A Kaposvári Törvényszék P.21544/2015/7. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bíró: Vajda Andrea

A Kaposvári Törvényszék

6.P.21.544/2015/7. szám

A bíróság a dr. Takács Andrea ..... szám alatti ügyvéd által képviselt felperes neve és címe szám alatti lakos tartózkodási helye: ....... felperesnek - a dr. Boda Róbert ... szám alatti ügyvéd által képviselt alperes neve és címe szám alatti alperes ellen személyiségi jog megsértése é sérelemdíj iránti perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azon magatartásával, mellyel a felperes részére 2015. április 28-tól nem biztosította a jogszabály által előírt mozgásteret, megsértette a felperes emberi méltósághoz való jogát mint személyiségi jogot.

A felperes ezt meghaladó keresetét elutasítja.

Az előlegezett eljárási illeték az állam terhén marad.

A peres felek viselik perköltségeiket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Kaposvári Törvényszéknél írásban 3 példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, ha a felek ezt kérték, a másodfokú bíróság a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

I n d o k o l á s

A felperes 2015. április 28-án előzetes letartóztatásba került, az alperesi büntetés-végrehajtási intézetben. A fogvatartásának egy részét a I/10., majd az I/19. zárkában töltötte.

A felperes 2015. július 27-én az alperes felé sérelemdíj iránti igényt jelentett be, amelynek összegét 300.000,- Ft-ban jelölte meg. Hivatkozott az 1979. évi 11. tvr. 21. § (1) bekezdésére, a 6/1996 (VI.12.) IM rendelet 137. § (1) bekezdés helyébe lépő 12/2010.(IX.9.) KIM rendelet 3. §-ára, Magyarország Alaptörvényére, és előadta, hogy a hétszer öt méteres zárkában 14-en voltak elhelyezve, amelynek 70%-a bútor, továbbá egy WC, és egy mosdó állt rendelkezésre, a 40 °C-os melegben nem volt levegő, és csupán egy óra sétára volt lehetőség.

Az alperesi büntetés-végrehajtási intézet ..... határozatával a felperesi igényt elutasította. Indokolásában hivatkozott arra, hogy a felperes 2015. május 1-től július 8-áig az I/10., július 8-ától az I/19-es zárkában tartózkodott. Az alperesnél optimálisan elhelyezhető fogvatartotti létszám 129 fő, 44 db zárka szolgál a fogvatartottak elhelyezésére. Az intézet telítettsége a panaszolt időszakban folyamatosan és jelentősen meghaladta a 100%-ot, a fogvatartottak összetétele a differenciális szabályok végrehajthatósága szempontjából kedvezőtlenül alakult. Hivatkozott arra, hogy az alperes nem tud megfelelni a rá vonatkozó elkülönítési szempontoknak, az intézetnek nincs mérlegelési joga az intézetbe érkező jogszerű befogadásra érkezett vagy szállított fogvatartottak befogadása tárgyában, telítettségre hivatkozva nem tagadhatja meg a fogvatartottak elhelyezését. A határozat kelte 2015. augusztus 28-a, ezt a felperes augusztus 31. napján vette át.

A felperes 2015. szeptember 28-án érkezett keresetével annak megállapítását kérte, hogy az alperes a személyiségi jogait megsértette, valamint az alperes sérelemdíj megfizetésére kötelezését kérte, melynek összegét 300.000,- Ft-ban jelölte meg, kamatot a kereseti kérelem benyújtásának napjától a mindenkori törvényes kamatnak megfelelően kért, egyben az alperes perköltségben való marasztalását is indítványozta.

A felperes pontosított keresetével a Ptk. 2:51. § a) és b) pontjában írtak megállapítását kérte, mint objektív jogkövetkezményt, sérelemdíj iránti igényét pedig változatlanul fenntartotta. A Ptk. 2:51. § (1) bekezdés c) pontja szerinti objektív következményeként pedig pénzbeli elégtételt kér az alperestől, melynek összegét a sérelemdíjjal egyezően jelölte meg.

Arra hivatkozott, hogy az alperes nem biztosította a jogszabályban előírt légteret és mozgásteret.

Az alperes a módosított kereset vonatkozásában a megállapítási kereset teljesítését nem ellenezte, (Ptk. 2:51. § a) pont), egyebekben a kereset elutasítását kérte.

Az alperes nem vitatta a túlzsúfolt elhelyezést, azonban a kimentés vonatkozásában hivatkozott a Ptk. 2:52. §-ára, és 6:519. §-ára, nevezetesen, hogy a sérelemdíj alóli kimentés körében mentesül a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

Hivatkozott arra, a kimentés körében, hogy az intézet objektív adottságain adottságain az alperes változtatni nem tud, valamennyi zárkát használja, de a fogvatartottak száma folyamatosan meghaladja az elvileg befogadható 129 főt. A perbeli időszakban az intézmény telítettsége 125% volt. A fogvatartottak befogadása bírósági határozaton alapul, az nem visszautasítható, és arra sincs módja az alperesnek, hogy az előzetes letartóztatást ne hajtsa végre.

Hivatkozott arra is, hogy differenciálási csoportokat kell alkotnia és azokat külön zárkában elhelyezni, a fogvatartottak kora, neme, a büntetés fokozata, az előzetes letartóztatás ténye, illetőleg többek között a körben, hogy a fogvatartott dohányzik-e avagy sem.

Hivatkozott arra is, hogy a túlzsúfoltság enyhítése érdekében az alperes mindent megtesz, heti rendszerességgel jelenti a létszám adatokat, jelzi a zsúfoltságot, és ha mód van rá, más intézetbe szállítja a fogvatartottat. Emeletráépítés tervek is készültek, azonban annak megvalósítására önállóan az alperes nem képes. Hivatkozott továbbá arra, hogy az épület nem alperesi tulajdon és nem áll az alperes vagyonkezelésében, azt bővíteni nem tudja, befogadási kötelezettségét teljesítenie kell, azt megtagadni nincs lehetősége.

Az alperesi védekezésben foglaltakat a felperes nem vitatta. Hivatkozott arra, hogy az alaperes nem tudja törvényi kötelezettségeit teljesíteni, így a felperes személyiségi jogai sérülnek.

A felperes keresete a jogsértés megállapítása vonatkozásában alapos, egyebekben alaptalan.

A bíróság a tényállást a peres felek egyező előadása és a becsatolt iratok alapján állapította meg.

A Ptk. 2:42. § (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse és hogy abban őt senki ne gátolja. A (2) bekezdés szerint az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.

A Ptk. 2:51. § (1) bekezdése szerint, akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján - az elévülési időn belül - az eset körülményeihez képest követelheti