű sérelemdíj megfizetésére kötelezte. Nem találta bizonyítottnak viszont a felperes jóhírnevének alperes általi megsértését. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján arra a megállapításra jutott, hogy az alperes ezt megvalósító állításokat nem tett, így a kereset evonatkozásban alaptalan.

Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak részbeni megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte. Állította, a felperes által használt gépjárműbe a helyzetmeghatározót a riasztó hiánya miatt, kizárólag vagyonvédelmi célból szereltette be, amiről a felperes tudott, így jogsértést nem valósított meg. Kiemelte, a beleegyezés megtörténtét igazolja, hogy a jármű javíttatását ő intézte és arról a felperesnek is tudomása volt. Arra az esetre, ha az ítélőtábla a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a személyiségi jogsértést megalapozottnak találná, a sérelemdíj leszállítását kérte eltúlzott mértéke miatt.