3386/2020. (X. 22.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Balassagyarmati Törvényszék 2.Pf.20.129/2019/16. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Salgótarjáni Járásbíróság 5.P.20.681/2018/8-II. számú, illetve az azt jóváhagyó Balassagyarmati Törvényszék 2.Pf.20.129/2019/16. számú ítélete ellen, azok alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve.

[2] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzményei és a panaszban foglaltak az alábbiak szerint foglalhatók össze.

[3] 2.1. Az indítványozó kölcsöntartozás megfizetése iránti per (a továbbiakban: alapügy) alperese, aki az alapügy felperesének jogelődjével 2007. július 31. napján személyi kölcsönszerződést kötött, svájci frank alapon kétmillió forint kölcsönt vett fel. A felek 2013 novemberében a törlesztőrészletek jelentős emelkedése miatt a kölcsönszerződést módosították. 2014 januárjától az indítványozónak hátraléka keletkezett, 2015 januárjától befizetést nem teljesített. A megnövekedett hátralékra tekintettel a hitelező 2015 augusztusában felmondta a kölcsönszerződést, így egy összegben esedékessé vált a teljes tartozás. A hitelező 2015 szeptemberében engedményezte követelését az alapügy felperesére. 2016 januárjában sor került a követelés forintosítására.

[4] 2.2. Az alapügy felperese által indított perben az elsőfokon eljáró Salgótarjáni Járásbíróság a 2019. január 22. napján kelt, 5.P.20.681/2018/8-II. számú ítéletében a felperes keresetét túlnyomórészt - a kezelési költségre és hitelkeret-beállítási jutalékra vonatkozó elemek kivételével - alaposnak találta, és kötelezte az indítványozót 2 268 027 Ft valamint járulékai megfizetésére.

[5] Az alperesi fellebbezés nyomán másodfokon eljáró Balassagyarmati Törvényszék a 2019. november 5. napján kelt, 2.Pf.20.129/2019/16. számú ítéletével az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[6] 2.3. A jogerős döntéssel szemben az indítványozó alkotmányjogi panaszt nyújtott be, az előző pontban említett ítéletek alaptörvény-ellenességét állítva. Kérte továbbá a jogerős döntés végrehajtásának felfüggesztését az alkotmányjogi panasz elbírálásáig.

[7] Az indítvány szerint az ítéletek megsértették az indítványozó tisztességes hatósági eljáráshoz [Alaptörvény XXIV. cikk (1) és (2) bekezdései] és tisztességes bírósági eljáráshoz [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés] való jogát, mivel a másodfokú bíróság egyrészt teljes mértékben figyelmen kívül hagyta az alperes fellebbezésében foglaltakat, másrészt elmulasztotta elutasítani a keresetet arra hivatkozással, hogy a felperes többszöri felszólításra sem igazolta a kezelési költség kimutatását. Az indítványozó szerint a tisztességes eljáráshoz való joga azért is sérült, mert a felperes többszöri felszólítás ellenére sem bocsátotta a bíróság rendelkezésére az általános szerződési feltételeket, s a bíróság annak vizsgálata nélkül hozott döntést. Ez az indítványozó értelmezése szerint összeegyeztethetetlen a fegyveregyenlőség elvével. Harmadrészt azt is kifogásolta, hogy a bíróság nem az ítélethirdetés időpontjában irányadó árfolyamon váltotta át forintra a felperes által felszámított folyósítási jutalékot, továbbá azt nem a tőkekövetelésből vonta le. Negyedrészt azt is sérelmezte, hogy bár az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a kezelési költség felszámítása tisztességtelenül történt, nem rendelkezett annak a 2015 szeptemberét megelőző összegéről. Ötödrészt az indítványozó szerint az alapügyben eljáró bíróságok nem indokolták kellő alapossággal a tisztességtelenként megállapított szerződési rendelkezésekkel kapcsolatos döntéseiket.

[8] Az indítványozó állítása szerint a támadott ítéletek az Alaptörvény E) cikk (2) és (3) bekezdésein keresztül az uniós joggal is ellentétesek, mert nem biztosítottak alkalmazási elsőbbséget a Tanács a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelvének.

[9] Az indítványozó az Alaptörvény M) cikkének, az R) cikk (2) bekezdésének, I. cikkének és 28. cikkének sérelmét is állította. Az indítványozó felvetette - de az Alaptörvény egyetlen rendelkezésével sem kötötte össze - azt, hogy a támadott ítéletek ellentétesek a jogbiztonság követelményével is.

[10] 3. Az Alkotmánybíróságnak az Abtv. 56. §-a alapján mindenekelőtt azt kellett megvizsgálnia, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek eleget tesz-e.

[11] 3.1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az indítványozó a panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdésében foglalt hatvan napos határidőn belül nyújtotta be, mivel a másodfokú ítéletet 2019. december 17. napján vette át, a panaszt 2020. február 7. napján érkeztette az elsőfokú bíróság. Az indítványozó jogosult alkotmányjogi panasz benyújtására, mert az alapügyben fél volt, ami érintettségét megalapozza. A panasz a befogadás jogorvoslatok kimerítésével kapcsolatos feltételének is megfelel.

[12] 3.2. A panasz a határozott kérelem követelményeinek azonban csak részben tesz eleget.

