BH 1979.2.62 I. Az elbirtoklás szempontjából a sajátként birtoklás csak akkor állapítható meg, ha a birtokos abban a hiszemben birtokol, hogy a dolog a sajátja, vagy tudja ugyan, hogy az másé, de véglegesnek tekinti a maga birtoklását [Ptk. 121. § (1) bek.].

II. Az elbirtoklás feltételeinek fennállását fokozott szigorúsággal kell vizsgálni, ha tulajdonostársak közötti elbirtoklásról van szó [Ptk. 121. § (1) bek., PK. 4. sz.].

A perbeli 109 négyszögöl területű házasingatlan 96/120 részben a felperes, 2/120 -2/120 részben az I-III. r. alperes, 3/120-3/120 részben a IV-V. r. és VII-VIII. r. alperes, 6/120 részben pedig a VI. r. alperes tulajdona volt.

Az ingatlan 96/120 részét a felperes szülei, a X. és XI. r. alperes 1947-ben és 1948-ban vásárolták meg négy testvértől. Az ötödik testvér, U. F. a részét nem adta el, mert a vételárban nem tudtak megegyezni. A vétel idején az ingatlanban bérlő lakott, aki később elköltözött. Ezt követően a XI. r. alperes szülei költöztek oda és halálukig ott laktak. Be. volt jelentve a felperes is, nem tisztázott azonban, hogy ténylegesen ott lakott-e és ha igen, mikortól meddig. A ház ugyanis a per adatai szerint gyenge, bontásra érett állapotban van.

U. F. 1963 márciusában halt meg. Illetőségét a testvérei, majd ezek halála után gyermekeik, az I-VIII. r. alperesek örökölték. A tulajdonjogukat 1964-1976 között különböző időpontokban jegyezték be a telekkönyvbe. A felperes a tulajdonjogát 1972-ben a szüleitől ajándékozás útján szerezte.

A. felperes a keresetében arra hivatkozott, hogy ő és szülei az egész ingatlant több mint 10 éven át sajátjukként birtokolták, kérte annak megállapítását, hogy az I-VIII. r. alperes illetőségének tulajdonjogát elbirtoklás útján megszerezte. Arra az esetre, ha ezt a bíróság nem találná megállapíthatónak, a keresete a közös tulajdon megszüntetésére irányult oly módon, hogy az említett alperesek illetőségét 4800 Ft ellenében magához válthassa.

Az I-VIII. r. alperesek az elsődleges kereseti kérelem elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint az elbirtoklás feltételei nem állnak fenn. A közös tulajdon megszüntetését nem ellenezték, a felperest azonban a tulajdoni részükért ?-ölenként 1000 Ft ellenérték megfizetésére kérték kötelezni.

A járásbíróság az ítéletével megállapította, hogy a felperes az I-VIII. r. alperesek részének tulajdonjogát elbirtoklás útján megszerezte. Az ítélet indokolása szerint a Ptk. 121. §-ának (1) bekezdése értelmében elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokolja. A felperes az ingatlant 12 éve birtokolja sajátjaként. Ez idő alatt a tulajdonostársai nem érvényesítettek tulajdoni igényt és az ingatlan karbantartásához, közterheinek viseléséhez sem járultak hozzá. A Legfelsőbb Bíróság PK 4. számú állásfoglalása szerint a tulajdonostárs is megszerezheti elbirtoklás útján a többi tulajdonostárs illetőségét, ilyenkor azonban az elbirtoklás törvényes kellékeinek fennállását fokozott szigorúsággal kell vizsgálni. Minthogy az elbirtoklás feltételei a jelen esetben fennállnak, a tulajdonostársak jogait és törvényes érdekeit pedig az elbirtoklás nem sérti - több mint 10 éven át nem tartottak az ingatlan tulajdonára igényt -, a felperes tulajdonszerzése bekövetkezett.