A Kúria Kfv.35016/2020/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2008. évi LXVII. törvény (Távhő. tv.) 10. §, 2008. évi XL. törvény (Get.) 3. §, 2010. évi XCIV. törvény (Áktv.) 1. §, 2. §] Bírók: Darák Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva, Kurucz Krisztina, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

Jogegységi eljárást követően hozott döntés különadó tárgyában.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.I.35.016/2020/8.

A tanács tagjai: Dr. Darák Péter a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró, dr. Kurucz Krisztina bíró, dr. Sugár Tamás bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Jókay és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Hangyási Gábor Tamás ügyvéd)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

Az alperes képviselője: Dr. Balog Andrea kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 13. szám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 31.K.31.449/2017/12.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 31.K.31.449/2017/12. számú ítéletét, az alperes 2017. február 28. napján kelt 2188028996 számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 1.000.000 (egymillió) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget.

A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes földgáz nagykereskedelmi tevékenységet végző társaság, mely a Magyar Energia Hivatal által (a továbbiakban: MEH) 236/2009. számon kiadott határozatlan időre szóló földgáz-kereskedelmi működési engedéllyel rendelkezik.

[2] A felperes a 2012-2013 évben a földgáz nagykereskedelmi tevékenysége során földgázt vásárolt az L. Gazprom E-tól (a továbbiakban: Gazprom), majd tovább értékesítette magyarországi vevői részére. A földgáz műszaki átadás-átvétele, a gáz mennyiségének és minőségi jellemzőinek mérése és meghatározása, a szerződésekben kikötött átadás-átvételi ponton a beregszászi gázmérő állomáson Ukrajnában történt. A leszállított földgáz mennyiségéről a Gazprom számlát állított ki a felperes felé.

[3] A felperes a leszállított mennyiséget a b-i mérési ponton belföldi vevők részére értékesítette, akik saját nevükben vámoltatták, belföldiesítették és táplálták be a magyar földgázrendszerbe.

[4] Az adóhatóság a felperesi társaságnál valamennyi adónem és költségvetési támogatás tekintetében bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott. Megismételt eljárásban hozott határozatával az elsőfokú adóhatóság a felperes terhére - javára szóló megállapítások mellett - energiaellátó vállalkozási tevékenységnek különadója adónemben 731.542.000 forint adókülönbözetet, egyben adóhiányt állapított meg, azonban késedelmi pótlékot nem számított fel, adóbírságot nem szabott ki.

[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2017. február 28. napján kelt 2188028996 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Álláspontja szerint a felperes az energiaellátó tevékenység különadójának az alanya és éves nettó árbevétele után 2012 évben adóbevallási és adófizetési kötelezettsége keletkezett, melynek nem tett eleget. Rögzítette, hogy a felperes 2012 évre földgáz-kereskedelmi működési engedéllyel rendelkezett, és energiaellátói minőségében végzett tevékenységből származó bevétele az adóévet megelőző évben elérte az összes, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti nettó árbevétel 5%-át. Hivatkozott az egyes ágazatok terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Áktv.) 1. § 4. pontjára, 2. § c) pontjára, a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő tv.) 10. § 1.3. pontjára, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 3. § 15. pontjára.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[6] A felperes keresetet terjesztett elő, melyben a határozat megváltoztatását kérte oly módon, hogy a bíróság az adókülönbözetet, adóhiányt törölje. Vitatta, hogy a vizsgált időszakban energiaellátó tevékenység különadója adónemben adóbevallási, adófizetési kötelezettsége keletkezett volna. Rámutatott arra, hogy az Áktv. 1. § 4. pontja szerint az adóalanyiságnak kettős feltétele van: Távhő tv. szerinti energiaellátói minőség fennállása és az, hogy az ebben a minőségben végzett tevékenységből származó Sztv. szerinti árbevétel a megelőző évben elérje az összes árbevétel 5%-át.

[7] A felperes az ukrajnai tevékenységből származó, az összesített árbevételének 97-78%-át kitevő árbevételt ugyan földgáz kereskedelmi tevékenységgel érte el, de nem a Get. szerinti földgáz-kereskedelmi engedélyesi minőségben. Ekként nem teljesült az adóalanyiság megállapíthatóságának második feltétele. Indítványozta az Alkotmánybíróság megkeresését és az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését.

[8] Az alperes határozata indokait fenntartva a kereset elutasítását indítványozta.