A Zalaegerszegi Törvényszék G.40066/2011/9. számú határozata ingó kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 98. §, 99. §, 112. §, 193. §, 319. §, 321. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 18. §, 34. §, 35. §, 38. §, 41. §, 44. §, 57. §] Bíró: Klein Zsuzsánna

Zala Megyei Bíróság

5.G.40.066/2011/9

A Magyar Köztársaság nevében!

A Rehákné dr. Boros Ildikó ügyvéd 6726 Szeged, Fürj u. 92/B. szám alatti által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek a dr. Szabó Tibor ügyvéd 7400 Kaposvár, Ezredév u. 1. szám alatti által képviselt alperes neve. alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen ingó kiadása iránt indított perében

í t é l e t :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt adja a felperes birtokába a tulajdonát képező rendszám1 frsz-ú Carnehl típusú billenős felépítményű pótkocsit, a rendszám2 frsz-ú SCANIA nyerges vontatót, rendszám nélküli mezőgazdasági szemestermény szárítókat ( vtsz szám1 ) , rendszám nélküli mezőgazdasági anyagmozgatók kiegészítő egységei (anyagmozgató gépek, meghajtó segédüzem és tartozékai) ( vtsz szám1 ), rendszám nélküli mezőgazdasági anyagmozgatók kiegészítő egységei ( vtsz szám2) ( továbbító segédüzem és tartozékait), MG univerzális magtisztítók, elő és utótisztókat ( vtsz szám3 az rendszám3 frsz-ú rendszámú Pezzaioli-Rba-316 félpótkocsit ( III.), a a rendszám4 frsz-ú TGK MAN gyártmányú 19.414. FLC 4X2 típusú billenős felépítményű tehergépkocsit, a rendszám5 frsz-ú SCANIA R420RA típusú vontatót és az rendszám6 frsz-ú Langendorf pótkocsit.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 15 nap alatt 4.176.000 Ft perköltséget.

Az alperes viszontkereseti kérelmét elutasítja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye a Pécsi Ítélőtáblához címzetten, amelyet az ítélet kézhezvételétől számított 15 nap alatt írásban jogi képviselő által 3 példányban a Zala Megyei Bírósághoz lehet benyújtani.

Figyelmezteti a feleket, hogy a fellebbezési határidőben közösen kérhetik, hogy fellebbezésüket a Pécsi Ítélőtábla tárgyaláson kívül bírálja el, illetve a Pp.256/A.§./l/ bekezdés b-d. pontjai esetén tárgyalás tartását kérhetik.

I n d o k o l á s

A bíróság a kiegészítő keresetlevél tartalma, írásbeli ellenkérelem, előkészítő iratok, levelezés tartalma, a csatolt lízingszerződések és üzletszabályzat, a felmondó levelek tartalma, a behajtásra megkötött eseti megbízási szerződés, hitelezői igény bejelentés, forgalmi engedély másolatot, törzskönyv másolatok, levelezés tartalma, a csatolt magánszakértői vélemény, a Zala Megyei Bíróság Fpk. 20-08-020551/37 számú jegyzőkönyv, a Nagykanizsai Városi Bíróság 7.P.21.370/2010 számú ügyirata, áttételt elrendelő végzés, tárgyi eszköz nyilvántartás és a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A peres felek 2004. október 27-től kezdődően 2008. április 10. napjáig bezárólag összesen 10 alkalommal a rendelkező részben megnevezett gépjárművekre egymással lízing szerződéseket kötöttek.

A lízing szerződések alapján a felperes, mint lízingbe adó arra vállalt kötelezettséget, hogy a szerződésben feltüntetett járműveket a lízingbe vevő alperes megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással pedig az alperes jogosultságot szerzett arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kiköltött maradványérték megfizetésével tulajdonjogot szerezzen.

A lízingszerződések szerves részét képezte az ún. üzletszabályzat, amelynek rendelkezéseit a felek magukra nézve kötelezően ismerték el.

Az üzletszabályzat I/11. pontja szerint a lízingtárgy tulajdonosa - a tulajdonjog átszállásáig - a lízingbeadó.

