Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

BH 1998.3.132 I. A volt házastársak tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatásának feltételeit az annak jóváhagyásától számított két éven belül előterjesztett kereset esetén a bíróság akkor is a Csjt. 18.§-ának (3) bekezdésében megszabott többletfeltételek alapján vizsgálja, ha döntését később hozza meg.

II. A világnézet különbözősége a gyermek elhelyezésénél egyik szülő javára vagy terhére sem értékelhető [Alkotmány 60. §, 67. § (2) bek., 70/A. §, az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke, 7. sz. kiegészítő jegyzőkönyvének 5. cikke].

III. Mindkét szülőnél egyformán kedvező feltételek esetén csak indokolt esetben lehet a testvéreket egymástól különválasztva elhelyezni (17. számú irányelv III/C pontja).

Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott ítéletével a bíróság által jóváhagyott egyezségben az 1986. július 19-én született Péter nevű gyermek elhelyezését megváltoztatta, és őt a felperes nevelésébe és gondozásába helyezte, kötelezte az alperest, hogy a gyermeket a ruházatával együtt az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül adja ki a felperesnek, egyebekben pedig a felperes keresetét elutasította.

Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a peres felek házastársak voltak, a házasságukból 1986. július 19-én Péter, 1988. március 15-én pedig Tamás utónevű gyermekeik születtek. A házasságukat a bíróság ítéletével felbontotta, és a házassági bontóperben az 1992. április 20-án kelt és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett végzésével olyan tartalmú egyezséget hagyott jóvá a felek között, amelyben a felek megállapodtak abban, hogy a gyermekeik az alperes gondozásában maradnak, a felperes a havi jövedelme gyermekenkénti 20-20%-ának megfelelő mértékű gyermektartásdíjat fizet az alperesnek, közös lakásuk használatát pedig a felek megosztják egymás között akként, hogy az alperes a gyermekekkel az emeleti egyik szobát, a felperes pedig a földszinti másik szobát használja kizárólagosan, a mellékhelyiségek közös használata mellett. A felek közösen kérték a házasság felbontását a megromlásához vezető okok feltárása nélkül. A felperes elismerte, hogy az alperes a gyermekeket megfelelően gondozza, és őt a gyermekek nevelésére alkalmasnak tartja.

A felperes, mindössze három hónappal a jogerős egyezség megkötését követően, 1992. július 22-én előterjesztett keresetében a gyermekek elhelyezésének a megváltoztatását és mindkét gyermek nála történő elhelyezését kérte, arra hivatkozással, hogy az alperes 1991 májusa óta a Jehova Tanúi elnevezésű felekezet rendszeres látogatója, 1992. július 4-e óta pedig "alámerített tagja", a gyermekeket heti 4-5 alkalommal a gyülekezetbe viszi, és ezzel a fejlődésüket gátolja.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével mindkét gyermeket a felperesnél helyezte el, és a felperes gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségét megszüntette, mert a megállapított tényállás szerint az alperes az elfoglaltságánál fogva a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődését nem biztosítja, este későn érkezik haza a gyermekekkel együtt, a gyermekek fáradtak és gondozatlanok. Negatívumként értékelte a bíróság azt is, hogy az alperes az ún. vérkérdésben nem adott határozott választ arra, hogy szükség esetén hozzájárulna-e ahhoz, hogy a gyermekei vért kapjanak, vagy vérátömlesztésben részesüljenek, az alperesnek ez a felfogása pedig az adott esetben a gyermekek életét és testi épségét is veszélyeztetné.

A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Rámutatott arra, hogy a hatályon kívül helyezés folytán a megismételt eljárásban fel kell tárni azt, hogy mi motiválta a feleket az egyezség megkötésénél - tekintettel arra is, hogy a felperes a pert mintegy fél évvel az egyezség megkötése után indította meg.

A hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság mellőzte annak a vizsgálatát, hogy a korábbi egyezség valamelyik fél vagy a gyermekek érdekét súlyosan sérti-e, mert az egyezség megkötése óta időközben már több mint három év telt el. Elfogadta a feleknek a megismételt eljárásban is fenntartott azon álláspontját, mely szerint a bontóper során bizonyos, a házasság felbontására vezető okokat elhallgattak, és e vonatkozásban kölcsönösen engedményeket tettek egymásnak: az alperes nem hivatkozott arra, hogy a felperest ittas vezetésért elítélték, továbbá hogy a házastársi hűséget sértő magatartást tanúsított, a felperes pedig nem hivatkozott arra, hogy az alperes vallási nézeteit helyteleníti.

A lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy az alperes a gyermekeket minden tekintetben kifogástalanul ellátja és gondozza. Erre tekintettel azt vizsgálta, hogy a hazánkban nyilvántartásba vett gyülekezet hitelvei szerint nevelt gyermekekre milyen hatással vannak egyrészt az alperes nevelési elvei, másrészt pedig az a kettősség, amely a felperes és az alperes nevelési elvei között mutatkozik. A perben beszerzett igazságügyi pszichológus szakértői vélemény szerint a perbeli gyermekek mindkét szülőjükhöz megfelelően kötődnek ugyan érzelmileg, a felperes apához való érzelmi kötődésük azonban - különösen a Péter utónevű gyermek esetében - valamelyest erősebb. Megállapítható a pszichológus szakértői vélemény adatai alapján az is, hogy a gyermekek pszichésen nem kiegyensúlyozottak, mert Péternél olyan kifejezetten magas szintű szorongás észlelhető (halálfélelem, negatív félelmekkel telített jövőkép), amely az anya vallási azonosulásának a gyermekek felé való kivetülése, Tamásnál pedig olyan hipermobilitás, túlmozgékonyság tapasztalható, amely a kapcsolódásbeli labilitásának a következménye, és amely elsődlegesen a szülők közötti konfliktusok, illetőleg a család felbomlásának a feldolgozatlan voltára vezethető vissza.

Mindezek miatt az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felpereshez érzelmileg jobban kötődő Péter utónevű gyermek lelki fejlődése az alperes gondozásában súlyosan veszélyeztetett, ezért a felperes kereseti kérelmét Péter tekintetében alaposnak, Tamás vonatkozásában pedig alaptalannak találta.

Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezéssel, a felperes pedig csatlakozó fellebbezéssel élt.

A másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú ítéletének a nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett rendelkezéseit pedig - lényegében helyes indokainál fogva - helybenhagyta.

A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati, a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel élt. A Legfelsőbb Bíróság a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmét, valamint az alperes kiterjesztett felülvizsgálati kérelmét az 5. sorszámú végzésével hivatalból elutasította.

A jogerős ítélet törvénysértő.

I. A Csjt. 72/A. §-ának (2) bekezdése szerint a gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll. A Csjt. 18. §-ának (3) bekezdése kimondja azonban azt is, hogy a felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is - csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!