A Kúria Pfv.21547/2014/3. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 229. §, 270. §] Bírók: Almásy Mária, Havasi Péter, Udvary Katalin

A határozat elvi tartalma:

A per megszüntetéséről végzéssel és nem ítéletben kell dönteni. A bíróság ítélettel a per érdemében dönt. Az eljárási szabályok szerint a végzéshez nem, de az ítélethez az anyagi jogerő (ítélt dolog) jogkövetkezménye fűződik. A pert megszüntető végzés ellen van helye felülvizsgálatnak. 1952. III. Tv. 229. § (1), 1952. III. Tv. 270. § (3)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.III.21.547/2014/3.szám

A Kúria a dr. Szeiler Erika ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felperesnek a dr. Domé Judit ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 4.P.20.778/2012. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.020/2013/4. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperesek részéről 26. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a 2015. április 15. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg az alpereseknek 200.000 (kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint külön felhívásra térítsenek meg az államnak 1.399.300 (egymillió-háromszázkilencvenkilencezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesek a módosított keresetükben kártérítés megfizetésére kérték az alperesek kötelezését; az alperesek egyetemleges marasztalását kérték 4.523.041 forint összeg tekintetében, amelyből 2.631.041 forint a perbeli ingatlan karbantartásával és őrzésével felmerült költség, a további összeg pedig olyan többletköltség - ügyvédi és mérnök órák díja, magánszakértői munkadíjak -, amely az alperesek mulasztása miatt felmerült eljárásokkal kapcsolatban keletkezett. Az I.r. felperes, továbbá az I.r. alperes 9.470.000 forint és ennek 1995. február 20. napjától járó kamata megfizetésére kötelezését kérte, amely az ingatlan közművesítésének, közműveinek értéke (közművesítés költsége).

Az alperesek a kereset elutasítását kérték, a kereset jogalapját és összegszerűségét is vitatták, elévülésre is hivatkoztak.

Az elsőfokú bíróság az új eljárásban hozott ítéletével az I.r. felperes közműbekötés költsége miatti 9.470.000 forint megfizetésére előterjesztett kereseti kérelme tekintetében a pert megszüntette, ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy fizessenek meg az alpereseknek 1.000.000 forint perköltséget. A közműbekötés költségét azért tartotta ítélt dolognak, mert a Fővárosi Bíróság 14.K.32.914/2005/111. számú ítéletének indokolásában feltüntette, hogy a per felperesei a kisajátított ingatlan közművesítésével kapcsolatban felmerült 9.500.000 forint költség megtérítésére kérték a per I.r. alperesének a kötelezését. Az ítélet e kereseti kérelem vonatkozásában külön indokolást nem tartalmazott, de a rendelkező rész és az indokolás egybevetéséből megállapítható, hogy e kereseti kérelmet a bíróság elutasította, tehát azt elbírálta. Az ítélet a közműköltség késedelmi kamatai tekintetében döntést nem tartalmazott, az elsőfokú bíróság arra hivatkozással utasította el a keresetet, hogy a jogalap tekintetében a járulék osztja a főkövetelés sorsát. Ezért, miután a tőkekövetelést nem tartotta alaposnak a közigazgatási bíróság, a késedelmi kamat sem illeti meg a felpereseket. A terület őrzésével és gondozásával 1995-től 2004. decemberig felmerült költség vonatkozásában is elutasította a keresetet; ez a követelés elévült, mert a felperesek az igényüket csak a 2012. június 5. napján érkezett keresetpontosításban terjesztették elő. Utalt arra, hogy nem történt olyan igényérvényesítés, amely az elévülés megszakadását eredményezte. A kisajátítással kapcsolatos eljárási költségeket a II.r. alperessel szemben azért utasította el, mert kizárólag a telekmegosztás engedélyezése körében járt el, a kisajátítási eljárást a Budapest . Kerület Önkormányzat Polgármesteri Hivatala folytatta le, e körben a II.r. alperes jogellenes magatartást nem tanúsított. A kisajátítás kérdésében jogvita a felperesek és az I.r. alperes között állt fenn; azonban nem jogellenes magatartás az, ha az ellenérdekű felek ellentétes álláspontjukat kifejtve vesznek részt az államigazgatási és peres eljárásokban. Ezért ezen eljárások során felmerült eljárási költségek miatti kártérítési felelősség az ellenérdekű felet nem terheli, az az eljárási szabályok szerint az adott eljárásban érvényesíthető.