A Kúria Kfv.35071/2021/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bírók: Darák Péter, Demjén Péter, Stefancsik Márta

A határozat elvi tartalma:

A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény által szabályozott adó bevezetése nem sérti az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv 12. és 14. cikkeit, az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 49., 54., 107., 108., 110. cikkeit, valamint a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112. EK irányelv 401. cikkét.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.I.35.071/2021/6.

A tanács tagjai: dr. Darák Péter a tanács elnöke

dr. Stefancsik Márta előadó bíró

dr. Demjén Péter bíró

A felperes: felperes

(cím2)

A felperes képviselője: dr. Simon Attila ügyvéd

(cím4.)

Az alperes: alperes

(cím1)

Az alperes képviselője: dr. Balogh Andrea kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2017. május 10. napján kelt 7.K.30.264/2017/5. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.30.264/2017/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 1.000.000 (azaz egymillió) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 3.500.000 (azaz hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesi gazdasági társaság elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, ezen belül nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatást is nyújt. 2014-2015. évekre "nulla" adókötelezettséget tartalmazó távközlési adó bevallásokat nyújtott be, azonban az adót nyilvántartotta, megfizette. Gyakorlatát azzal indokolta, hogy a távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény (Távközlési adó tv.) az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusaiba ütközik, sérti az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv (Engedélyezési irányelv) 12. és 14. cikkeit, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 49., 54., 107., 108., 110. cikkeit, az EUMSZ 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK rendelet (EKr) rendelkezéseit, valamint a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112. EK irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) 401. cikkét.

[2] A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Kiemelt Adó-és Vámigazgatósága (továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) 2014-2015. évekre távközlési adó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés alapján a 2016. július 07-én kelt 2413096557 számú határozatában a felperes terhére összesen 1.722.528.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amely nem minősült adóhiánynak, így nem képezte adóbírság és késedelmi pótlék alapját.

[3] A felperes alapján eljárt alperes a 2016. november 21-én kelt 2154086245 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.