BH 1985.6.232 Ha az örökhagyó az öröklési szerződés megszüntetése iránt pert indít és vagyonáról más részére végrendelkezik, de a per során meghal, a végrendeleti örökös jogosult a félbeszakadt eljárás folytatását kérni, és az örökhagyó jogutódaként perbelépni [Ptk. 586. § (4) bek., 589. § (2) bek., 598. §, 657. § (1) bek., 658. § (1) bek., Pp. 111. §].

K. L.-né és az alperesek 1978. február 27-én öröklési szerződést kötöttek, amely szerint az alperesek vállalták K. L-.né tartását, gondozását, gyógykezeltetését és illő eltemettetését. Ennek ellenében az örökhagyó halála esetére az alpereseket tette ingatlanának, valamint a halála napján bárhol található összes ingóságai örököseivé. A szerződés szerint az alperesek már az örökhagyó életében jogosultak voltak az ingatlanokat használni, és azok hasznait szedni. A szerződést a Gy, Tanács V.B. Szakigazgatási Szerve jóváhagyta.

Az alperesek tartási és gondozási kötelezettségüknek 1981. június 20. napjáig eleget tettek, amikor is az örökhagyó az alperesektől előbb B. I-néhez, majd a felperesekhez ment.

K. L.-né 1982. január 9-én írásbeli magánvégrendeletet készített, amelyben minden vagyonát a felperesekre hagyta. A végrendeletben utalt arra is, hogy kéri a bíróságtól az öröklési szerződés megszüntetését.

K. L.-né 1982. április 26-án pert indított az öröklési szerződés megszüntetése iránt, a per alatt azonban 1982. október 2-án meghalt. A közjegyző a hagyatéki eljárást az öröklési szerződés megszüntetésére irányuló per befejeztéig függőben tartotta, és felhívta a végrendeleti örökösöket, hogy a perbe felperesként lépjenek be.

K. L.-né végrendeleti örökösei mint a nevezett jogutódai kérték az örökhagyó halála miatt félbeszakadt per folytatását.

Az első fokú bíróság ítéletével az 1978. február 27-én kelt öröklési szerződést életjáradéki szerződéssé változtatta át, és kötelezte az alpereseket, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg a felpereseknek 34 646 forintot. Kötelezte a felpereseket, hogy fizessenek meg az alpereseknek 15 nap alatt 1500 forint perköltséget. A felperesek ezt meghaladó keresetét elutasította.

Az első fokú bíróság az ítélet indokolásában megállapította: nincs adat arra, hogy az alperesek az örökhagyóval szembeni tartási, gondozási kötelezettségüket súlyosan elhanyagolták volna. Megállapította, hogy a 80 éves örökhagyó tetteit nem mindig logikus gondolkodás irányította. A bíróság a szerződés megszüntetésére nem látott kellő alapot, hanem azt a Ptk. 658. §-ának (1) bekezdése és az 589. § (2) bekezdése alapján életjáradéki szerződéssé változtatta és kötelezte az alpereseket az örökhagyó haláláig esedékes életjáradék megfizetésére.

A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint a Ptk. 658. §-ának (1) bekezdése szerint az öröklési szerződés megszüntetésére alkalmazni kell a tartási szerződéssel kapcsolatos rendelkezéseket, így a Ptk. 586. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat is, amely szerint a szerződés a jogosult haláláig áll fenn. Ebből a rendelkezésből pedig az következik, hogy a perbeli esetben jogutódlásnak sincs helye, mert a Pp. 61. §-ának (1) bekezdése alapján akkor léphet valamelyik fél helyébe jogutód, ha a per alapjául szolgáló jogviszonyban a polgári jog szabályai szerint jogutódlás történik.

A másodfokú bíróság kifejtette, hogy tévedett az első fokú bíróság, amikor az érvénytelen végrendelet alapján a vélt végrendeleti örökösök jogutódként történő perbelépésével érdemben folytatta az öröklési szerződés megszüntetése iránti eljárást. A néhai halálával az eljárás félbeszakadt, és annak folytatására az anyagi és eljárásjogi szabályok kizáró rendelkezései folytán nem volt lehetőség. Az örökhagyó végrendelete azért érvénytelen, mert a Ptk. 657. §-ának (1) bekezdése szerint az örökhagyó olyan vagyonról rendelkezett, amelyet az öröklési szerződéssel lekötött, s erről sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhetett volna.

A másodfokú bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.