A Kúria Mfv.10388/2014/8. számú precedensképes határozata munkabér megfizetése tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 141. §, 142. §, 160. §] Bírók: Stark Marianna, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina, Tánczos Rita

Mfv.II.10.388/2014/8.szám

A Kúria a dr. Gally Mihály ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Molnár Miklós Viktor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Molnár Miklós Viktor ügyvéd) által képviselt alperes ellen munkabér megfizetése iránt a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 4.M.490/2011. szám alatt megindított és másodfokon a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.23.169/2013/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.23.169/2013/4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.M.490/2011/28. számú ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 132.100 (százharminckettőezer-egyszáz) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket.

I n d o k o l á s

A közigazgatási és munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2007. február 27-étől szeptember 11-éig állt munkaviszonyban az alperessel szigetelő munkakörben, munkáját Németországban végezte. A munkaszerződésben foglaltak szerint 75.400 forint személyi alapbérben részesült, míg a kiküldetési munkaszerződése alapján a magyarországi munkabér figyelembevétele mellett megillette a német minimálbér is. Az alperes nem fizette ki a felperes részére a 2007. április és július hónapra összesen 120.700 forint, valamint a 2007. július és augusztus hónapra összesen 2010 Euro munkabérét.

A felperes a módosított keresetében az alperest 120.000 forint és 2010 Euro munkabér, valamint ezen összegek kamatainak megfizetésére kérte kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a 2007. áprilisi, júniusi, júliusi és augusztusi bérjegyzékeken szereplő aláírás nem tőle származik.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. A követelt összeg mértékét nem vitatta, arra hivatkozott, hogy a felperes valamennyi hónapra megkapta a munkabérét attól függetlenül, hogy a bérjegyzéken szereplő aláírás nem tőle származik.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 4.M.490/2011/28. számú ítéletével kötelezte az alperest 120.700 forint és ezen összeg 2007. augusztus 1. napjától járó kamata, valamint 2010 Euro és ezen összeg 2007. augusztus 1-től járó 4,25 %-os kamatának, valamint perköltség megfizetésére.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletének indokolásában a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 141. §-ának rendelkezéseire alapítva arra hivatkozott, hogy a kirendelt írásszakértői vélemény szerint a 2007. áprilisi és júniusi bérjegyzéken szereplő aláírás nagy valószínűséggel nem a felperestől származik, míg a német nyelvű bérjegyzékek közül a 2007. júliusi és augusztus hónapok aláírásai nem a felperestől származnak. A perben meghallgatott K. J. és B. I. volt alperesi munkavállalók tanúvallomásukban nem tudtak nyilatkozni a munkabér tényleges átadásáról, mert annál nem voltak jelen. B. I. a cég korábbi ügyvezetője nyilatkozatában azt állította, hogy előfordulhatott, mely szerint a munkabért más munkavállaló részére adták át, illetőleg a bérjegyzéket más írta alá. A felperes munkabéréről konkrét nyilatkozatot nem tudott tenni, csak általánosságban adta elő, hogy emlékezete szerint a kifizetések megtörténtek.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes a bizonyítási teherre történt figyelmeztetése ellenére nem tudta igazolni a keresetben kért munkabérek kifizetését, ezért a módosított keresetnek helyt adott.

Az alperes fellebbezése alapján eljárt Budapest Környéki Törvényszék a 8.Mf.23.169/2013/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.

A törvényszék álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen indult ki a Pp. 164. § (1) bekezdése alapján az alperesi bizonyítási teherből, továbbá az Mt. 141. §-ának rendelkezéseiből és helytállóan tulajdonított jelentőséget a beszerzett írásszakértői véleménynek is. Az elsőfokú bíróság azonban tévedett akkor, amikor nem értékelte a perben azt a körülményt, hogy a felperes az eredeti kereseti kérelmét az eljárás során többször és lényegesen módosította, ennek pedig elfogadható magyarázatát nem adta. Megállapította, hogy a felek között fennállt viszonylag rövid időtartamú munkaviszonyból eredő igényét a felperes csaknem öt hónappal később terjesztette elő. Kereseti kérelmében először a munkaszerződése 5. pontjában meghatározott 75.400 forint összegű, úgynevezett magyarországi fizetését kérte, és 2007. márciustól szeptember hónapig összesen 452.400 forintra kérte kötelezni az alperest. A beszerzett igazságügyi írásszakértői véleményt követően keresetét a külföldön végzett munkáért járó, Euro-ban megállapított munkabérre is kiterjesztette, holott a keresetében kizárólag az elmaradt, forintban megállapított személyi alapbére kifizetését vitatta.

A törvényszék ezért az alperest terhelő bizonyítási teher ellenére a felperes perbeli magatartása és szavahihetősége alapján azt állapította meg, hogy a meghallgatott tanúk vallomásai ellenére sem lehetett arra következtetni, hogy a felperes részére a módosított keresetben megjelölt hónapokban nem került sor a munkabér kifizetésére. A másodfokú bíróság érvelése szerint a felperes tényállításainak lényeges módosítása, továbbá az a körülmény, hogy csak a munkaviszony megszűnését követő több hónap elteltével érvényesítette az igényét, és a kereset alapjául szolgáló tényállítás, valamint az eljárás során beszerzett bizonyítékok közötti ellentmondás alapján ítéleti bizonyossággal nem lehetett arra a következtetésre jutni, hogy a felperes részére nem történt meg a módosított kereset szerinti hónapokra járó munkabér kifizetése.

A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, továbbá az alperes perköltségben történő marasztalását kérte.