A Pécsi Ítélőtábla Bf.39/2017/6. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, (4) bek., 330. §, (1) bek., 338. §, (4) bek., 345. §, 348. §, (1) bek., 352. §, (1) bek. a) pont, (1) bek. b) pont, 372. §, (1) bek., 2012. évi C. törvény (Btk.) 65. §, (1) bek., (3) bek., 72. §, (1) bek., 160. §, (2) bek. f) pont, (2) bek. i) pont, 165. §, (1) bek., (3) bek.] Bírók: Bencze Beáta, Hudvágner András, Tóth Sándor

Kapcsolódó határozatok:

Zalaegerszegi Törvényszék B.21/2016/25., *Pécsi Ítélőtábla Bf.39/2017/6.*, Kúria Bhar.561/2018/4. (BH 2019.1.1)

***********

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.III.39/2017/6. szám

A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a 2018. évi január hó 30. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta az alábbi

ítéletet:

A másodfokú bíróság az emberölés bűntettének kísérlete miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Zalaegerszegi Törvényszék 3.B.21/2016/25. számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg:

vádlott bűnös foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntettében (Btk.165.§ (1) bekezdés, (3) bekezdés 1. tétel).

Ezért 1 (egy) évre próbára bocsátja.

A Zalaegerszegi Törvényszéken Bj.55/2016. szám alatt bevételezett és az 1-4. sorszám alatt nyilvántartott tárgyakat elkobozza.

Kötelezi a vádlottat 100.000 (egyszázezer) forint bűnügyi költség megfizetésére, míg az eljárás során felmerült 437.771 (négyszázharminchétezer-hétszázhetvenegy) forint az állam terhén marad.

Indokolás

A Zalaegerszegi Törvényszék a 3.B.21/2016/25. számú ítéletével vádlott at a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 160.§ (1) bekezdésében meghatározott és a (2) bekezdés f) és i) pontjai szerint minősülő emberölés bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól felmentette. A Bj.55/2016. tételszám alatt bevételezett tárgyak lefoglalását megszüntette és azokat vádlott részére kiadni rendelte. Egyben megállapította, hogy az eljárás során felmerült 537.771 forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ügyész a vádlott bűnösségének megállapítása és vele szemben büntetés kiszabása végett fellebbezett, míg a vádlott és védője az elsőfokú bíróság ítéletét tudomásul vette.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában és a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján az ügyészi fellebbezést változatlan tartalommal fenntartva a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítására, vele szemben büntetés kiszabására, a felmerült bűnügyi költség vádlott általi megfizetésére, valamint a lefoglalt bűnjelek elkobzására tett indítványt.

A védő perbeszédében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogorvoslattal megtámadott ítéletét a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 348.§ (1) bekezdése szerint az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság ítélete túlnyomórészt megalapozott, azt - a Be.352.§ (1) bekezdésének a) pontja is figyelemmel - csupán azzal kellett kiegészíteni, hogy a vádlott magatartásával a villanyszerelő foglalkozás szabályait megszegte, mellyel mások életét és testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetet idézett elő.

E kiegészítéssel a tényállás immár mentes a Be.351.§ (2) bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az a bizonyítékok indokolt és okszerű mérlegelésén alapul.

Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a büntetőeljárási törvény rendelkezéseit betartva folytatta le. Eljárása során törekedett a múltbéli események élethű rekonstruálására, amelyhez a szükséges bizonyítékokat beszerezte. E bizonyítékokat egyenként és összességükben is a logika szabályainak megfelelően értékelve állapította meg a tényállást, amelynek megalapozottságát sem az ügyész, sem a védelem nem vitatta; a fellebbviteli főügyészség képviselője perbeszédében is hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást kellő alapossággal felderítette, ítélete iratellenes megállapítást vagy téves ténybeli következtetést nem tartalmaz.

Ennek ellenére a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a vádlott vallomása, továbbá az igazságügyi villamossági szakértők véleményei alapján, ténybeli következtetés útján azzal látta szükségesnek kiegészíteni - az elsőfokú bíróság által megállapított tények változatlanul hagyása mellett -, hogy a vádlott a villanyszerelési tevékenységre vonatkozó foglalkozási szabályokat megszegte, amellyel nem vitásan mások - elsősorban a szomszédságában lakó sértettek - életét és testi épségét veszélyeztette. Mindezeknek a később tárgyalt minősítés körében bírnak alapvető jelentőséggel.

Az ekként kiegészített tényállás a Be.352.§ (2) bekezdése szerint a másodfokú eljárásban is irányadó volt.

-------------------------

E tényállásból azonban az elsőfokú bíróság tévesen vont le következtetést a vádlott büntetőjogi felelősségének hiányára.

A több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete kapcsán kialakított elsőbírósági állásponttal az ítélőtábla teljes egészében egyetértett. E körben tett indokolását mindössze azzal volt szükséges kiegészíteni, hogy a vádlott ölési szándékának hiányát - az elsőfokú bíróság által feltárt tényekből levont helyes következtetések mellett - az igazságügyi pszichiáter szakértők tárgyaláson tett nyilatkozata is megerősítette (dr. szakértő 3 és dr. szakértő 4 szakértők nyilatkozata a 3.B.21/2016/10. számú jegyzőkönyv 5. oldalán). Eszerint a vizsgálat során nem volt feltárható olyan téves eszme, amely a szomszédban élők élete elleni támadásban öltött volna testet; a vádlott magatartása a kutyák ellen irányult. Mindezekből helytállóan jutott arra az álláspontra az elsőfokú bíróság, hogy a vádlott szándéka még eshetőlegesen sem terjedt ki akár a szomszédban élők, akár a saját családtagjai életének kioltására, így a Btk.160.§-ában meghatározott emberölés bűntettét nem követte el.