[13] A jogbiztonság sérelmével összefüggésben az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy annak normatív alapját az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése képezi. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza egyúttal, hogy következetes gyakorlata szerint a B) cikk (1) bekezdésén nyugvó alkotmányjogi panaszt csak két kivételes esetben - a visszaható hatályú jogalkotásra és a felkészülési idő hiányára alapított indítványok esetében - vizsgálja érdemben (lásd például: 3033/2013. (II. 12.) AB végzés, Indokolás [7]), ezen kivételes esetekre utaló körülmények azonban fel sem merültek az alapügyben.[1]

[14] Az indítványozó megjelölte az Alaptörvény megsérteni vélt rendelkezéseit, kifejezett kérelmet tartalmaz a sérelmezett bírói döntések megsemmisítésére. Ugyanakkor az indítványban szereplő, megsértettnek állított jogok egy része nem minősül az indítványozó Alaptörvényben biztosított és védett alapjogának, így ezekre alkotmányjogi panasz nem alapítható. E körbe tartozik az indítványozó által megjelölt alaptörvényi rendelkezések közül az Alaptörvény E) cikk (2) és (3) bekezdése, M) cikke az R) cikk (2) bekezdése, I. cikke, valamint a 28. cikk (lásd például: 3142/2020. (V. 15.) AB végzés, Indokolás [16]; 3294/2019. (XI. 18.) AB határozat, Indokolás [40]; 3108/2016. (VI. 3.) AB végzés, Indokolás [23]; 3002/2020. (II. 4.) AB határozat Indokolás [26]; 3231/2014. (IX. 22.) AB végzés Indokolás [8]; 3024/2015. (II. 9.) AB határozat, Indokolás [32]; 3231/2014. (IX. 22.) AB végzést, Indokolás [7]). Megállapította továbbá az Alkotmánybíróság, hogy az Alaptörvény XXIV. cikkének (1) bekezdése nem kapcsolható össze az alapüggyel, mivel bíróság és nem hatóság járt el.[2]

[15] A kifejtettek alapján az indítványban megjelölt alaptörvényi rendelkezések közül csak a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog tekintetében felel meg a panasz a határozott kérelem valamennyi követelményének [Abtv. 52. § (1b) bekezdés].

[16] 3.3. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság feltételeként határozza meg, hogy az - egyéb törvényi feltételeknek megfelelő - alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását (pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]). A feltételek meglétének vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.

[17] Az indítványozó fellebbezésében foglaltak másodfokú bíróság általi, állítólagos figyelmen kívül hagyásával és a bíróság indokolási kötelezettségének részleges elmulasztásával kapcsolatosan az Alkotmánybíróság rámutat, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezésben foglalt érveket az ítéletében számba vette, azokra reagált. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indokolt bírói döntéshez való jog azt a kötelezettséget támasztja az eljáró bírósággal szemben, hogy az indokolás az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre terjedjen ki (3159/2018. (V. 16.) AB határozat, Indokolás [31]). Ennek elmulasztásának kételye nem merült fel a konkrét ügyben.

[18] Az általános szerződési feltételek rendelkezésre bocsátásával és a kezelési költség kimutatásával kapcsolatos kifogás olyan tényállásmegállapítási, bizonyítási kérdés, amely nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. A tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése és mérlegelése ugyanis a jogalkalmazó számára fenntartott feladat (lásd például: 7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]).

[19] A külföldi devizanemben felvett kölcsön forintosítása során alkalmazott árfolyam kiválasztása pedig olyan szakjogi, törvényértelmezési kérdés, mellyel összefüggésben az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata értelmében nem foglal állást (lásd például: 3268/2020. (VII. 9.) AB végzés Indokolás [14]). Az alkotmányjogi panasz ugyanis "nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírósági határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének, azaz ez a jogorvoslat nem jelenti a rendes bíróságok jogalkalmazási gyakorlatának általános felülvizsgálatát, aminek következtében az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna" (3198/2013. (X. 22.) AB végzés, Indokolás [22]).

[20] A kifejtettek alapján megállapítható, hogy az indítvány nem tartalmaz olyan alkotmányjogilag értékelhető érvet, és a konkrét ügy sajátosságainak vizsgálata során sem merült fel olyan körülmény, ami alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, vagy a bírói döntés érdemére kiható alaptörvény-ellenesség kételyét támasztaná alá.

[21] 4. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. § (1) bekezdésében és a 29. §-ában foglaltaknak nem felelt meg. Az Alkotmánybíróság ezért az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján, az 56. § (3) bekezdésére figyelemmel, valamint az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontjára tekintettel azt visszautasította.

[22] Az alkotmányjogi panasz visszautasítására tekintettel az Alkotmánybíróság mellőzte a bíróság megkeresését a sérelmezett döntés végrehajtásának felfüggesztésére.

Budapest, 2020. október 6.

Dr. Juhász Imre s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Juhász Imre s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Czine Ágnes

alkotmánybíró helyett

Dr. Juhász Imre s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Horváth Attila

alkotmánybíró helyett

Dr. Juhász Imre s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Juhász Miklós

előadó alkotmánybíró helyett

Dr. Juhász Imre s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott

dr. Sulyok Tamás

alkotmánybíró helyett

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/307/2020.