A Pécsi Ítélőtábla Gf.30174/2008/5. számú határozata szerződésből eredő követelés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 1. §, 203. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 2. §, 28. §, 35. §, 37. §, 38. §, 40. §, 46. §, 57. §] Bírók: Kovács Ildikó, Veszeley Józsefné, Zóka Ferenc

Pécsi Ítélőtábla

Gf.IV.30.174/2008/5. szám

A Magyar Köztársaság Nevében!

A Pécsi Ítélőtábla dr. Göttlinger István jogtanácsos által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Kamarás és Társai Ügyvédi Iroda (1064 Budapest, Rózsa u. 71. ügyintéző dr. Kovács Gabriella ügyvéd) által képviselt I. rendű alperes neve (I. rendű alperes cdíme) I. r., a Molnár & Banczerowsky Ügyvédi Iroda (1053 Budapest, Múzeum krt. 7. ügyintéző dr. Banczerowsky György ügyvéd) által képviselt II. rendű alperes neve(II.rendű alperes címe) II. r. alperesek ellen szerződésből eredő követelés megfizetése és szerződés relatív hatálytalanságának megállapítása iránt indított perében, melybe az alperesek pernyertessége érdekében a Kiss Ügyvédi Iroda (7100 Szekszárd, Arany János u. 13. ügyintéző dr. Kiss Albert ügyvéd) által képviselt alperesi beavatkozó 1 és alperesi beavatkozó 2 (alperesi beavatkozók címe) beavatkozott a Tolna Megyei Bíróság 17.G.40.078/2007/12. számú ítélete ellen a II. r. alperes 13. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - megváltoztatja, a II. r. alperes végrehajtás tűrésére és illeték megfizetésére kötelezését mellőzi.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. r. alperesnek 100.000 (egyszázezer) forint fellebbezési perköltséget.

A feljegyzett illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a 2003. május 14-én kiírt pályázat eredményeként 2003. augusztus 25-én szerződést kötött az I. r. alperessel a Sz., A. utca - Cs. utca közötti terület beépítésére vonatkozó építési jog megszerzéséről. Az I. r. alperes a szerződésben 20.000.000 forint megfizetését, és ezen felül négy 50 m² alapterületű, 10.500.000 forint értékű lakás felperes tulajdonába adását, vagy 30.000.000 forint megfizetését vállalta az első ütemben megvalósuló lakások használatba vételi engedélyének megszerzését követő 10 napon belül. Az I. r. alperes a 20.000.000 forint vételárrészt a felperesnek megfizette.

Az I. r. alperes többszintes, többlakásos lakóépületeket épített fel, de lakásokat nem adott a felperes tulajdonába. A sz.-i .........., ........... és ........ számú lakásokat az I. r. alperes a II. r. alperesnek eladta, később az ........... és ........... hrsz. alatti lakásokat a II. r. alperes is eladta, ezek a vagyontárgyak a tulajdonából kikerültek. Az adásvételek folytán az I. és a II. r. alperes elvonta a felperesnek a 2003. augusztus 25. napján kötött szerződésből eredő további 30.000.000 forint megfizetésére vonatkozó igénye kielégítési alapját.

A per folyamán a Fővárosi Bíróság 20.Fpk.01-07-001766/10. számú végzésével elrendelte az I. r. alperes felszámolását. A felszámolás kezdő időpontja 2007. november 22.

A felperes módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a sz.-i ......... hrsz.-ú ingatlan tulajdonjoga őt illeti meg. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az I. r. alperest 31.500.000 forint és annak 2005. december 14.-től járó kamata megfizetésére kötelezni szerződésszegéssel okozott kár jogcímén. Másodlagosan 42.000.000 forint kártérítés és kamatai megfizetésére kérte az I. r. alperest kötelezni. Harmadlagos kérelme az volt, hogy a bíróság az I. r. alperes 30.000.000 forint és kamatai megfizetésére kötelezze.

A felperes kérte, hogy a bíróság a II. r. alperest annak tűrésére kötelezze, hogy a felperes a sz.-i ........., ............ és ............ hrsz.-ú ingatlanokra az I. r. alperessel szemben fennálló követelés erejéig vezetett végrehajtási eljárás során kielégítést szerezhessen. Arra hivatkozott, hogy az I. r. alperes és az ingatlanforgalmazással foglalkozó kapcsolt vállalkozásként működő II. r. alperes közötti ingatlanok értékesítésére vonatkozó szerződések a Ptk. 203. §-a szerinti fedezetelvonó szerződések.

Az I. r. alperes az elsődleges és másodlagos kereseti kérelem elutasítását kérte, a harmadlagos kereset szerinti marasztalást utóbb nem ellenezte. A II. r. alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.

Az elsőfokú bíróság az I. r. alperest kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000.000 forintot, és annak 2005. december 14-től a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát. Kötelezte a II. r. alperest annak tűrésére, hogy a felperes az I. r. alperessel szemben fennálló fenti követelése erejéig a sz.-i ......... hrsz. alatti ingatlanból végrehajtási eljárásban kielégítést szerezzen. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában megállapította, hogy az ingatlanokra kötött adásvételi szerződések létrejötte időpontjában a II. r. alperes az I. r. alperes törvényes képviseletét ellátó D. L. vezérigazgató és testvére, D. R., továbbá dr. K. I. tagságával működött. A táraság közvetlen irányítását biztosító befolyással D. L. 2005. május 17. napjától rendelkezett. D. Sz. vezérigazgató-helyettesként az I. r. alperes igazgatósági tagja volt 2002. június 4.-től. A Ptk. 685/B. § szerinti összefonódásra tekintettel az adásvételi szerződések ingyenességét és a szerződő felek rosszhiszeműségét vélelmezni kell. A vélelem megdöntésére a II. r. alperes a perben kísérletet sem tett. A felperes követelése a vagyontárgyakat átruházó I. r. alperestől a vele szemben folytatott totális végrehajtás során nem hajtható be, vagyona a felperes igényének kielégítésére elégtelen. Az ingatlanokra kötött adásvételi szerződések fedezetelvonó jellegűk folytán a felperessel szemben hatálytalanok, a II. r. alperes köteles tűrni az igény kielégítését. Tűrésre irányuló keresetet azonban csak olyan elvont vagyontárgy vonatkozásában lehet előterjeszteni, aminek még tulajdonosa a hatálytalan szerződésben vevőként megjelölt személy, hiszen őt annak tűrésére lehet csak kötelezni, hogy a követelés behajthatatlanná vált részét a hitelező a szerződéssel átruházott vagyonból behajthassa.