A Győri Törvényszék Pf.20018/2011/9. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 345. §] Bírók: Bíró Éva, Habulin Istvánné dr. Nemes Mónika, Hammerné dr. Kiss Eleonóra

Kapcsolódó határozatok:

Soproni Járásbíróság P.21248/2006/64., *Győri Törvényszék Pf.20018/2011/9.*, Kúria Pfv.21933/2011/4. (BH 2013.4.91)

***********

쿽쿽䈢ꖟ

A Magyar Köztársaság nevében!

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a Győri 7. Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd dr. Ádám János ügyvéd ...) által képviselt felperes neve felperesnek (...) Csizmadia és Szabó Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd dr. Csizmadia Attila ...) által képviselt ... Biztosító Zrt. alperesi beavatkozó (...) által támogatott dr. Mendlik György ügyvéd (...) által képviselt ... nyári bob Kft. alperes (...) ellen kártérítés megfizetése iránt a Soproni Városi Bíróság előtt folyamatba tett perében Sopronban, 2010. november 25. napján P.21.248/2006/64. sorszám alatt meghozott ítélet ellen a felperes részéről 65. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A megyei bíróság a városi bíróság ítéletét megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes a felperest 2006. július 1. napján ért balesetből eredő káráért felelős.

Az összegszerűség körében a városi bíróságot az eljárás folytatására utasítja.

A közbenső ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A városi bíróság ítéletével a felperes kereseti kérelmét elutasította. Megállapította, hogy a le nem rótt illetéket az állam viseli. Kötelezte a városi bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 400.000 Ft, a beavatkozónak 50.000 Ft perköltséget.

A megállapított tényállás szerint a felperes 2006. július 1. napján a munkáltatója által szervezett rendezvény keretében az alperes által üzemeltetett ... nyári bob Kft. pályán a felperes balesetet szenvedett, jobb térde sérült, a sípcsont proximalis végének és a szárkapocscsont törésével. Rögzíti az ítéleti tényállás, hogy a felperes a helyszínen tartózkodó munkatársai értesítették a mentőszolgálatot, a felperest, még aznap a ... Kórház Baleseti Sebészeti Osztályára szállították, ahol műtétet hajtottak végre és ahol július 11. napjáig kezelték. A sérülés következtében szükségessé vált érsebészeti beavatkozás is, 2011. január 6. napjára pedig az ítéleti tényállás szerint újabb műtétre van előjegyezve a felperes. Kiemeli az ítéleti tényállás, hogy a felperes a perbeli esetet megelőzően három alkalommal is volt a ... bob- pályán. A baleset napján ketten ültek a bobban, az első lesiklás sikeres volt, a második lecsúszáskor is felperes ült elől, hátul barátnője foglalt helyet. A fékkart a felperes kezelte. A bob az első kanyar előtt megingott, a hátulülő szólt, hogy a felperes fékezzen, meg is próbálta, de nem ment. Maga felé húzta a kart, akkor sem fogott és felborultak. Rögzíti az ítéleti tényállás, hogy mindketten kiestek a bobból. A felperes előre esett a pályán, az úgynevezett vályúban, a barátnője pedig hátra, kettőjük között pedig ott volt a bob, ami szintén bennmaradt a vályúban. Rögzíti az ítéleti tényállás, hogy a helyszínen jegyzőkönyv készült, azonban az a felperes által aláírásra nem került, a felperes birtokában levő példányon a balesettel érintett bob száma nem került feltüntetésre. A baleset után a bob kocsi hivatalos vizsgálatára nem került sor és teljes bizonyossággal nem állapítható meg, hogy az alperes birtokában maradt baleseti jegyzőkönyvben rögzített számú bob szerepelt a balesetben.

