ÍH 2012.91 CSTV. 33/A. §-A SZERINTI PERBEN BIZONYÍTANDÓ KÖRÜLMÉNYEK - VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ FELELŐSSÉGE - "ÁRNYÉKVEZETŐ" FELELŐSSÉGE

- A Cstv. 33/A. §-ára alapított, az ügyvezető, illetve árnyékvezető kártérítési felelősségének megállapítására irányuló - meg nem határozható pertárgyértékű - kereset megalapozottságához a felperesnek kell bizonyítania a felszámolás alatt álló társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkezését és időpontját, az alperesi magatartás és a társaság vagyoncsökkenése közötti okozati összefüggést, a vagyoncsökkenés mértékét.

- A felperest terheli az árnyékvezetői minőség, alapesetben az ügyvezetői feladatok jogellenes, hitelezői érdeksérelemmel járó ellátásának bizonyítása is.

- A társaság éves beszámolójának letétbe helyezését és közzétételi kötelezettségét elmulasztó ügyvezetőt törvényi vélelem alapján, az árnyékvezetőt e minőségében az általános szabályok szerint terheli a kimentés, tehát annak bizonyítása, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően az adott helyzetben elvárható, valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében [Cstv. 33/A. §].

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű alperes a cégjegyzékből felszámolást követően 2010. november 9. napján törölt S. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező tagja, egyidejűleg ügyvezetője, a II. rendű alperes pedig szakmai tanácsadóként tevékenykedő megbízottja volt. A bútor és háztartási cikk kiskereskedelemmel foglalkozó S. Kft. a bemutatóteremként funkcionáló üzlethelyiségét 2006. április 15-től a felperestől bérelte. A bérleti díjjal többször elmaradásba került, előfordult több hónapos fizetési késedelem is. Az I. rendű alperes döntésének megfelelően a társaság a bevételekből elsődlegesen a szállítói tartozásokat rendezte. Az I. rendű alperes 2006. év folyamán a II. rendű alperest azzal bízta meg, hogy folytasson tárgyalásokat a felperes törvényes képviselőjével a bérleti díjtartozás rendezése érdekében, esetlegesen bútorok, lakberendezési termékek tulajdonba adásával. Ennek eredményeként a felperes törvényes képviselője különböző időpontokban lakberendezési tárgyakat szállított el az üzlethelyiségből.

Az S. Kft. felszámolását a bíróság a 2008. június 19. napján jogerőre emelkedett és 2008. július 1. napján közzétett végzésével rendelte el. A felperes a felszámolási eljárásban a felszámoló által visszaigazolt hitelezői igénybejelentéssel élt. A felszámoló egyszerűsített felszámolás elrendelése iránti kérelmet terjesztett elő, mivel a társaság vagyona a felszámolási költségek fedezésére sem volt elégséges.

Az I. rendű alperes csak a felszámolás elrendelését követően, 2008. augusztus 26. napján tett eleget az S. Kft. 2006-2008. évi beszámolóinak letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettségének. Az éves beszámolók szerint a 3 000 000 Ft törzstőkéjű S. Kft. 2005. évben 6 445 000 Ft saját tőkével rendelkezett, mérleg szerinti eredménye 3 055 000 Ft volt.

2006-ban 35 365 000 Ft összegű veszteséggel zárt, saját tőkéjét elvesztette, annak értéke 27 420 000 Ft negatívumot mutatott.

A 2007. évi mérleg szerinti eredménye mínusz 26 204 000 Ft volt, az értékesítésből viszont nettó 69 312 000 Ft bevétele származott, azonban saját tőkéje tovább csökkent, mínusz 53 624 000 Ft-ra.

2008. évben a cégnek az értékesítésből származó nettó árbevétele 1 547 000 Ft volt, a mérleg szerinti eredmény negatív előjelű 475 000 Ft volt, saját tőkéje tovább csökkent mínusz 54 099 000 Ft-ra.

