A Debreceni Ítélőtábla Bf.641/2007/3. számú határozata testi sértés bűntette (ÉLETVESZÉLYT okozó testi sértés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 13. §, 16. §, 85. §, 99. §, 166. §, 170. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 82. §, 258. §, 296. §, 348. §, 351. §, 352. §, 353. §, 354. §, 371. §, 372. §, 381. §] Bírók: Diószegi Attila, Elek Margit, Ficsór Gabriella

Debreceni Ítélőtábla

Bf.III.641/2007/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben, 2008. február 14. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2007. október 3. napján kihirdetett 5.B.415/2006/31. számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint:

A vádlott cselekményeit 2 rb. testi sértés bűntettének /Btk. 170. § (1) bekezdés és (5) bekezdés I. fordulata/ m i n ő s í t i .

A vádlott 2006. szeptember 7. napjától őrizetben, szeptember 9. napjától pedig előzetes letartóztatásban volt.

Az első fokú eljárásban felmerült bűnügyi költség összege helyesen 166.990 (százhatvanhatezer-kilencszázkilencven) Ft.

Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámítja a szabadságvesztés tartamába.

A fellebbezési tárgyaláson 18.600 (tizennyolcezer-hatszáz) Ft, a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel.

I n d o k o l á s :

A megyei bíróság ítélete ellen vádlott és a védője jelentettek be fellebbezést a 2006. szeptember 7-i cselekménnyel kapcsolatban felmentés, másodsorban és összességében a büntetés enyhítése céljából.

Az ügyész tudomásul vette a határozatot.

A fellebbviteli főügyészség az átiratában a védelmi perorvoslatokat alaptalannak tartva az ítélet részbeni megalapozatlansága miatt tárgyalás tartását indítványozta, mivel szükségesnek tartotta I. sz. igazságügyi orvosszakértő meghallgatását. Álláspontja szerint ellentmondás van sértett 2005. november 6-án elszenvedett sérülésével kapcsolatban az első fokú bíróság tárgyalásán tett szakértői nyilatkozat, valamint az Országos Igazságügyi Orvosszakértői Intézet 16. sz. módszertani levelében írtak között, azaz a sérülés életveszélyes volt-e vagy sem. Ennek következtében a cselekmények jogi minősítése részben téves és az ítélet indokolása is hiányos a vádlotti szándékot illetően.

A fellebbezési tárgyaláson az ügyész a 2005. november 6-án elkövetett cselekménynek a Btk. 166. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és büntetendő emberölés bűntettének a Btk. 16. §-a szerinti kísérletekénti minősítését indítványozta, figyelemmel a sérülés jellegére, a bűncselekmény elkövetési eszközére, az erőbehatásra, és nem utolsó sorban a sértett testtájékra.

A másodfokú bíróság a védelmi fellebbezésekre tekintettel a Be. 348. §-ának (1) bekezdése alapján az első fokú ítéletet az azt megelőző eljárással együtt teljes terjedelmében bírálta felül. A részbeni felderítetlenségben megmutatkozó megalapozatlanságot észlelve a Be. 351. §-a (2) bekezdésének a/ pontjában írt megalapozatlansági ok kiküszöbölése végett az ítélőtábla - a fellebbviteli főügyészség álláspontjával egyetértve - a Be. 353. §-ának (2) bekezdése alapján tárgyalást tűzött, amelyen meghallgatta I. sz. igazságügyi orvosszakértőt.

A szakértő a tárgyaláson fenntartotta a nyomozás során írásban előterjesztett szakvéleményét, miszerint sértett 2005. november 6. napján elszenvedett szívburkot is sértő sérülése életveszélyes volt, de a sértett a kórházba kerülésekor nem volt életveszélyes állapotban (nyomozati iratok 145. lapszám). Erre figyelemmel kijelentette, hogy a testi sérülések és egészségkárosodások igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről szóló 16. sz. módszertani levél alapján - mivel az életveszély klinikai tünetei nem alakultak ki - sértett sérülése közvetett életveszélyes állapotot idézett elő.

Részbeni megalapozatlanság nyilvánult meg abban is, hogy az első fokú bíróság a vádlott 2005. november 6-i cselekményével kapcsolatban tett gyanúsítotti vallomásait elmulasztotta tárgyalás anyagává tenni, holott az ítélet indokolásában erre hivatkozott. A másodfokú bíróság a tárgyaláson ismertette vádlott 2005. november 6-i gyanúsítotti vallomásának 6-8. oldalát (nyomozati iratok 361-363. lapszám), továbbá a 2006. február 16-i gyanúsítotti vallomásának 3-5 oldalát (nyomozati iratok 367-369. lapszám), valamint a 2006. május 24. napján foganatosított kihallgatás jegyzőkönyvének 2. oldalát (nyomozati iratok 373. lapszám).

Az ítélőtábla a másodfokú tárgyaláson a Be. 353. §-ának (1) bekezdése értelmében felvett részbizonyítás eredménye és a megyei bíróság által elfogadott bizonyítékok, továbbá az iratok tartalma alapján az első fokú bíróság által megállapított tényállást a Be. 352. §-a (1) bekezdésének a/ és b/ pontjaira figyelemmel a következők szerint kiegészíti és pontosítja:

A vádlott feltüntetett előéleti adata azzal pontosítandó, hogy a büntetés kiszabására mint többszörös visszaesővel szemben került sor, és mellékbüntetésül 1 év közügyektől eltiltást is alkalmazott a bíróság. Az első fokú ítélet a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2.Bf.207/1992/3. számú határozatával emelkedett jogerőre.

Vádlott a terhére rótt bűncselekmények idején sem szenvedett elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban, és képes volt a cselekmények veszélyességének felismerésére, és a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsítására szokványos jellegű alkoholos befolyásoltságának mértékétől függően. Kóros elmeállapottal egyenértékű személyiségzavara nincs.

2005. november 6-án 13 óra körül alakult ki a vita a vádlott és sértett között.

A szúrás legalább közepes erővel történt.

I. sz. tanú 13 óra 27 perckor értesítette az OMSZ Balmazújvárosi Mentőállomását.

Sértett a mellkasfal jobb oldalának áthatoló szúrt sérülését, továbbá mindkét oldali járomcsont bevérzéses sérülését szenvedte el.

A szúrás elölről-hátrafelé irányult és e sérülés tényleges gyógytartama 2-3 hét.

A mindkét oldali járomcsont bevérzéses sérülése kis-közepes tompaerő behatásra jött létre.

Sértett szúrt sérülésével kapcsolatban az életveszély klinikai tünetei nem alakultak ki, de a sérülés, mivel testüreget (mellkas) megnyitott és életfontosságú szervet (szívburok) sértett, közvetett életveszélyt jelent, amely potenciálisan magában hordozta az életveszély klinikai értelemben vett kialakulását.

Sértett 2006. szeptember 7-én a jobb oldali hónaljárok alatt, a középső hónaljvonalban 2-4 cm-es lefelé nyitott V alakú sérülést szenvedett. A szúrt csatorna áthaladt a mellkasfalon.

A 2005. november 6-án és 2006. szeptember 7-én elszenvedett sérülések kapcsán maradandó testi károsodás, súlyos egészségromlás nem alakult ki.

Az így kiegészített és pontosított tényállás már mindenben megalapozott és a