A Szolnoki Járásbíróság P.20322/2021/9. számú határozata kölcsöntartozás megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. § (1) bek.] Bíró: Munkácsi Magdolna

...

Szolnoki Járásbíróság

Az ügy száma: 9.P.20.322/2021/9.

A felperes: Felperes1 (cím2.)

A felperes képviselője: jogi képviselő1 jogi előadó (cím2.)

Az alperes: Alperes1 (cím1.)

A per tárgya: 2 867 224 Ft kölcsöntartozás és járulékai megfizetése

Í T É L E T:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 2 867 224.- (Kétmillió-nyolcszázhatvanhétezer-kettőszázhuszonnégy) Ft-ot, valamint ezen összeg után 2019. augusztus 08. napjától a kifizetés napjáig járó 9,83% ügyleti kamat és a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres összegével megegyező mértékű késedelmi kamatot, továbbá 277 918.- (Kettőszázhetvenhétezer-kilencszáztizennyolc) Ft lejárt késedelmi kamatot 15 napon belül a felperesnek fizessen meg.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 315 393.- (Háromszáztizenötezer-háromszázkilencvenhárom) Ft-ot perköltség címén 15 napon belül a felperesnek fizessen meg.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül - a Szolnoki Törvényszékhez intézett - fellebbezésnek van helye, amelyet a Szolnoki Járásbíróságnál kell elektronikus úton, vagy nem elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papíralapon 3 példányban benyújtani.

A jogi képviselő nélkül eljáró fél fellebbezését az elsőfokú bíróságon az erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, az általa előadott fellebbezésben a fellebbezés alapjául szolgáló jogszabálysértés feltüntetése során mellőzhető a jogszabályhelyre hivatkozás.

A jogi képviselővel eljáró fél által jogi képviselő nélkül, továbbá az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél által nem elektronikus úton; vagy elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési törvényben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon előterjesztett fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el. Amennyiben a fellebbező fél tárgyalás tartását kéri, a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésben kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást, ha az elsőfokú ítélet az eljárás megszüntetése vagy eljárási szabálysértés miatti kötelező hatályon kívül helyezési okból kell hatályon kívül helyezni; ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegzett költség megfizetésére vonatkozik; csak a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos; vagy csak ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

[1] Az alperes a szállító kft1 II. előtt hitelkérelmet terjesztett elő 2007. február 14-én, amely alapján a felperesi jogelőd zrt1. mint hitelező, és az alperes, mint adós között 2007. február 14. napján szerződésszám1 szám alatt írásban kölcsönszerződés jött létre abból a célból, hogy az alperes megszerezze a Peugeot 307 1,6 HDI Symbole típusú gépjármű tulajdonjogát.

[2] A kölcsönszerződés alapján a hitelező 2 880 000.- Ft összegű változó kamatozású, CHF alapú, változó futamidejű kölcsönt nyújtott az alperes részére. A futamidő 120 hónap, a maximális futamidő 132 hónap volt. Az adós által fizetett saját rész 720 000.- Ft volt. A szerződésben a felek rögzítették, hogy az éves induló ügyleti kamatláb 9,83%, az ügyleti kamatláb változásának eseteit és módját az Üzletszabályzat tartalmazza, továbbá azt, hogy a szerződés tekintetében a BB Nyrt. a BB Nyrt. számlakonverziós vételi árfolyama BB Nyrt. aktuális árfolyama a BB Nyrt. számlakonverziós eladási árfolyam volt.

A havonta esedékes törlesztőrészlet induló összege 37 796.- Ft.

[3] A kölcsönszerződés 7. pontja tartalmazta azt a tájékoztatást, hogy deviza alapú finanszírozás esetén a törlesztőrészletek forintban fizetendő összege a deviza árfolyam és kamat alakulásától függően változhat. Ennek jelentős kockázata abban rejlik, hogy a forint leértékelődése nemcsak az esedékes törlesztőrészletek növekedését eredményezheti, de a teljes hátralévő tőketartozást is növeli. A hitelszerződés lejárat előtti megszűnése, vagy módosulása esetén a teljes hátralévő tőketartozást érintő árfolyamkülönbözet egy összegben esedékessé válik. Az alperes a szerződés aláírásával kijelentette, hogy tudatában van a devizaalapú finanszírozás fokozott kockázatának és vállalja ennek következményeit.

