BH 2004.5.197 I. A Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek nem tekinthető jogszabálynak, csupán ajánlás, amelyet a szállítmányozó általános szerződési feltételnek használhat az arra irányadó szabályok szerint [Ptk. 205. § (3) bek.].

II. A vagylagos illetékességi okok közötti választás lehetősége a felperest illeti meg. Ha ez megtörtént, akkor - a kizárólagos illetékesség, illetve alávetéses illetékesség fennállásának esetétől eltekintve - nincs helye a keresetlevél illetékességi okból történő áttételének sem hivatalból, sem alperesi kérelemre [Pp. 31. §, 36. § (2) bek., 41. § (1) és (3) bek.].

III. Az illetékesség kérdésében kialakult vitánál az elsőfokú bíróság áttételt elrendelő végzésének meghozatala előtt köteles tisztázni az illetékesség megállapításához szükséges körülményeket [Pp. 3. § (3) bek., 121. § (1) bek. d) pontja, 323. §].

H. K. és Sz. Kft. felperes fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nyújtott be a Győr-Moson-Sopron Megyei Bírósághoz arra hivatkozással, hogy az S. N. Sz. Kft. alperest 10 723,35 euró értékű Franciaországból importált áru szállítmányozási feladatainak elvégzésével bízta meg, az 54 karton áruból azonban csak 48 karton érkezett meg, mely miatt 1 301 472 Ft összegű kára keletkezett. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben a felperes a Győr-Moson­Sopron Megyei Bíróság illetékességét a Pp. 36. § (2) bekezdésére utalással jelölte meg.

Az alperes a kibocsátott fizetési meghagyással szemben ellentmondással élt, melyben illetékességi kifogást támasztott arra hivatkozással, hogy az alperes cég székhelye Budapesten van, ezért a per elbírálására a Fővárosi Bíróság rendelkezik illetékességgel.

Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a felperes kifejtette, hogy 2002. július 11-én telefax útján kért árajánlatot az alperestől a perbeli szállítmányozási tevékenység elvégzésével kapcsolatban. Ezt követően az alperes győri fióktelepén írta alá a szállítmányozási megbízást. A szállítmányozási megbízás alperesi aláírással ellátott példányát az alperes a győri fióktelepéről telefaxon küldte el a felperesnek. A felperes a szerződés létrejöttének körülményeire hivatkozással azzal érvelt, hogy a szállítmányozási szerződés Győrött jött létre, emiatt - a Pp. 36. § (2) bekezdése alapján - a szerződéskötés helye szerinti megyei bíróság a per elbírálására illetékességgel rendelkezik. Emellett a felperes hivatkozott arra is, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság illetékességét a Pp. 36. § (2) bekezdésének második fordulata szerinti vagylagos illetékességi ok is megalapozza tekintettel arra, hogy az alperessel létrejött szerződés teljesítésének helye úgyszintén Győrött volt. Ezért a jelen ügyben a Pp. 36. § (2) bekezdése alapján választható mindkét különös illetékességi ok fennáll.

Az alperes a perré alakult eljárásban az illetékességi kifogását akként módosította, hogy a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességére alapítva kérte az ügy áttételét. Előadta, hogy az alperes a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesítő 12/2000. számában is közzétett Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek (a továbbiakban: MÁSZF) szerint végzi a tevékenységét. A MÁSZF alkalmazását a felperessel létrejött szerződésben is kikötötte. A MÁSZF 11. § (3) pontja pedig akként rendelkezik, hogy a szállítmányozási szerződésből eredő minden jogvitára a szállítmányozó székhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes. Mivel az alperes székhelye Budapesten van, ezért a jelen per elbírálására - a megyei hatáskörre is tekintettel - a Fővárosi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel.

Az elsőfokú bíróság az ügy érdemi tárgyalásának megkezdését megelőzően helyt adott az alperes illetékességi kifogásának és ezért a 7. sorszám alatt hozott végzéssel megállapította az illetékessége hiányát, valamint elrendelte a keresetlevél áttételét a Fővárosi Bírósághoz.

A végzés indokolása szerint az elsőfokú bíróság a felek között 2002. július 11. napján létrejött szállítmányozási szerződés tartalmát elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a szerződés csak a konkrét "szállítási" és fizetési feltételeket tartalmazta, abban külön illetékességi kikötés meghatározásra nem került. Az alperes azonban a MÁSZF szerint végzi a tevékenységét. A hivatkozott Feltételek 11. § (3) bekezdése pedig eltérő megállapodás hiányában akként rendelkezik, hogy a felek jogvitájára a szállítmányozó székhelye szerinti bíróság illetékes. Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy az alperes székhelye Budapesten van, ezért a Pp. 41. § (1) és (3) bekezdéseiben foglaltakra hivatkozással az áttétel iránti alperesi kérelmet alaposnak találta.

A végzés ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, melyben elsődlegesen az elsőfokú végzés megváltoztatásával az illetékességi kifogás elutasítását, másodlagosan az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte az illetékesség megállapításához szükséges adatok feltárása érdekében. Hangsúlyozta, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben, majd az eljárás perré alakulását követően előterjesztett kereset­kiegészítésben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság ille­té­kes­ségét megalapozó vagylagos illetékességi okokat megjelölte. Ezzel szemben az alperes a MÁSZF-ra hivatkozással terjesztette elő az illetékességi kifogását. A MÁSZF azonban nem jogszabály, hanem csak általános szerződési feltételnek minősülhet. Az általános szerződési feltétel a Ptk. 205. §-ában meghatározott feltételek megvalósu­lása esetén válik a felek által kötött szerződés részévé. Az alperes viszont a perbeli szállítmányozási szerződésben nem kötötte ki a MÁSZF alkalmazását, az abban foglalt feltételek megismerését sem tette lehetővé a felperes számára. A felperes szerint ezért lényeges eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság azzal, hogy a fenti körülmények figyelmen kívül hagyásával döntött a keresetlevél áttételéről.