BH 2015.8.220 A bíróság elé állítás feltételeinek hiánya legfeljebb relatív eljárási szabálysértés, amely érdemi felülvizsgálatot nem alapoz meg. A terhelti beismerés, valamint az ügy megítélése egyszerűségének a hiányára hivatkozással pedig még az elsőfokú bíróság sem küldheti vissza az iratokat az ügyésznek, a bíróság elé állítás törvényi feltételei tehát nem egyenlő súlyúak [Be. 416. § (1) bek.; 517. § (1) bek.].

Pertörténet:

Székesfehérvári Járásbíróság B.964/2013/4., Székesfehérvári Törvényszék Bf.299/2013/9., Kúria Bfv.324/2015. (*BH 2015.8.220*)

***********

[1] A járásbíróság a 2013. szeptember 27. napján bíróság elé állításos eljárásban meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki ittas állapotban elkövetett halált okozó járművezetés bűntettében [Btk. 236. § (1) bek., (2) bek. c) pont] és kábítószer birtoklásának vétségében [Btk. 178. § (6) bek.].

[2] Ezért őt - halmazati büntetésül - 5 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 7 év közügyektől eltiltásra és 7 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte.

[3] A kétirányú fellebbezések alapján eljárt törvényszék a 2014. szeptember 16. napján nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta:

[4] - a közlekedési bűncselekményt járművezetés ittas állapotban bűntettének nevezte meg,

[5] - a közügyektől eltiltást mellékbüntetésként szabta ki, és tartamát 5 évre enyhítette,

[6] - az őrizetben töltött időt beszámította a szabadságvesztés tartamába,

[7] - kimondta, hogy a terhelt a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra,

[8] egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

[9] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a bíróság elé állítás feltételeinek megsértése miatt, hatályon kívül helyezés és új elsőfokú eljárásra utasítás érdekében.

[10] A terhelt védőjének indokai szerint a bíróság elé állítás Be. 517. §-ának (1) bekezdésében meghatározott konjunktív feltételi nem álltak fent, mert az ügy nem volt egyszerű megítélésű (három tanú a megállapított tényállással ellentétesen vallott), nem álltak rendelkezésre a bizonyítékok (hiányos volt a szakértői vélemény) és a terhelt nem tett teljes körű beismerő vallomást.

[11] A felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt.

[12] A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a Be. 416. §-ának (1) bekezdésében tételesen meghatározott anyagi jogi vagy eljárásjogi okok alapján biztosítja a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szembeni jogi kifogás lehetőségét.

[13] Az indítványozó a bíróság elé állítás feltételeinek hiányát jelölte meg felülvizsgálati okként.

[14] A Be. 517. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyész a terheltet a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított harminc napon belül bíróság elé állíthatja, ha a) a bűncselekményre a törvény nyolcévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel, b) az ügy megítélése egyszerű, c) a bizonyítékok rendelkezésre állnak és d) a terhelt a bűncselekmény elkövetését beismerte.

[15] Nem kétséges, hogy ezek a feltételek konjunktívek, azaz a büntetőeljárási törvény csak egyidejű és együttes fennálltuk esetére engedi a terhelt bíróság elé állítását.

[16] A Be. 522. §-ának (3) bekezdése alapján ugyanis a vád előterjesztése után a bíróság az iratokat az ügyésznek visszaküldi, ha a gyanúsított kihallgatásától a bíróság elé állításig több mint harminc nap telt el, a bűncselekményre a törvény nyolcévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, vagy a bizonyítási eszközök nem állnak rendelkezésre.

[17] A bíróság tehát nem küldheti vissza az iratokat az ügyésznek abból az okból, hogy álláspontja szerint a bíróság elé állítás feltételei közül a Be. 517. §-ának (1) bekezdés b) és d) pontjában felsoroltak nincsenek meg (4. BKv számú büntető kollégiumi állásfoglalás).

[18] Az eddigiekből kitűnően az egyszerű megítélhetőség és a terhelti beismerés hiánya még arra sem jogosítja föl a bíróság elé állítás keretében eljáró bíróságot, hogy az iratokat visszaküldje az ügyésznek. A bizonyítékok rendelkezésre állásának hiányán pedig az értendő, ha az ügyész nem gondoskodik az általa hivatkozott bizonyítási eszközök megjelenéséről, illetőleg rendelkezésre bocsátásáról (Be. 520. §). Erről a jelen ügyben nem lehet szó.

[19] A bíróság elé állítás keretében hozott ügydöntő határozat jogerőre emelkedése után a feltételek kifogásolásának lehetősége nem szűkül tovább, hanem megszűnik.

[20] A felülvizsgálat anyagi jogi okait a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjai határozzák meg, a többi ok alapvetően eljárásjogi természetű.

[21] Az indítványozó a bíróság elé állítás együttes feltételeinek hiányaként olyan eljárásjogi indokra hivatkozik, amely nem illeszkedik a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c)-g) pontjainak egyikébe sem.

[22] Mindebből következően a bíróság elé állítás feltételeinek hiánya legfeljebb ún. relatív eljárási szabálysértésként értékelhető, ám érdemi felülvizsgálatot nem alapoz meg.

[23] A kifejtettek folytán a Kúria - a Be. 424. §-a (1) bekezdésének 1. fordulata alapján tanácsülésen, a Be. 420. § (1) bekezdése 1. mondatának 1. fordulata szerinti összetételben - a felülvizsgálati indítványt mint törvényben kizártat a Be. 421. §-a (2) bekezdés 1. mondatának 1. fordulata alapján elutasította.

(Kúria Bfv. II. 324/2015.)

* * *

TELJES HATÁROZAT