[4] Az alperes a szerződés alapján köteles volt módosítási díj, rendkívüli zárlati díj, egyéb díjak, költségek, árfolyamkülönbözet megfizetésére az Üzletszabályzat 17.3. pontja szerint.

A THM induló mértéke 10,95% volt. A THM meghatározásának feltételeit az Üzletszabályzat rögzítette. A számításánál figyelembe vett árfolyam érvényességének napja 2007. február 12. napja volt. A THM mutató értéke nem tükrözte a hitel árfolyamkockázatát és a hitel kamatkockázatát.

[5] A szerződés 12. pontjában rögzítették, hogy a szerződésben és annak mellékleteiben nem szabályozott feltételekben a hitelező Üzletszabályzata az irányadó. A szerződés aláírásával az alperes elismerte, hogy az Üzletszabályzatot átvette, megismerte és az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismerte el.

[6] A kölcsönszerződéssel egyidejűleg kitöltött hitelkérelemben az alperes kijelentette, hogy az általa közölt adatok a valóságnak megfelelnek, valamint a zrt1. Üzletszabályzatát tudomásul veszi és elfogadja, a biztosító1tól az ügyféltájékoztatót átvette. A hitelkérelem elválaszthatatlan részét képezi a mellékletben foglalt biztosítotti nyilatkozat.

[7] A hitelkérelemben az alperes hitelfedezeti biztosítást nem igényelt. A kölcsön díjfizetés módjaként a csekket választotta.

[8] A kölcsönszerződés részét képező Üzletszabályzatnak a jogvita elbírálása szempontjából releváns rendelkezései az alábbiak:

[9] Az Üzletszabályzat 17. pontja értelmében a hitelező által nyújtott, illetve közvetített szolgáltatásokért kamatot, jutalékot, költséget, díjat tartozik fizetni az adós, amelyek mértékét a szerződések, az üzletszabályzat, valamint a mindenkor érvényes hirdetmény tartalmazza. Az Üzletszabályzat 17.1. pontja szerint az ügyfél részére végzett hitelműveletek (hitel és lízingügyletek) ellenében a hitelezőt kamatok illetik meg.

Az Üzletszabályzat 17.4. pontja szerint pénztartozás késedelmes megfizetése esetén az ügyfelet a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres szorzatának megfelelő mértékű késedelmi kamat fizetési kötelezettség terheli.

Az Üzletszabályzat 18.1. pontja a kamat vonatkozásában tartalmazta, hogy a hitelező szerződéskötéskor érvényes induló ügyleti kamatlábat a szerződés tartalmazza. Az ügyleti kamatláb a szerződésben meghatározott (általában 1 hónapos) törlesztési perióduson belül nem változik, értéke megegyezik a törlesztési periódus első napján érvényes ügyleti kamatláb értékével.

Az Üzletszabályzat 18.3.2. pontja tartalmazta a devizaalapú szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket, mely szerint a devizaalapú szerződések változó kamatozású szerződések. Az ügyfél fizetési kötelezettségei forintban teljesítendők. Devizaalapú szerződés esetén a törlesztőrészletekre a Budapest Bank Rt. által a szerződés devizanemére meghirdetett árfolyamok módosulásának függvényében az alábbiak szerint meghatározott árfolyam-különbözet - a futamidő szerint utolsóként esedékessé váló törlesztőrészlet kivételével - kerül érvényesítésre: Esedékes törlesztőrészlet összege x (aktuális árfolyam-bázisárfolyam) / bázisárfolyam. Bázisárfolyam: a BB Rt. szerződésben meghatározott árfolyamtípusának a hitelfolyósítás napját követő első banki napjának végén érvényben lévő árfolyama. Aktuális árfolyam: a BB Rt. szerződésben meghatározott árfolyamtípusának a törlesztőrészlet esedékessége napjának végén érvényben lévő árfolyama.