A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30188/2011/9. számú határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 27. §, 55. §] Bírók: Bodor Mária, Csőke Andrea, Török Judit

Gfv.X.30.188/2011/9. szám

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr. Dálnoki Réka ügyvéd által képviselt P. V. M. és V. Zártkörűen Működő Részvénytársaság felperesnek a dr. Szabó Iván ügyvéd által képviselt P. M. Önkormányzata I. rendű és P. H. V. V. Zártkörűen Működő Részvénytársaság II. rendű alperesek ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perében a Tolna Megyei Bíróság 8.G.40.072/2010/11. számú jogerős ítélete ellen az alperesek 14. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelme, és a felperes Gfv.4. sorszámú csatlakozó felülvizsgálati kérelme folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Tolna Megyei Bíróság 8.G.40.072/2010/11. számú ítéletét azzal tartja fenn hatályában, hogy mellőzi az ítélet indokolásából a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 55. § (1) bekezdés d) és e) pontjával, valamint a (2) bekezdés b) pontjával kapcsolatos okfejtést.

A Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy az I.rendű alperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt 2.500.000 (Kettőmillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket, valamint a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 1.250.000 (Egymillió-kettőszázötvenezer) forint csatlakozó felülvizsgálati eljárási illetékből 625.000 (Hatszázhuszonötezer) forintot az állam visel.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a II. rendű alperest, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására fizessen meg az államnak 625.000 (Hatszázhuszonötezer) forint le nem rótt csatlakozó felülvizsgálati eljárási illetéket.

Kötelezi az alpereseket egyetemlegesen, hogy fizessenek meg a felperes részére 950.000 (Kilencszázötvenezer) Ft - ÁFÁ-t is magában foglaló - felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás a következő:

Az I.r. alperes 50,05 % tulajdoni hányaddal, a S. E. S.A. 48,05 % tulajdoni hányaddal és tíz P. környéki önkormányzat összesen 1,9 % tulajdoni részesedéssel részvényese a felperesnek.

1995. április 27-én az I.r. alperes és a II.r. alperes jogelődje, valamint a felperes Üzemeltetési Szerződést kötöttek, melynek alapján a felperes mint üzemeltető, a szerződés tárgyát képező ivóvíz és szennyvíz rendszereket folyamatosan és szakszerűen üzemeltetni volt köteles. A szerződést többször módosították, utoljára 2002. december 17-én, melyben a szerződés hatályát 2003. január 3-tól 2020. december 31-ig terjedő időtartamra határozták meg.

Az Üzemeltetési szerződés szerint a szerződés az abban meghatározott időtartam elteltével szűnik meg (15.1. pont), a szerződést csak abban az esetben mondhatják fel, ha valamelyik szerződő fél a szerződés rendelkezéseit megszegi (különösen, ha a szerződésszegés alkalmas arra, hogy a felek bármelyikének működőképességét veszélyeztesse), és a felek 60 napon belül nem tudnak megegyezni. Annyiban, amennyiben "a jelen szerződés vállalkozói szerződésnek minősül", a felek kizárták az elállás lehetőségét (15.3.pont). Kikötötték, hogy a szerződés megszűnése esetén kölcsönösen elszámolnak. A szerződésben foglalt kötelmekkel kapcsolatos vitáik tekintetében abban állapodtak meg, hogy azokat kötelesek egymással tárgyalás útján rendezni, ha ez sikertelen, úgy a vitában való állásfoglalást négytagú szakértői bizottságra bízzák, melynek egy-egy tagját az önkormányzat, a vagyonkezelő és az üzemeltető, míg a negyediket a három kijelölt szakértő együttesen jelöli ki. E bizottság a vita eldöntésére ésszerű időn belül javaslatot tehet, amely azonban a felekre nem kötelező. Ha a vitát e módon nem sikerül rendezni, úgy az ebből a szerződésből, vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszűnésével vagy értelmezésével kapcsolatosan keletkezett bármely vita eldöntésére - ide nem értve a Részvényesi és részvényjegyzési (helyesen: Részvényjegyzési és részvényesi) szerződés 9.6. pontjában foglaltakat - a felek alávetik magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság kizárólagos hatáskörének és illetékességének azzal, hogy a Választottbíróság a saját eljárási szabályzata szerint jár el és az eljárás nyelve a magyar (13.3. pont).

1995. május 8-án az I.r. alperes, a felperesben tulajdonos P. környéki önkormányzatok és L. d. E. S.A. - LDE - névváltozás folytán a S. E. S.A. - Keretmegállapodásnak nevezett okiratban kötelezettséget vállaltak a felperes létrehozására. Ugyanezen a napon ugyanezen felek között Részvényjegyzési és részvényesi szerződés is létrejött 2025. május 8. napjáig terjedő időre. E szerződés 6.2. pontja kimondja, hogy az I.r. alperes és a II.r. alperes jogelődje az Üzemeltetési szerződést a felperes vagy az LDE szerződésszegése hiányában is felmondhatja, ebben az esetben azonban az I.r. és II.r. alperesek egyetemlegesen tartoznak az ezzel okozott kár megtérítésére, amely kártérítés összege az LDE-t illeti meg.

E szerződés 9.6. pontja szerint "minden a jelen szerződésből, vagy annak megsértéséből, megszűnéséből illetve semmisségéből fakadó vitában a felek alávetik magukat az Osztrák Szövetségi Kereskedelmi és Iparkamara eljárási szabályzata (Bécsi Szabályok) szerint kijelölt három választottbíróból álló tanács döntésének. A választottbíróság saját eljárási szabályai szerint a magyar anyagi jog alapján jár el. Az eljárás nyelve az angol. A választottbíróság döntése jogerős és végrehajtható."

P. Önkormányzatának Közgyűlése 2009. szeptember 10-én tartott ülésén 410/2009. (09.10.) számú közgyűlési határozatában akként döntött, hogy a felperessel kötött Üzemeltetési Szerződést felmondja, és egyidejűleg megkeresi a S. E. S.A. francia vállalatcsoport magyarországi képviselőjét, a S. E. H. Kft-t, az 1995-ben megkötött privatizációs szerződések közös megegyezéssel történő megszüntetésére. A francia félnek 2009. szeptember 30-áig adott határidőt, hogy a részvények vételárára, a kártérítés mértékére, valamint az üzemeltetés átadására vonatkozó javaslatát megtegye.

A határozat végrehajtása során az I.r. alperes polgármestere a 2009. szeptember 11-én kelt és szeptember 16-án kézbesített levelében tájékoztatta a S. E. H. Kft-t a közgyűlés döntéséről, melyben a Részvényjegyzési és részvényesi szerződés 6.2. pontja alapján az Üzemeltetési szerződést felmondták 2009. szeptember 30-i hatállyal. Utalt a Részvényjegyzési és részvényesi szerződés 6.4. pontjára és felhívta a S. E. H. Kft-t a szerződések közös megegyezéssel történő megszüntetésére, a részvényhányad visszavásárlásával kapcsolatos teendők és a tulajdonos által delegált tisztségviselők visszahívására vonatkozó javaslatok megtételére.

Az I.r. alperes polgármestere a 2009. szeptember 18-án kelt és a felperes által szeptember 24-én kézhez vett levelében tájékoztatta a felperest, hogy a közgyűlés határozata alapján az Üzemeltetési szerződést 2009. szeptember 30-i hatállyal felmondta. A felperes 2009. szeptember 25-én kelt válaszlevelében az I.r. alperes levelét felmondásnak nem fogadta el, a felmondást és annak érvényességét vitatta.