A Legfelsőbb Bíróság Bfv.408/2007/5. számú határozata sikkasztás bűntette (JELENTŐS ÉRTÉKRE, ÜZLETSZERŰEN elkövetett sikkasztás bűntette) tárgyában. Bírók: Csere Katalin, Schäfer Annamária, Szabó Győző

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.80182/2005/52., *Kúria Bfv.408/2007/5.* (BH 2008.7.174, EH 2007.1678)

***********

Bfv.II.408/2007/5.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2007. év november hó 22. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálása során a Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.B.80.182/2005/52. számú ítéletét hatályában fenntartja.

E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

I.A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2006. szeptember 5-én kelt és e napon jogerőre emelkedett 4.B.80.182/2005/52. számú elsőfokú ítéletében a terhelt bűnösségét 1rb. jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettében, 1 rb. jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében, 1rb. bűnpártolás vétségében és 2rb., részben folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 2 évi börtönbüntetésre és 10.000.000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette, a pénzmellékbüntetés átváltoztatásának kulcsát egy-egy nap szabadságvesztés tekintetében 13.700forintban határozta meg.

Az ítéleti tényállás szerint a vádbeli időben (1999-ben) a terhelt egy magyarországi banknál ügyfélszolgálati munkatárs volt.

-1999 februárjában e minőségét kihasználva a bank egyik ügyfelének megbízása nélkül, de nevezett nevében MOL részvényeket vásárolt, melyeket napokon belül egy harmadik személy részére értékesített. A tranzakcióról írásbeli dokumentáció a banknál nem készült. A vétel fedezetét - amely 23.000.000forint volt -, a terhelt az Rt. számlájáról emelte le. Az eladási ügylet árfolyamnyeresége 2.238.320 forint volt, amelyet a terhelt az Rt-től egy ismeretlen, nem létező személy okiratainak segítségével - a banki pénztárosok összejátszásával - felvett. A kifizetés lebonyolítása érdekében a terhelt egy nem létező ügyfél nevében hamis meghatalmazást nyújtott be a bankhoz.

Az ügyfél - akinek a tőkeszámlája felhasználásával bonyolította le a terhelt az ügyletet - csak 2000. évben értesült a számláján lezajlott és a MOL részvények vásárlásával kapcsolatos forgalomról. A terhelt ugyanis 1999. március 30-án azért, hogy az ügyfél tudomásszerzését megakadályozza, a bank belső rendszerében levelezési lakcímét törölte és helyette "visszatartott levelezés" megjegyzést írt.

Az ítéleti megállapítás szerint a terhelt tudomással bírt arról, hogy a részvények megvásárlásához az ügyfél számláján nincs fedezet és nevezett a részvénytársasággal sem kötött olyan szerződést, ami az ilyen tranzakció lebonyolítását lehetővé tette volna.

-A vádbeli időben a terhelt baráti és üzleti kapcsolatban állt egy, azaz eljárás idején már ismeretlen helyen tartózkodó személlyel, aki brókerként működött. Az ő ügyfele volt a sértett, akinek több millió forintját befektetések létrehozásával kezelte. 1999. elejétől a sértett sürgette a brókert, hogy pénzével számoljon el, illetve adjon arról dokumentációt részére. Utóbbi halogatta a kérés teljesítését, majd úgy döntött, hogy az ügyfél kérését a terhelt segítségével beszerzendő hamis banki bizonylat felmutatásával teljesíti. Kérésére a terhelt a sértett a banknál vezetett tőkeszámlájára nagyobb összegű fiktív befizetéseket vezetett fel, melyeket perceken belül stornózott is. Így a tőkeszámlán 1999. február 12-én (percekre) megjelent 6.500.000 forint, március 22-én pedig ugyanígy 11.500.000 forint. A terhelt által lebonyolított műveletek közben (tehát a stornózás előtt) a terhelt a tőkeszámláról banki kivonatokat állított ki, melyekkel a bróker a sértettnek igazolta, hogy pénze a tőkeszámlára került. Ilyen pénzforgalom valójában a bankban nem volt, s a biztonsági kamerák felvételei alapján - a hamis dokumentáció készítésének időpontjait figyelembe véve - megállapítható volt, hogy sem az ügyfél, sem megbízottja a bankot ekkor nem kereste fel. Az ítéleti tényállás szerint a bróker végül is 21.084.000forinttal az eljárás befejezéséig sem számolt el a sértettnek. A pénz tényleges sorsa ismeretlen, a bíróság arról az ítéletben sem rögzített ténymegállapítást. A terhelt által adott hamis tőkeszámla kivonatok 18.000.000forintról szóltak.

Ugyanez a bróker a terhelt segítségével 1999-ben három banki ügyfél nevében hamis meghatalmazásokat készített, amelyek szerint nevezettek őt meghatalmazták azzal, hogy befektetéseik felett rendelkezzék. A meghatalmazásokon a meghatalmazó és a tanúk rovatban is ugyanazok a személyek változó összetételben) hamis aláírásokkal szerepeltek. A terhelt a hamis okiratok elkészítése után közreműködött abban, hogy a bróker az ügyfelek számlájára kerülő pénzeket felvegyen.

-1999 januárjában F.A. ügyfélnek még nem volt tőkeszámlája, s amikor két ízben, összesen 822.291forintot a bankhoz utalt. A terhelt úgy rendelkezett, hogy ezt a bróker számlájára írják jóvá. Ekkor került sor az ügyfél nevében hamisított meghatalmazás csatolására.

Ezt követően az ügyfél 10.000.000 forintot utalt a bankhoz. Ezt arra a számlára vezették fel, melyhez ekkor már - a terhelt közreműködésével - a brókernek hamis meghatalmazása volt. Ezt felhasználva nevezett 1999 májusában öt alkalommal, összesen 9.960.000forintot a számláról kivett.

Ugyanilyen módon került sor P.M. sértett pénzének a megszerzésére. A közösen készített és felhasznált hamis meghatalmazással a bróker a terhelt segítségével 5.097.709 forintot saját számlájára átutalt.

Ugyanígy került sor V.S. ügyfél számlaösszegének 4.600.000forintos értékkel történő csökkentésére. Ezt a terhelt közreműködésével a hamis meghatalmazás felhasználásával 1999. január 24-én utalták át a bróker számlájára.

Az ítélet összegzi az ügyfelektől ily módon hamis okiratokkal megszerzett összegeket, nyolc esetben összesen 20.480.000 forint jogtalan átutalásra került sor.