Végső előterjesztői indokolás a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvényhez - Indokolások Tára 2020/90.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Javaslat eljárásjogi könnyítést kíván biztosítani azon sértettek számára, akiknek ügyében a büntetőeljárás már jogerősen befejeződött és a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igényüket polgári jogi igényként a büntetőeljárásban nem érvényesítették, valamint polgári pert sem indítottak ennek érdekében, és követelésük még nem évült el.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1-2. §

A Javaslat meghatározza, hogy mely sértettek számára, milyen igények megtérítésére áll rendelkezésre a gyorsított per. A Javaslat rögzíti, hogy a gyorsított perre tartozó igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető, mert ellentmondás esetén az az eljárás meghosszabbodásához vezetne.

Mivel a gyorsított per számos tekintetben eltér a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) előírásaitól a Javaslat előírja a bíróság számára, hogy a gyorsított per speciális szabályairól a felperest és az alperest tájékoztassa.

3., 5. §

A gyorsított per törvényszék hatáskörébe tartozik, egyfelől arra tekintettel, mert indokolt e perek koncentrálása a törvényszékekre, másfelől ott biztosítottak a perben tárgyalás tartása esetén elsődlegessé tett elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás feltételei. Ebben a perben ugyanakkor a törvényszék előtt sem kötelező a jogi képviselet, az csak az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést, továbbá a Kúria előtti eljárásban a fellebbezést és a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő személy számára kötelező.

A gyorsított perre kizárólagos illetékességet határoz meg a Javaslat a felperes (a sértett) lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez igazodóan, hogy megkönnyítse az igényérvényesítést.

4. §

Az igényérvényesítés megkönnyítése érdekében a gyorsított perben a Javaslat költségfeljegyzési jogot biztosít a felek számára, így a sértettnek nemcsak az illetéket, hanem az esetleges szakértői bizonyítás költségét sem kell megelőlegezni, és ez a kedvezmény kiterjed a végrehajtási eljárásra is.

6-9. §

A gyorsított per hatékonyságának, mielőbbi lezárhatóságának érdekében a Javaslat előírja a soron kívüli eljárást, továbbá számos határidőt a Pp.-ben foglaltaktól eltérően határoz meg.

Emellett a fenti célok érvényesülése érdekében a gyorsított perben nincs helye beavatkozásnak, viszontkeresetnek, beszámításnak, a per nem kapcsolható össze más perrel.

A Pp. bevezette a részleges félbeszakadás, a részleges szünetelés és a részleges felfüggesztés jogintézményét. Ezen jogintézmények pertársaság esetén kerülhetnek alkalmazásra, amennyiben a félbeszakadásra, a szünetelésre vagy a felfüggesztésre okot adó körülmény kizárólag a pertársak egyikére nézve áll be, de a többi pertárs vonatkozásában az eljárás a félbeszakadás, a szünetelés vagy a felfüggesztés jogintézményének alkalmazása nélkül is folytatható, és tekintetükben részítélet hozható. A Pp. e jogintézmények tekintetében az osztott perszerkezet sajátosságaira figyelemmel ugyanakkor rögzítette, hogy erre kizárólag a perfelvétel lezárását követően kerülhet sor. Tekintettel arra, hogy a gyorsított per nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra, szükséges a módosító javaslat szerinti kiegészítés beiktatása annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, hogy a gyorsított perben a Pp.-ben foglalt feltételek fennállása esetén részleges félbeszakadásnak, részleges szünetelésnek és részleges felfüggesztésnek az elsőfokú eljárás teljes tartama alatt helye van.

A perben hangsúlyos szerepet kap az írásbeli előkészítés és nem különül a per perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra.

A keresetlevélben meg kell jelölni az alapul fekvő büntető ügy számát, valamint az abban eljáró bíróságot. Tekintettel arra, hogy a tárgyalást elsősorban elektronikus hírközlő hálózat vagy elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani, a keresetlevélben, illetve az ellenkérelemben meg kell jelölni, hogy a felperes, illetve az alperes milyen elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz, illetve internetes hálózat igénybevételével elérhető alkalmazás útján képes személyes megjelenés nélkül is személyazonosítást lehetővé tevő módon kapcsolatot tartani a bírósággal. A keresetlevelet és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél a jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti.

10. §

A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igények későbbi végrehajthatóságának elősegítése érdekében a gyorsított perben biztosítási intézkedés elrendelhető anélkül is, hogy a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták volna.

Meghatározott feltételek fennállása esetén a Pp. lehetőséget biztosít arra, hogy a per megindítását megelőzően ideiglenes intézkedést kérjen a fél. Az általános perrendi szabályok alapján, amennyiben a bíróság ideiglenes intézkedést elrendel, úgy a fél számára a bíróság legfeljebb negyvenöt napos határidőt ad a per megindítására. A Javaslat ezt a határidőt legfeljebb tizenöt napra rövidíti le annak érdekében, hogy a per megindítására mielőbb sor kerüljön.

Mivel az írásbeli előkészítés hangsúlyos szerepet kap, ezért a biztosítási intézkedés és az ideiglenes intézkedés elbírálása során a feleket a bíróság írásban nyilatkoztatja.

11. §

A Javaslat lehetőséget teremt arra, hogy okirati bizonyítás esetén a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el. Ebben az esetben a felek egyezsége is jóváhagyható tárgyaláson kívül, továbbá az ítélethozatalra is tárgyaláson kívül kerül sor.

Ha az okirati bizonyításon felül egyéb bizonyítás is szükséges, azt tárgyaláson folytatja le a bíróság. A Javaslat szerint a tárgyalást elsősorban elektronikus eszköz igénybevételével kell megtartani. Ennek köszönhetően a felperesnek (sértett) fizikailag nem kell találkoznia az alperessel (a terhelttel), mellyel elkerülhető vagy jelentősen csökkenthető a sértett másodlagos viktimizációja.

A Pp. 159. § (4) bekezdése rendelkezik a jegyzőkönyvnek képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel útján történő készítéséről. E rendelkezés alapján folyamatos felvétel útján csak a per érdemi tárgyalási szakában rögzíthető a jegyzőkönyv. Figyelemmel arra, hogy a gyorsított per nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra, indokolt az egységes joggyakorlat biztosítása érdekében egyértelművé tenni, hogy a gyorsított perben is lehetséges a jegyzőkönyvnek folyamatos felvétel útján történő rögzítése, ha annak a Pp.-ben meghatározott feltételei fennállnak.

12. §

A perorvoslati eljárások gyorsítása érdekében a másodfokú bíróság és a Kúria a fellebbezésről és a felülvizsgálati kérelemről tárgyaláson kívül dönt.

13-14. §

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezés.

15. §

Azon sértett, aki a polgári jogi igényét a börtönzsúfoltsági kártalanítással kapcsolatos eljárásban valamilyen okból nem tudta érvényesíteni, azonban a bűncselekményből eredően kára vagy sérelme keletkezhetett, igényét gyorsított per útján érvényesítheti, mely lehetőségről őt a büntetés-végrehajtási bíró tájékoztatni köteles.

A kártalanítási ügyek nagy számára tekintettel a büntetés-végrehajtási bírók vonatkozásában a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 50. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási határidő megemelése szükséges annak érdekében, hogy a sértettek felkutatására, valamint az egyéb szükséges intézkedések hatékony elvégzésére megfelelő idő legyen biztosított.