A Budapest Környéki Törvényszék Pf.20913/2017/8. számú határozata. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 217. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 22. §, 60. §] Bírók: Bán Zsuzsanna, Csernok Emília, Rácz Erika
Kapcsolódó határozatok:
Szentendrei Járásbíróság P.20722/2016/20., *Budapest Környéki Törvényszék Pf.20913/2017/8.*, Kúria Pfv.20382/2018/6. (BH 2019.7.205)
***********
.....
m i n t m á s o d f o k ú b í r ó s á g
...... szám
A ..... bíróság a dr. ..... ügyvéd (.......) által képviselt ....... (.......) felperesnek - a dr. ..... ügyvéd (.......) által képviselt ....... (......) alperes ellen törvényen alapuló egyéb tartás iránt a ...... Járásbíróság előtt ..... számon indított perében a ....... napján kelt 20. sorszámú ítélet ellen a felperes 21. számon előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő
Í T É L E T E T :
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2013. december 1. napjától 2018. január 31. napjáig havi 30.000 (harmincezer) Ft tartásdíjat.
Megállapítja, hogy az alperesnek 2013. december 1. napjától 2018. január 31. napjáig 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) Ft tartásdíj hátraléka keletkezett, amelynek megfizetésére havi 100.000 (százezer) Ft részletfizetést engedélyez azzal, hogy egy részlet elmulasztása esetén a teljes hátralék egy összegben esedékessé válik. A részleteket minden hónap 10. napjáig kell megfizetnie a felperes részére.
Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékügyi hatóság felhívására 21.600 (huszonegyezer-hatszáz) Ft elsőfokú eljárási illetéket, míg az állam által viselendő illetéket 72.000 (hetvenkétezer) Ft-ról 50.400 (ötvenezer-négyszáz) Ft-ra változtatja.
A felperes által az alperesnek fizetendő perköltséget 76.200 (hetvenhatezer-kétszáz) Ft-ról 53.340 (ötvenháromezer-háromszáznegyven) Ft-ra változtatja.
Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 20.000 (húszezer) Ft másodfokú eljárási részperköltséget.
Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékügyi hatóság felhívására 28.800 (huszonnyolcezer-nyolcszáz) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket, míg a fennmaradó 67.200 (hatvanhétezer-kétszáz) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I N D O K O L Á S
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 76.200 Ft perköltséget. Úgy rendelkezett, hogy a felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 72.000 Ft illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a keresetének történő helyt adást és az alperesnek az első- és másodfokú perköltség megfizetésére történő kötelezését kérte. Kérte a hátralék összegének meghatározását, és az alperes kötelezését ennek megfizetésére.
A fellebbezési tárgyaláson pontosított fellebbezésében a keresetlevél benyújtásától kérte az alperes tartásdíj megfizetésére való kötelezését.
A fellebbezésében sérelmezte az elsőfokú bíróság azon megállapítását, hogy a havi 36.000 Ft jövedelme ellenére nem szorul rá tartásra. Szerinte az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy nem sikerült bizonyítania, hogy a tartásdíj megállapításának törvényi feltételei fennállnak a. A KSH adatai szerint az egyszemélyes nyugdíjas háztartás létminimuma havi 79.757 Ft, a nyugdíja 35.205 Ft, ami a létminimum a felét sem éri el. Így bizonyított, hogy a megélhetéséhez szüksége van az alperes részéről juttatott tartásdíjra. A tartásra nem érdemtelen, az alperest gyermekkorában eltartotta, segítette, később több értékes ingatlant adott neki ajándékba. Volt házastársa, ........ krónikus beteg, a megtakarításait éli fel, maga is segítségre szorul, jogilag sem elvárható, hogy őt is eltartsa. A másik gyermekével csak felnőtt korában ismerkedett meg, korábban nem tudott róla, így vele szemben tartási igényt sem érvényesíthet. Az általa kért tartásdíj sem az alperes, sem más, általa eltartott személyek eltartását nem veszélyeztetné, mivel több mint 100.000.000 Ft értékű ingatlanvagyonnal, jelentős cégvagyonnal, havi 4-500.000 Ft jövedelemmel rendelkezik, és az átlagot jelentősen meghaladó életszínvonalon él. A nyugdíját terhelő végrehajtás alapjául szolgáló tartozásai azért keletkeztek, mert a korábbi vállalkozásai a piaci viszonyok változása miatt csődbe jutottak. Hivatkozott arra is, hogy a jelen perrel párhuzamosan folyó ajándék visszakövetelése iránt az unokájával szemben folyamatban folyamatban volt perben a bíróság személyes költségmentességben részesítette. A létfenntartása veszélyeztetettsége ítélt dolognak is minősül, mivel a ...... Járásbíróság a ...... szám alatt volt ügyben az elsőfokú ítéletben megállapította, hogy unokája köteles részére visszaadni a részéről általa ajándékba adott ingatlanilletőség tulajdonjogát, mivel arra létfenntartása veszélyeztetettsége miatt rászorul. A másodfokú bíróság ....... szám alatti eljárásban az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte.
A másodfokú bíróság kiegészíti a tényállást a ....i Járásbíróság ......, illetőleg a ......bíróság ...... számú ítéletéből azzal, hogy a bíróság jogerősen megállapította, hogy a felperest ajándék visszakövetelése jogcímén megilleti a ....... hrsz.-ú ingatlannak az I. rendű alperes, ......nevén nyilvántartott 2321/7628-ad hányada.
A tényállást akként helyesbíti, hogy a felperes nem él élettársi kapcsolatban .....val.
Az így kiegészített, illetőleg helyesbített tényállásra is figyelemmel a másodfokú bíróság a felperes fellebbezését részben alaposnak találta.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!