BH 2000.3.103 I. A biztosítási ajánlat felvételénél az üzletkötő az ajánlatban szereplő kérdések tekintetében a biztosító megbízottjaként jár el [Ptk. 537. § (2) bek., 539. § (1) bek., 5. § (1) bek.].

II. Felfüggesztő feltételhez kötött biztosítási szerződés hatályának beállta [Ptk. 228. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy az alperesek kötelesek megtéríteni az I. r. felperesnek a perbeli bolt tűzesetével kapcsolatos kárát. Kimondta, hogy az I. r. alperes megtérítési kötelezettsége az épületért 1.100.000 forint, az üzemi berendezésre 400.000 forint, az árukészletre 18.000.000 forint, a mellékköltségre 975.000 mértékig, a II. r. alperes megtérítési kötelezettsége pedig az ezt meghaladó kárra az épületért 3.000.000 forint, üzemi berendezésre 500.000 forint, árukészletre 15.000.000 forint értékig áll fenn.

A másodfokú bíróság részítéletében az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatta, a II. r. alperessel szemben az I. r. felperes keresetét elutasította, egyebekben helybenhagyta.

A jogerős részítélet az indokolásában megállapította, hogy a II. r. felperes az I. r. felperes képviselőjeként 1995. június 29-től kezdődő kockázatviseléssel kereskedelmi és ipari vállalkozások javára szóló vagyonbiztosítási szerződést kötött az I. r. alperessel. Ez a megállapodás tűzkár esetére az épületet 1.100.000 forint, az abban elhelyezett műszaki és kereskedelmi berendezéseket 400.000 forint, a földfelszín felett tárolt készleteket 18.000.00 forint, a mellékköltségeket 975.000 forint felső határ mellett biztosította. Az I. r. felperes 1995. szeptember 4-én tárgyalt a II. r. alperes üzletkötőjével, amelynek eredményeként vállalkozók összevont vagyonbiztosítási szerződésének a megkötésére irányuló ajánlatot tartalmazó, az üzletkötőtől kapott űrlapot töltött ki, és adott át a részére. Az üzletkötő a blankettán a kockázatviselés kezdetét 1995. szeptember 5. napjában jelölte meg, és az első negyedévre szóló biztosítási díjat átvette. Ez az okirat a biztosító helytállási kötelezettségnek felső határát, az épület vonatkozásában 3.000.000 forintban, a gépek és műszaki berendezések tekintetében 500.000 forintban, az anyagokat és árukat illetően 15.000.000 forintban határozta meg.

A műszaki boltban 1995. szeptember 11-én tűz ütött ki. Az I. r. felperes a kárigényét másnap bejelentette a II. r. alperesnek, 12-13-án helyszíni szemlét tartott a II. r. alperes, majd szeptember 15-én az I. r. felperes szeptember 4-én kelt ajánlatát visszautasította. Az I. r. felperes az I. r. alperesnél kárbejelentést nem tett, ennek ellenére szeptember 14-én annak szakértői is megjelentek a helyszínen, de a kártérítéstől elzárkóztak.

A jogerős részítélet az indokolásában kifejtette, hogy az I. r. felperesnek az I. r. alperessel érvényes és hatályos szerződése állt fenn, amelyet a felek a biztosítási esemény bekövetkeztéig nem szüntettek meg. A Ptk. 218. §-ának (3) bekezdése szerint ha jogszabály, vagy a felek megállapodása a szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, az ilyen alakban kötött szerződés megszüntetése

vagy felbontása is csak a megszabott alakban érvényes. A szerződésnek a megszabott alak mellőzésével történt megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött. Az I. r. felperes és az I. r. alperes között létrejött vagyonbiztosítási szerződés megszűnését mind a jogszabály, mind a felek megállapodása annak írásban történő felmondásához köti. A perben nem vitás tényállás szerint ez egyik fél részéről sem történt meg.

A Ptk. 537. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. A II. r. alperes az I. r. felperes 1995. szeptember 4. napján kelt ajánlatát 1995. szeptember 15-én visszautasította. A II. r. alperes ezért alappal hivatkozott arra, hogy ennek következtében köztük megállapodás nem jött létre. A visszautasító jog gyakorlása nem minősült joggal való visszaélésnek [Ptk. 5. § (1) bekezdés]. Ennek megítélése során ugyanis értékelni kellett az I. r. felperes képviseletében eljáró II. r. felperesnek azt a magatartását is, hogy az 1995. szeptember 4-én kitöltött ajánlat díjösszesítő rovatának negyedik sorában - az akkori tényleges helyzetnek meg nem felelő - tájékoztatást adott a II. r. alperesnek, amely szerint azt közölte, hogy az általa biztosítani kívánt vagyontárgyakra más biztosítónál biztosítással nem rendelkezik. A perben rendelkezésre álló adatok nem cáfolják meg azt a II. r. alperesi állítást, amely szerint nem a tűzeset, illetőleg a tűzkár bekövetkezése, hanem az említett körülmény váltotta ki az ajánlat visszautasítását. A visszautasítás jogszerűsége azzal a következménnyel járt, hogy az I. r. felperes és a II. r. alperes között biztosítási szerződés nem jött létre. Ennek hiányában pedig a II. r. alperes megtérítési kötelezettsége a bekövetkezett biztosítási eseményért nem állapítható meg.