BH 1990.3.105 Nincs helye csupán kártérítési felelősség megállapítására irányuló kereseti kérelemnek, ha a jogosult kártérítést is követelhet, mert a kár összege ismert [Pp. 123. §].

A felperesek a N-ben Jókai út 15. szám alatt levő ingatlanukon az 1981-82. években lakóházat építettek. Az építési terv adaptálását, valamint az építkezés műszaki ellenőrzését az alperes végezte. A felek által 1981. január 31-én kötött művezetési szerződés szerint az alperes köteles volt az építkezésnél a szükséges szakmai irányítást megadni és felelős a kivitelezés szakszerűségéért, valamint a terv és az építési engedély előírásainak betartásáért. A kivitelezési munkálatokat a kőműves szakképzettségű I. r. felperes végezte.

Az 1983. szeptember 6-án kötött adásvételi szerződéssel az ingatlant a felperesektől M. I. és felesége megvásárolta 790 000 Ft vételárért. A vevők rövidesen észlelték, hogy a házon olyan repedések keletkeztek, amelyek a alapvető építési-statikai előírások megsértésével történt építés következményei. Ezért hibás teljesítés miatt a felperesek ellen pert indítottak. Az elsőfokú bíróság ítéletével arra kötelezte a felpereseket, hogy a vevőknek fizessenek meg 100 000 Ft javítási költséget s annak kamatait. A fellebbezések folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az adásvételi szerződést érvényessé nyilvánította; mellőzte a felperesek pénzbeli marasztalását, és ehelyett arra kötelezte őket, hogy a másodfokú ítélet rendelkező részében megjelölt munkákat végezzék (végeztessék) el; a munkavégzés időtartamára biztosítsanak átmeneti lakást a vevők részére, és viseljék a ki- és visszaköltöztetéssel felmerülő költségeket. Törvényességi óvás következtében a Legfelsőbb Bíróság határozatában a megyei bíróság ítéletének a szerződés érvényessé nyilvánítására vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, rámutatott arra, hogy a felek szerződése nem érvénytelen. A Ptk. 306. §-ának (1) bekezdése alapján azonban helyes a másodfokú ítéletnek a felpereseket kijavításra kötelező rendelkezése. A felperesek ellen végrehajtási eljárás indult, amely azonban még nem fejeződött be.

A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az általuk létesített épület hibáiért a felelősség kizárólagosan az alperest terheli.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes az N-ben, Jókai út 15. szám alatt levő ház "építési hibáinak meglétéért felelős", és felelősségének mértéke 66 %. Ítéletét azzal indokolta, hogy az épület tervezőjének, műszaki ellenőrének és kivitelezőjének a felelőssége a hibák tekintetében egyenlő arányú. Tekintettel arra, hogy az építkezés tervezője, és műszaki ellenőre egyszemélyben az alperes volt, kártérítési felelősségének a mértéke is e tevékenységeihez igazodik.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. r. felperes és az alperes fellebbezett.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alperes felelősségének a mértékét 40 %-ban állapította meg. ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a kőműves szakképzettséggel rendelkező és a kivitelezési munkálatokat végző I. r. felperes a Ptk. 205. §-ának (3) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségének nem tett eleget, ennek következtében az épület hibáiért 60 %-ban, míg az alperes 40 %-ban felelős.