A Szegedi Ítélőtábla Pf.20557/2016/3. számú határozata személyiségvédelmi igény tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 78. §] Bírók: Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.557/2016/3. szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Gulyás Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Berki Dávid ügyvéd által képviselt alperes ellen személyiségvédelmi igény érvényesítése iránt indított perében a Szolnoki Törvényszék 2016. február 16. napján kelt 25.P.20.392/2015/24. számú ítélete ellen az alperes részéről 25. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit részben - az alábbiak szerint újraszövegezve - megváltoztatja.

Megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes becsülethez fűződő személyiségi jogát a facebook oldalára 2012. december 21. napján érkezett, és a felperest "kibaszott köcsög"-nek nevező közlés megosztásával.

Kötelezi az alperest, hogy facebook oldalán az ismerősei által hozzáférhető módon az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 nap alatt tegye közzé az alábbi nyilatkozatot:

" alperes neve kijelenem, hogy 2012. december 21-én a saját facebook oldalamon általam közzétett - harmadik személy által nekem írt - levél azon kitételének nyilvánosságra hozatalával, miszerint "(felperes neve) kibaszott köcsög" megsértettem (felperes neve) becsülethez fűződő személyiségi jogát."

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A peres felek az elsőfokú és a megelőző másodfokú eljárással kapcsolatos költségeiket maguk viselik.

A feljegyzett 36 000 (harminchatezer) Ft elsőfokú és a megelőző 48 00 (negyvennyolcezer) Ft másodfokú eljárási illetékből a peres felek külön-külön 42 000 - 42 000 (negyvenkettőezer - negyvenkettőezer) Ft-ot kötelesek megfizetni az állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak.

A peres felek a jelen másodfokú eljárással kapcsolatos költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

2012. évben a felperes (település neve) Város képviselő-testületének és Pénzügyi Bizottságának tagja, az alperes pedig a város jegyzője volt. Megelőzően - 2000. évben - a (település neve)i Városi Bíróság garázdaság, illetve súlyos testi sértés bűntette miatt felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki a felperessel szemben, aki utóbb mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.

A peres felek közötti kezdeti jó kapcsolat 2012. novemberére megromlott, többek között arra figyelemmel, hogy az alperes nem támogatta a felperes által javasolt pénzügyi ellenőrző cég önkormányzat által történő foglalkoztatását.

Az alperes feljelentést tett a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőrkapitányságon azt állítva, hogy a felperes nyomást gyakorol rá a jegyzői tisztségéből történő eltávolítása érdekében. Előadta továbbá, hogy fenyegetve érzi magát és családját a felperes részéről. A nyomozóhatóság a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette, utalva határozatának indokolásában arra, hogy bár megvalósult bizonyos, az alperes személyére ható, a munkakörének megváltoztatására irányuló presszió a felperes részéről, az azonban az eljárás megindításához szükséges mértéket nem érte el. A nyomozás megszüntetése miatt az alperes panasszal élt, majd a Szolnoki Járási Ügyészség a panaszt azzal utasította el, hogy az ügyben büntetőjogilag értékelhető fenyegetés nem valósult meg.

Az alperes 2012. december 21-én megosztott egy barátjától érkezett levelet a facebook oldalán és ezzel lehetővé tette, hogy ismerősei annak tartalmát megismerjék. A levél a felperessel kapcsolatban többek között az alábbiakat tartalmazta: "Kibaszott köcsög felperes neve ", "(felperes neve) egy érzéketlen tapló, emellett sajnos fantáziátlan és bárkin átgázol". Az alperes a barátja azon kérdésére "mellé kalibráltam-e?" az alábbi választ adta: "Nem, telibe találtad, pont a közepébe!".

A felperes 2013. december 30-án magánindítványt terjesztett elő az alperessel szemben, az általa a 2013. december 4. napján megtartott képviselő-testületi ülésen előadottak miatt. A Szolnoki Járási Ügyészség az 1.B.2762/2014/17. számú határozatával a nyomozást megszüntette arra tekintettel, hogy a cselekmény nem bűncselekmény. A felperes panasza folytán eljárt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség az 1.B.230/2015/2. számú határozatával az eljárást azzal az indokkal szüntette meg, hogy nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény.

A felperes az alperes 2012. december 21.napján megosztott levelében írtakra tekintettel keresetet terjesztett elő személyiségi joga megsértésének megállapítása iránt. Az elsőfokú bíróság a kereset tárgyában 17.P.20.100/2014/12. szám alatt hozott ítéletet, amelyet a Szegedi Ítélőtábla a Pf.II.20.750/2014/4. számú végzésével hatályon kívül helyezett és a bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

A felperes a megismételt eljárásban előterjesztett pontosított kereseti kérelmében kérte annak megállapítását, hogy az alperes megsértette az emberi méltósághoz, becsülethez és a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát a 2012. december 21-én a facebook oldalán megosztott levelében tett alábbi kifejezésekkel: "érzéketlen tapló, "bárkin átgázol"? "kibaszott köcsög". Állította, hogy a fenti közlések tényállítások, amelyek valótlanok, alkalmasak a fentebb jelölt személyiségi jogai megsértésére, emellett indokolatlanul bántóak, sértőek, megalázóak, így azokat még mint közszereplő sem köteles eltűrni. A jogsértést megvalósító magatartásként jelölte meg egyfelől, hogy az alperes a barátja levelét a facebook oldalán közzétette, így az széles körben megismerhetővé vált, másfelől azt, hogy kifejezésre juttatta a levélben írtakkal való egyetértését. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, valamint elégtételadásra kötelezését a facebook oldalán, a (település neve)-i böngésző újság, az Új Néplap, Megyei Napilap, valamint a Főnix Tv internetes honlapon általa megjelölt szöveg közzététele útján.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint a jogsértés megállapíthatósága szempontjából lényeges, hogy a nyilatkozót a nyilatkozat megtételére milyen magatartás, cselekmény, esemény indította, ezért elengedhetetlen a közlést megelőző körülmények feltárása. E körben hivatkozott arra, hogy a felperest 2000-ben garázdaság miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, ami alkalmas volt arra, hogy másokban, így benne is félelmet, megbotránkozást keltsen. Utalt arra, hogy a felperes őt, illetve családját megfenyegette, amit az általa kezdeményezett eljárás adatai is alátámasztanak. Véleménye szerint a felperes által sérelmezett közlések nem tényállításnak, hanem véleménynyilvánításnak minősülnek, azok egyébként nem tőle, hanem a perben nem álló harmadik személytől származnak, s kizárólag ismerősei körében válhattak ismertté.