Az üzletszabályzat III/6. pontja szerint a tulajdonjog akkor száll át a lízingbevevőre, ha a lízingszerződésből eredő valamennyi kötelezettségét teljesítette és ekkor a lízingbeadó köteles a lízingtárgy törzskönyvét a tulajdonjog átírásához szükséges nyilatkozatokat kiadni.

A lízingbeadó a lízingszerződést azonnali hatállyal felmondhatja többek között amiatt, amennyiben a lízingbevevő a fizetési kötelezettségének 15 napot meghaladóan nem tesz eleget vagy ha például ellene felszámolási eljárás indul.

A VII/5. pont szerint a felmondás időpontjában a lízingbevevő használati jogosultsága megszűnik, a lízingtárgy tekintetében és azt köteles haladéktalanul a lízingbeadónak átadni.

Az üzletszabályzat VIII/3. c) pontja szerint a felmondással valamennyi fizetési kötelezettség esedékessé válik és a d) pont szerint amennyiben a lízingbevevő a felmondás napját követő 8 napon belül valamennyi tartozását megfizeti, úgy a lízingtárgy tulajdonjogát megszerzi. Az e) pont szerint ha a 8 nap alatt nem fizeti meg, úgy köteles a gépjárművet visszaszármaztatni.

Miután az alperes az esedékes törlesztőrészleteket nem fizette, a felperes a vele szemben fennálló valamennyi lízingszerződést 2008. november 10. napján azonnali hatállyal felmondta és felszólította az alperest az eszközök átadására.

Időközben a Zala Megyei Bíróság 1. Fpk. 20-08-020551/4 számú végzésével az alperes fizetésképtelenségét megállapítva a felszámolást elrendelte, amely kezdő napja 2008. október 30. napja volt.

A felperes 2008. december 2. napján a zrt neve., mint alperes felszámolója felé a felmondott 10 db lízingszerződésből eredő 129.470.109 Ft és annak a jegybanki alapkamat kétszeresével megegyező késedelmi kamata és 100.000 Ft regisztrációs díj, valamint a kintlevőségek behajtásának költségei erejéig a hitelezői igényét bejelentette.

A felszámoló a felperes hitelezői igényét elismert, nem vitatott "F" kategóriás követelésként nyilvántartásba vette.

A felszámolási eljárás során a felperes megtérülési lehetőségei, esetleg átfinanszírozás, vagy a követelés átütemezése tekintetében egyeztetéseket folytak a felek között, amelyek eredményre nem vezettek.

A felszámoló az "F" kategóriás hitelezői követeléseket a tőkeösszeg 1 %-ban vállalta utóbb kielégíteni, amelyet a felperes nem fogadott el, ezért az alperes felszámolója felszólította a felperest a vagyontárgyak elszállítására. Az adós gazdálkodó szervezet tagjai a többi hitelező felé egyezségi javaslatot tettek és miután a hitelezői állomány a felszámolási egyezség megkötését támogatta és a jogszabály által megkívánt megfelelő mértékű hitelezői támogatás létrejött, ezért a Zala Megyei Bíróság 2009. november 11. napján jogerőre emelkedett Fpk. 20-08-020551/43 számú végzésével az adós és a hitelező között létrejött egyezséget jóváhagyta, egyúttal az adós elleni felszámolási eljárást adós jogutód nélküli megszüntetése nélkül megszüntette. Megállapította, hogy az egyezség a felperes vonatkozásában kényszeregyezség.

A kényszeregyezség alapján a felperes hitelezői igényét az alperes a követelése 1%-ban elégítette ki és 1.295.701 Ft-ot a felperes részére átutalt.

Az alperes úgy tekintette, hogy a kényszeregyezség teljesítésével a felperessel szemben fennálló kötelezettsége maradéktalanul megszűnt és ezáltal az eszközök tulajdonjogát megváltotta, azok az alperes tulajdonába kerültek. Emiatt a felperes eszközök kiadására irányuló igényét visszautasította és azok elvitelét megakadályozta.