A Kaposvári Törvényszék G.40146/2009/4. számú határozata érvénytelenség megállapítása tárgyában. [2006. évi IV. törvény (Gt.) 12. §, 2006. évi V. törvény (Ctv.) 69. §] Bíró: Vajda Andrea

A Somogy Megyei Bíróság

.G..../2009/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Somogy Megyei Bíróság Dr. Nagy Péter ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - Dr. Szabó Iván ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen cég alapítása érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében az alulírott napon meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 25.000,- (huszonötezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Pécsi Ítélőtáblához. A fellebbezést a Somogy Megyei Bíróságnál, írásban, 3 példányban kell benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, az ítélet indokolása ellen irányul, vagy a felek ezt kérték.

Ha a felek a tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s :

A felperest a cégbíróság 1995. szeptember 13-án jegyezte be a cégjegyzékbe. A felperes fő tevékenysége víztermelés,- kezelés,- ellátás. A cég egyik részvényese felperes részvényesének neve.

2002. december 17. napján felperes részvényesének neve, a ... Rt. (... Zrt.), valamint a felperes üzemeltetési szerződést kötöttek, melynek alapján a felperes, mint üzemeltető, a szerződés tárgyát képező ivóvíz és szennyvíz rendszereket folyamatosan és szakszerűen üzemeltetni köteles.

felperes részvényesének neve közgyűlése 2009. szeptember 10-én tartott ülésén úgy döntött, hogy a felperessel fennálló üzemeltetési szerződést felmondja.

2009. szeptember 18-án ... Város polgármestere közölte a felperessel, hogy az üzemeltetési szerződést 2009. szeptember 30-i hatállyal felmondta, erről a részvényest értesítette. 2009. szeptember 25-én a felperes közölte a polgármesterrel, hogy felmondást nem kapott, a 2009. szeptember 30-i hatályú felmondásról csak a fenti levélből értesült.

A korábbi ... Rt., jelenleg ... Zrt., 2009. október 1. napján kelt, a felperesnek címzett és megküldött levelével az üzemeltetési szerződést 2009. szeptember 30. napjával felmondta.

2009. október 2. napján kelt levelében a felperes a felmondás érvénytelenségére hivatkozott.

2009. október 9-én kelt keresetlevelével a felperes a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbírósághoz fordult, felperes részvényesének neve mint I. r. és ... Zrt. mint II. r. alperes ellen, felmondás érvénytelenségének megállapítása iránt.

Az eljárás jelenleg folyamatban van.

felperes részvényesének neve Közgyűlése .../2009. (X.1.) számú határozatával döntött az alperesi Zrt. megalapításáról, valamint az alperest jelölte ki felperes részvényesének neve tulajdonát képező víziközművek működtetésére, kizárólagos joggal.

felperes részvényesének neve Közgyűlésének .../2009. (X.27.) rendelete akként módosította az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az önkormányzati tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 1996. évi 38. számú rendeletét, hogy a szolgáltató az alperesi Zrt. A rendelet 2009. november 1-én lépett hatályba.

Az alperes alapító okirata 2009. október 1. napján kelt, a cégbírósági bejegyzésre ugyanaznap került sor.

A bejegyző végzés írott Cégközlönyben való közzététele 2009. október 22-én megtörtént. Az alperes tevékenysége többek között víztermelés-, kezelés-, ellátás.

A felperes 2009. november 17-én érkeztetett keresetlevelével kérte annak megállapítását, hogy az alperes cégének alapítása érvénytelen, mivel az alperes főtevékenysége a Gt. 12. § (4) bekezdés c/ pontja szerint jogszabályba ütközik, valamint az alperes alapító okiratában az alperes cégneve valótlan tartalmú. Kérte a Ctv. 69. §-a szerinti intézkedéseket. Jogi érdekeltségének alátámasztására előadta, hogy a felperes a ... városi városi víziközművek működtetésére kizárólagos joggal rendelkezik, ebből következően az alperesnek ugyanerre a tevékenységre joga nem lehet, azt főtevékenységként sem jelölheti meg a cégnevében, így a felperesnek jogi érdekez fűződik ahhoz, hogy a felperes cégnevében is megjelenő és kizárólagos tevékenységét az alperes megtévesztő cégnévként és azonos tevékenységi körként ne használhassa. Állította, hogy amennyiben az eljárás eredményeként az alperes törvényes működése helyreáll, ez a felperes jogviszonyaira kihat, mivel jogsértés orvoslásával a felperes visszakapná a saját működéséhez szükséges alapfeltételeket. Érdemben hivatkozott arra, hogy az alperesi társaság létrehozása abból a célból történt, hogy az alperes az önkormányzati tulajdonú víziközműveket üzemeltesse. E célból történő cégalapítás törvényellenes, figyelemmel arra, hogy ezen víziközművek üzemeltetésére a felperesnek van kizárólagos joga. Hivatkozott a Gt. 12. § (2) bekezdésére, miszerint minden olyan tevékenység megjelölhető az (1) bekezdés c/ pontja alkalmazása során, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz, bármely gazdasági tevékenységet folytathat ezen belül, amit az állami adóhatóságnak főtevékenységként vagy más tevékenységként bejelent. Az alperes által megjelölt tevékenységek végzését ugyan jogszabály nem tiltja, azonban az alperes tevékenységének feltétele üzemeltetési szerződés kötése. A felperes állította, hogy az üzemeltetési szerződés a felperes és az önkormányzat között jelenleg is fennáll, mivel annak a felmondása érvénytelen volt. Állította továbbá, hogy az alperes üzemeltetési engedéllyel sem rendelkezik, azaz nincs birtokában a víziközművek üzemeltetéséhez szükséges érvényes vízjogi engedély.

A per során hivatkozott továbbá arra is, hogy a felperes az alperesi cégalapítás érvénytelenségének megállapítása esetén "kerülhet vissza jogaiba", mivel az alperes alapítása miatt nem tudja jogszerűen használni a székhelyét és a víziközmű vagyont, valamint nem tudja a víziközműveket üzemeltetni.

A cégalapítás érvénytelensége körében hivatkozott a Gt. 12. § (4) bekezdésének a/ pontjára is, mint semmisségi okra, hivatkozva arra, hogy az ügyvédi ellenjegyzésnél és a vezérigazgatói nyilatkozatnál az alapító okiraton keltezés nincs. A (4) bekezdés d/ pontja alapján is érvénytelennek látta az alperesi cégalapítást,

mivel az önkormányzat határozata volt a cégalapítás alapja. Ehhez képest az ülésnek 9 óra 13 perckor lett vége, 11 órakor a cégbírósághoz teljes körű, alapításhoz szükséges okiratok benyújtása álláspontja szerint lehetetlen volt. Állította továbbá, hogy a jegyzett tőke legkisebb összegének befizetési kötelezettsége is sérült, mivel a cégbejegyzési kérelemhez csatolt banki igazolás szerint az 5 millió forint befizetése megtörtént. Az átutaláshoz azonban állítása szerinti legalább egy nap szükséges, és ekkor az alperes még nem volt bejegyzett cég, így bankszámlát sem nyithatott. A befizetés október 1-én az alperes bankszámlájára ezek szerint nem történhetett meg. Állította továbbá, hogy az alapítói határozat, illetve az azt megelőző jegyzőkönyv is hibákban szenved.