Rögzíti az ítéleti tényállás, hogy a nyári bob- pálya bejáratánál figyelmeztető tábla olvasható a lesikló pálya helyes használatára vonatkozóan, illetőleg tiltó szabályok, hogy mit nem szabad a pályán csinálni. Az első látható kanyarnál nagy piros betűkkel van kiírva a "fékezz" felszólítás, fölötte németül is, hogy tartani kell a távolságot. Rögzíti az ítéleti tényállás, hogy a kasszánál is szerepel, hogy a menetjegy megvételével mindenki tudomásul veszi az utazási feltételben foglaltakat, továbbá az indulási oldalon háromnyelvű tábla is található, amely rögzíti az utazási feltételeket, s melyből kitűnik, hogy az alperes magát, mint sportlétesítményt működtető üzembentartóként tarja nyilván. A felirat mellett egy piktogram mutatja, hogyan kell gyorsítani, illetőleg hogyan kell fékezni. Rögzíti a tényállás, hogy a pálya olyan kialakítású, hogy egy drótkötél segítségével jutnak fel a vendégek a bobon a starthoz. A tetőpont elérését követően a drótkötélről automatikusan leakad a bob és fékezett állapotban van. A kioldást követően pedig a gravitációs erő hatására kis menetállással a pálya nyomvonalát a bob-kocsi automatikusan követi, a bob-kocsi nem kormányozható. A lesiklási sebesség a fékkarral szabályozható. Rögzítette a városi bíróság tényállásában, hogy a baleset pontos lefolyását megállapítani nem lehetett. Kizárt, hogy a fék hatástalan lett volna, hiszen a bob-kocsi jobban lassult, mint az eléje eső utas. A baleset bekövetkeztében a fékrendszer esetleges hibája szerepet nem játszhat az ítéleti tényállás szerint, mert a pálya adott szakaszán a bob-kocsi fékezetlenül sem gyorsul fel olyan sebességre, ami miatt felborulna. A bob-kocsi viselkedését a rajta ülők reakciója jelentősen befolyásolja. Rögzíti az ítéleti tényállás, hogy a bob-kocsi egy egyszerű felépítésű, könnyen kezelhető eszköz, lényegében játék, ezért kezeléséhez nem szükséges különösebb előképzettség. Elegendő néhány utasítás betartása. Az alperesi tevékenység pedig sportlétesítmény működtetéseként szerepel a nyilvántartásban.

Felperes kereseti kérelmében az alperest elsődlegesen a Ptk. 345.§-a alapján veszélyes üzem működéséből eredő kár megtérítésére, másodlagosan a Ptk. 339. §-a alapján vagyoni kártérítésként 490.847 Ft, nem vagyoni kártérítésként 2.000.000 Ft, mindösszesen 2.490.847 Ft és ezen összeg után 2006. július 1. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamat megfizetésére kérte kötelezni, továbbá felmerült perköltségben kérte marasztalni. Kereseti kérelme indokaként előadta, hogy a bob pálya üzemeltetése álláspontja szerint minden kétséget kizáróan veszélyes üzemnek minősül. A veszélyes üzem fogalma alá tartozik minden olyan tevékenység, amely önmagában veszélyeket hordoz a környezetére, amelynél az embernek nincs feltétel és abszolút uralma a veszélyforrás felett. Ilyen veszélyes üzemnek számít pl. a körhinta, hullámvasút és ezeket az eszközöket is az emberek szórakozás céljából veszik igénybe hasonlóan a bobozáshoz, ezért a bobozás is csak szabadidős tevékenységnek minősíthető és sportolásnak nem. A veszélyes üzem üzembentartója az alperes, a keletkezett károkért a felelősség őt terheli. Álláspontja szerint jogilag irreleváns, hogy a pálya szolgáltatásait érvényes jeggyel, szerződéses jogviszony keretében vette igénybe felperes, ugyanis az alperest a veszélyes üzem fenntartóját vétkességre tekintet nélkül terheli a felelősség. A kártérítési követelése összegszerűsége tekintetében előadta, hogy a baleset miatt megnehezült az élete, javító műtéteken esett át. Az alperes pedig a baleset bekövetkezése után sem tett meg mindent a kár elhárítása érdekében.