BH 1993.12.739 A közös tulajdon árverési értékesítéssel történő megszüntetése esetén mindegyik tulajdonostárs kielégítési alapjául az egész ingatlan szolgál. Minden olyan körülmény tehát, amely az árverési feltételeket a tulajdonostársak szempontjából hátrányosan befolyásolja, az árverést megnehezíti, valamennyi tulajdonosra kihat. Ezért az árverési értékesítést kedvezőtlenül befolyásoló ajándékozási szerződés hatálytalan [Ptk. 203. §, 145. § (1) bek., 157. § (3) bek.].

A megyei bíróság ítéletével - a városi bíróság ítéletét kiegészítve - megállapította, hogy az eredetileg a felperes kizárólagos tulajdonaként nyilvántartott ingatlan 54/100 részben a felperes, 46/100 részben pedig volt házastársa: az I. r. alperes tulajdona. Az elsőfokú ítéletnek a közös tulajdont árverés útján megszüntető, valamint a legkisebb árverési vételárat 2 100 000 Ft beköltözhető értékben megállapító rendelkezéseit helybenhagyta, kimondva, hogy az árverési vételárból 54% a felperest, 46% az I. r. alperest illeti meg. Kötelezte az I. r. alperest, hogy az ingatlant 15 napon belül hagyja el azzal, hogy az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

A felperes kérelmére az elsőfokú bíróság 1991. március 25-én elrendelte a jogerős ítélet végrehajtását. A végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba a végrehajtó 1991. július 29-i megkeresése alapján 1991. augusztus 6-án jegyezték be.

1991. június 10-én az I. r. alperes a jogerős ítélet alapján bejegyzett 46/100 tulajdoni illetőségéből 12/100 részt - holtig tartó haszonélvezeti jogának fenntartásával - a II. r. alperesnek ajándékozott. Az ajándékozás alapján a II. r. alperes tulajdonjoga, illetőleg az I. r. alperes haszonélvezeti joga még a végrehajtási jog bejegyzése előtt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzést nyert.

A perbeli házas ingatlanból a felperes még 1988-ban, az I. r. alperes - a bontóperi egyezségben vállaltaknak megfelelően - 1989 májusában kiköltözött, de az I. r. alperes a közös tulajdon megszüntetése iránti per során oda visszaköltözött, és jelenleg ott a II. r. alperessel együtt tartózkodik.

A felperes a keresetében - egyéb kérelmek mellett - elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az alperesek között 1991. június 10-én létrejött ajándékozási szerződés vele szemben hatálytalan, másodlagosan a szerződés semmisségére hivatkozott, és mindkét esetben kérte az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítását. A városi bíróság a részítéletével megállapította, hogy az ajándékozási szerződés a felperessel szemben hatálytalan, és az ingatlan "tulajdonviszonyai" vonatkozásában elrendelte a szerződéskötés előtti állapot helyreállítását, amelynek érdekében a részítélet jogerőre emelkedését követően megkeresni rendelte a földhivatalt. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az árverési értékesítés elrendelésével az a "sajátos helyzet" állt elő, hogy mindegyik tulajdonostárs kielégítési alapjául az egész ingatlan szolgál. Az I. r. alperes azzal, hogy tulajdoni hányadát részben elajándékozta, a felperes kielégítési alapját is elvonta. Tekintettel arra, hogy az alperesek mint élettársak

a törvény értelmében hozzátartozóknak minősülnek, továbbá a II. r. alperesre a szerződésből ingyenes előny származott, az ajándékozási szerződés a felperessel szemben a Ptk. 203. §-a alapján hatálytalan, és ennek következtében a szerződéskötés előtti állapot állítandó helyre.

Az alperesek fellebbezése folytán a megyei bíróság részítéletével az elsőfokú részítéletet helybenhagyta. Indokolásában kiemelte, hogy a II. r. alperesnek a szerződésből ingyenes előnye származott, emellett a szerződéskötéskor mindkét alperesnek tudnia kellett arról, hogy az ajándékozási jogügylet akadályozza a végrehajtást, mivel azt az eredeti formájában nem lehet foganatosítani. A másodfokú bíróság az alkalmazott jogkövetkezmények tekintetében rámutatott arra, hogy a közös tulajdon megszüntetését elrendelő ítéletnek csak az elsőfokú részítéletben alkalmazott jogkövetkezmények útján lehet érvényt szerezni.

A jogerős részítélet ellen az alperesek felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. Álláspontjuk szerint az eljárt bíróságok jogszabálysértést követtek el, amikor a Ptk. 203. §-át alkalmazták, mert a felperes és az I. r. alperes között nincs hitelező-adósi viszony, és a felperes tulajdoni hányadát az ajándékozás nem érintette, így fedezetelvonásról sem lehet szó. Jogszabálysértőnek tartották a hatálytalanság jogkövetkezményei körében az eredeti állapot helyreállításának elrendelését is.