1529/2022. (XI. 2.) Korm. határozat

az Országház belső rekonstrukciójával és modernizációjával kapcsolatos kormányzati döntésekről

A Kormány az Országgyűlés Hivatala kezdeményezésére, figyelemmel az Országház közel egy évszázados homlokzati rekonstrukciója befejezésére, valamint arra, hogy a Kormány kiköltözésével lehetőség nyílik a több mint 120 éve gyakorlatilag megszakítás nélkül használt épület átfogó belső rekonstrukciójára és annak elavult rendszerei szükséges cseréjére, a következő határozatot hozza:

A Kormány

1. egyetért az Országház épülete belső rekonstrukciója és modernizációja (a továbbiakban: Beruházás) szükségességének vizsgálatával és[1]

a) a Beruházás előkészítésének első ütemében a beruházási terv készítésével, amely vizsgálatot és javaslatot tartalmaz - többek között -[2]

aa) a Beruházás keretében felújítandó, korszerűsítendő rendszerek és létesítmények, épületszerkezeti elemek (így különösen épületgépészeti, erős- és gyengeáramú, biztonsági, épületfelügyeleti, tűzvédelmi létesítmények, nyílászárók) körére, a tervezés és a megvalósítás során érvényesítendő elvárásokra;

ab) az épület gazdaságos, megújuló energiaforrások használatát is magában foglaló, biztonságos üzemeltetéséhez szükséges fejlesztési lehetőségekre, ezzel összefüggésben a kiemelt nemzeti emlékhelyen lévő egyéb állami tulajdonú épületekkel való üzemeltetési szinergiák feltárására;

ac) a Beruházás megvalósulása idején a törvényhozás ideiglenes költözésének szükségességére, szükség esetén átmeneti elhelyezésére;

ad) a Beruházás idején a Szent Korona kiemelt nemzeti emlékhelyen való, a biztonsági és műtárgyvédelmi követelményeknek megfelelő elhelyezésére oly módon, hogy az lehetőség szerint továbbra is látogatható legyen;

ae) az Országházban található műkincsek és műtárgyak felújításának és a Beruházás idejére való átmeneti kiköltöztetésének szükségességére, e körben Munkácsy Mihály "Honfoglalás" című festményének a kiemelt nemzeti emlékhelyen való ideiglenes vagy végleges, szabadon látogatható elhelyezésére;

af) a Beruházás megvalósítása idején az épület látogathatóságával kapcsolatban;

ag) a Beruházás megvalósítása után az épület turisztikai célra hozzáférhető részének meghatározására;

ah) a Beruházás tervezési program szakaszában elvégzendő felmérési feladatok körére és ezek költségigényére,

b) a Beruházás előkészítésének második ütemeként a Beruházás tervezési programja készítésével, amely - többek között - figyelembe veszi a 8. pont szerinti előkészítési és tervezési feladatok eredményét;[3]

c) a Kossuth Lajos tér teljes autómentességének megoldásával, ennek érdekében a szükséges fejlesztési - így különösen az Országház mai üzemi bejárata, a XIII. kapu helyett új, az országházi mélygarázsnál alkalmazott megközelítési lehetőséghez hasonló - megoldások vizsgálatával;[4]

d) az Országház frisslevegő-utánpótlása új módon való megoldásának szükségességével;[5]

e) az Országházban jelenleg működő valamennyi nyomvonalas létesítmény, így különösen a vízhálózat, a csatornázás, az erős- és gyengeáramú hálózatok, a fűtési-hűtési és szellőztetési rendszerek nem épített elemei - teljes körű, tehát az egyes elemek eltérő életkorát figyelmen kívül hagyó - cseréjével annak érdekében, hogy a kiépítendő új létesítmények jól üzemeltethető, áttekinthető, egymásra tekintettel megvalósuló, folyamatosan figyelemmel kísérhető állapotú és szükség esetén egyszerűen fejleszthető rendszereket alkossanak;[6]

f) azzal, hogy az Országház fűtési és használatimelegvíz-ellátásához, valamint hűtéséhez felhasználni javasolt megújuló energiaforrások tervezése során - lehetőség szerint - figyelembe kell venni az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésében lévő és a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező egyéb állami tulajdonú épületek energiaigényét is, szükség esetén a rekonstrukció alatt álló Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palota és Agrárminisztérium épületgépészeti rendszereinek áttervezésével is;[7]