Jelen per II. rendű alperese a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság előtt a jelen per felperesének törvényes képviselőjével szemben az elszállított lakberendezési tárgyak vételárának megfizetése iránt keresetet nyújtott be, amely perbe a jelen per felperese az alperesi oldalon álló törvényes képviselőjének pernyertessége érdekében beavatkozott. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a megismételt eljárásban hozott ítéletével a keresetnek túlnyomó részt helyt adott és kötelezte D. Zoltánt, a felperes törvényes képviselőjét 7 755 014 Ft és járulékai megfizetésére az ingóságok vételára jogcímén. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság ítéletét a Debreceni Ítélőtábla helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása egyebek mellett rögzíti, hogy jelen per II. rendű alperese az S. Kft.-nek ugyan sem tagja, sem szervezeti képviselője nem volt, azonban a társaság a gazdasági érdekeltségi körébe tartozott, a működéssel kapcsolatos döntéseket minden esetben ő hozta meg, és a társaság cégjegyzékbe bejegyzett szervezeti képviselője (jelen per I. rendű alperese) ténylegesen csupán ügyviteli feladatokat látott el.

A felperes a Fővárosi Bírósághoz 2009. szeptember 15. napján benyújtott és az eljárás során módosított kereseti kérelmében kérte, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy az S. Kft. felszámolást megelőző vezető tisztségviselője az I. rendű alperes, valamint a társaság döntéseit ténylegesen meghatározó befolyást gyakorló személy, a II. rendű alperes a fizetésképtelenséggel veszélyeztető helyzet bekövetkezését követően ügyvezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a társaság vagyona 15 762 999 Ft értékben csökkent. Kérte az alperesek perköltségben marasztalását. Kereseti kérelmét a 2006. július 1. napjától 2009. augusztus 31. napjáig hatályos 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. §-ának (1)-(3) bekezdéseire alapította.

Arra hivatkozott, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet legkésőbbi időpontja 2006. augusztus 20. napja volt, ugyanis ekkor volt esedékes a 2006. szeptemberi bérleti díj, amelyet az S. Kft. már nem egyenlített ki. Az S. Kft. mérlegadatai és eredmény-kimutatásai - melyet az ügyvezetés több éves késedelemmel csak a felszámolás elrendelését követően helyezett letétbe - egyértelműen alátámasztják, hogy a felszámolás elrendelését megelőző években vagyonkimentés történt. A társaság vagyona csökkent, a hitelezői igények kielégítésének lehetősége meghiúsult. A cég már 2006-ban veszteségesen gazdálkodott, saját tőkéje mínusz 27 420 000 Ft volt a mérlegadatok szerint, azonban a társaság vezetői nem kívánták a tárgyi eszközöket - melyek értéke ekkor még 22 805 000 Ft volt - és a forgóeszköz állományt 98 352 000 Ft értékben a hitelezői igények kielégítésére fordítani, hanem a tevékenységet folytatták. 2007. év során a tárgyi eszköz állományt a könyveikből kivezették, a 98 000 000 Ft-ot meghaladó forgóeszköz állományt pedig 26 000 000 Ft-ra csökkentették, melynek eredményeként 2007. évben további 30 000 000 Ft-tal nőtt a cég vesztesége. A 2007. évi közel 70 000 000 Ft-os bevételt sem a hitelezői igények kielégítésére fordították. A felperesi társaság a gazdálkodás eredményéről a mérlegek hiányában nem tudhatott, a szolgáltatást folyamatosan tovább nyújtotta, követelés-állománya ezért tovább nőtt. Hitelezői igénye a felszámolás során egyáltalán nem térült meg.

A II. rendű alperes a Cstv. 33/A. § (3) bekezdése szerinti ún. "árnyékvezetőnek" minősül, melyet igazol a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság előtt folyamatban volt perben a 2008. december 12-i tárgyaláson felvett jegyzőkönyv tartalma, ahol jelen per I. rendű alperese tanúként úgy nyilatkozott, hogy mind az S. Kft., mind a H. Kft. felett valójában mind anyagilag, mind a döntéshozatal terén a jelen per II. rendű alperese pozícionált, az I. rendű alperes alapvetően a pénzügyi, könyvelési és számviteli tevékenységet végezte. Ezt alátámasztja ugyanebben a jegyzőkönyvben M. Csaba tanúvallomása is, aki szerint az utasításokat a jelen per II. rendű alperese adta a munkavégzés kapcsán. Hivatkozott a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletének indokolásában rögzítettekre. Álláspontja szerint a jelen perben is tanúként kihallgatott T. Angelika vallomása szintén a II. rendű alperes árnyékvezetői minőségét támasztja alá.