2. a Beruházás előkészítésének kormányzati felelőseként az építési és közlekedési minisztert jelöli ki;[8]

3. egyetért azzal, hogy a Beruházás előkészítője és megvalósítója a Steindl Imre Program Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Társaság) legyen, azzal, hogy az 1. pont a) alpontjában megjelölt feladat végrehajtásának határideje 2023. augusztus 15. napja;[9]

4. felhívja a pénzügyminisztert, hogy - az építési és közlekedési miniszter kezdeményezése alapján - gondoskodjon az 1. pont a) alpontja szerinti feladat finanszírozása érdekében mindösszesen 457 428 600 forint forrás biztosításáról a 2023. évben a következők szerint:[10]

a) 457 200 000 forint a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet I. Országgyűlés fejezet, 4. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím javára,

b) 228 600 forint a Kvtv. 1. melléklet I. Országgyűlés fejezet, 1. Országgyűlés Hivatala cím, 1. Országgyűlés hivatali szervei alcím javára;

Felelős: pénzügyminiszter

építési és közlekedési miniszter[11]

Határidő: a 2023. évi központi költségvetés végrehajtása során, a felmerülés ütemében

5. felhívja az építési és közlekedési minisztert és felkéri az Országgyűlés Hivatalának főigazgatóját, hogy az 1. pont a) alpontja szerinti feladat finanszírozása érdekében a Társasággal mindösszesen 457 200 000 forint összegben támogatási jogviszonyt létesítsen;[12]

Felelős: építési és közlekedési miniszter[13]

Határidő: a 4. pont szerinti forrás rendelkezésre állását követően azonnal

6. felkéri az Országgyűlés Hivatalának főigazgatóját, hogy az 1. pont szerinti feladatok ellátása érdekében szükséges adatszolgáltatásokkal és információkkal működjön közre a Beruházás előkészítésében;

7. felhívja az építési és közlekedési minisztert, hogy a Társaság közreműködésével az 1. pont a) alpontja szerinti beruházási terv eredményei alapján készítsen előterjesztést a Kormány részére, majd az előterjesztés alapján hozott kormányzati döntések figyelembevételével készítse el az 1. pont b) alpontja szerinti tervezési programot, mely tartalmazza a Beruházás megvalósításához szükséges feladatokat, ütemezést, a felelősöket és a további költségigényeket.[14]

Felelős: építési és közlekedési miniszter[15]

Határidő: az előterjesztés elkészítése vonatkozásában 2023. október 15.[16]

8. a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével, a műszaki és anyagi szempontok mérlegelése alapján egyetért azzal, hogy - amennyiben a Beruházás megvalósul, és a Kormány az Országház átmeneti kiürítésének szükségességéről dönt - a törvényhozás ideiglenes elhelyezésére, a Beruházás megvalósulása idejére a Kossuth Lajos téri Agrárminisztérium épületet kell alkalmassá tenni, azzal, hogy[17]

a) az ideiglenes elhelyezés érdekében szükséges, az Agrárminisztérium alkalmassá tételével kapcsolatos tervezési és kivitelezési munkálatokat a Társaság végezze el a Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palota és Agrárminisztérium épület rekonstrukciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1002/2021. (I. 7.) Korm. határozatban rögzített támogatási szerződésben biztosított forrás terhére,

b) a törvényhozás Agrárminisztérium épületében való ideiglenes elhelyezése nem eredményezhet az épület eredeti, tervezett funkciójával összeegyeztethetetlen vagy csak jelentős átépítéssel visszafordítható, illetve kizárólag a törvényhozásnak az Agrárminisztérium épületében történő ideiglenes elhelyezése esetén hasznosuló változtatásokat, valamint nem eredményezheti az Agrárminisztérium legfelső szintű szervezeti egységeinek az épületbe való visszaköltözésének, illetve tartós működésének ellehetetlenülését;

9. egyetért azzal, hogy a Beruházás megvalósítása után az érintett épületek és a jelenleg az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésében lévő egyéb ingatlanok üzemeltetését egy, az Országgyűlés Hivatala tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami tulajdonú nonprofit társaság végezze.[18]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök