A Fővárosi Törvényszék K.35215/2006/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (JÖVEDÉKI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 166. §, 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) 1. §, 15. §, 114. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 138. §, 143. §] Bíró: Bogdányné dr. Magyar Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.35215/2006/7.*, Kúria Kfv.35496/2007/5. (AVI 2011.9.100, BH 2009.8.261)

***********

Fővárosi Bíróság

8.K. 35.215/2006/7.

a magyar köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a Dr. Temesvári Zoltán ügyvéd (cím) által képviselt felperes.(cím) , a Dr. Nemes Imola jogtanácsos nevében eljáró Grósz Zoltán őrnagy által képviselt Vám- és Pénzügyőrség Közép-Magyarországi Regionális Parancsnoksága(cím hivatkozási szám: 4623/1-2006) alperes ellen, - jövedéki ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt 900.000,- (Kilencszázezer) Ft kereseti illetéket az APEH Közép-Magyarországi Regionális Igazgatósága külön felhívására az államnak fizessen meg.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000,- (Egyszázezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

indokolás:

A Pesti Jövedéki, Adójegy és Zárjegy Hivatal (PJAZH) járőrei először 2005. július 20-án, majd 2005. augusztus 3-án tartottak ellenőrzést a Budapest cím I. Rt töltőállomáson számlaellenőrzés lefolytatása céljából. Az ellenőrzés során megállapították, hogy az összesítőlistában megjelölt számlák másolati példányai a töltőállomásnál, eredeti példányai pedig a I. Kft-nél voltak megtalálhatók, így valós gazdasági eseményt takartak, míg az előtalált számlákhoz tartozó nyugtaszámon más cégek, így a felperes részére kiállított számlák fiktívek, miután a pénztárgépben egy adott dátumhoz egy nyugtaszám csak egyszer tartozhat.

A PJAZH járőrei 2005. augusztus 10-én is megjelentek a töltőállomáson, és megállapították, hogy a korábban előtalált és bevonásra került számlamásolatokon kívül a keresett számlákat az ellenőrzött egység bemutatni nem tudta. A nyilvántartási adatok szerint az is megállapítást nyert, hogy a sztornírozott számlák száma 2000. július hónapot követően drasztikusan lecsökkent, azok mennyisége 1-2 darabra tehető. Az ellenőrzés megállapítása szerint az Rt. azzal, hogy a sztornírozott számla esetén nem csatolta az eredeti számlához a sztornírozott számlát, illetve azokat nem őrizte meg, továbbá azzal, hogy a kiállított számlákon nem minden esetben tüntette fel a jogszabályban meghatározott adatokat, jogsértést követett el a bizonylati fegyelem és a számla kötelező adattartalmának tekintetében.

Az I. Rt ideiglenesen megbízott vezetője az eljáró pénzügyőrök megállapításait nem vitatta, a helyszínen készült jegyzőkönyvben foglaltakat jóváhagyólag aláírta, továbbá elmondta, hogy a pénzügyőrök részére átadott számlamásolatok a rendelkezésre álló adatok, melyek valós gazdasági eseményt tartalmaznak, míg az előzőek alapján az ugyanazon nyugtaszámon kiállított egyéb számlák valószínűsíthetően fiktívnek minősülnek, azaz az adott nyugtaszámhoz tartozó legelső kiállított számla az eredeti arra tekintettel, hogy a számla kiállításához azt megelőzően tankolásnak kell történnie.

Az eljárás során a PJAZH meghallgatta a felperes ügyvezetőjét is, aki előadta, hogy a felperes építőipari tevékenységet végez, melynek végzéséhez munkagépekkel rendelkezik. A pénzügyőrök által kért számlák közül a jegyzőkönyvben felsorolt sorszámú számlákat eredetben bemutatta, mely számlák a felperes könyvelésében szerepelnek, a rajtuk szereplő üzemanyag-mennyiségek a felperes tulajdonában lévő munkagépekbe, illetve fűtési célra kerültek felhasználásra. Előadta még a felperes képviselője, hogy az üzemanyag-vásárlásokat általában az alkalmazottak végzik, a felperesnek csak a számlákat adják le, általában havonta számoltatja el a megtett kilométer, illetve a felhasznált üzemanyag-mennyiség tekintetében őket.

Az I. Rt ideiglenesen megbízott vezetője 2006. május 10-én tett nyilatkozatában előadta, hogy a felperes nevére szóló, 2000-ben kiállított számlák másolati példányait bemutatni nem tudja.

Mindezek alapján a PJAZH az eljárás lefolytatása végett az ügyben keletkezett iratokat megküldte a 18. Számú Fővámhivatal részére, mely fővámhivatal a 2006. július 18. napján kelt 4242/3-2006. számú határozatával 15.217.905,-Ft jövedéki bírság és 2.871.708,-Ft jövedéki adó megfizetésére kötelezte a felperest. A határozat indokolása szerint a felperes az általa beszerzett üzemanyagok származásának igazolására 215 db, az I. Rt által kiállított számát mutatott be, míg az I. Rtnél lefolytatott ellenőrzés során az nyert megállapítást, hogy a I. Kft. részére kiállított, és bevont számlamásolatok valós gazdasági eseményt tartalmaznak, de az ugyanazon nyugtaszám felhasználásával kiadott, a felperes részére kiállított számlák fiktívek. A felperes által bemutatott és benyújtott számlák tekintetében a PJAZH által az I. Rtnél korábban lefolytatott ellenőrzések során megállapítást nyert, hogy az azokhoz tartozó nyugtaszámokon ezt megelőzően már más számlák is kiállításra kerültek, ezáltal a bemutatott számlák nem fogadhatók el a felperes által ténylegesen beszerzett és felhasznált üzemanyagok származásának, adózott voltának igazolására. Mindezek alapján a felperes megsértette a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben (Jöt) foglaltakat azzal, hogy olyan jövedéki terméket tartott birtokban, illetve használt, amelyet nem adóraktárban állítottak elő.

Az első fokú határozattal szemben a felperes fellebbezett, melyben előadta, hogy az első fokú határozat megalapozatlan és törvénysértő, mert az első fokon eljáró hatóság nem derítette fel teljes mértékben a releváns tényállást, egyes bizonyítékokat pedig nem vont mérlegelési körébe, ebből következően a bizonyítékokból okszerűtlen, téves következtetéseket vont le, megsértve ezáltal a Ket. 50.§-ában foglalt tényállás-tisztázási kötelezettségét. Az első fokú hatóság megelégedett azzal, hogy egy időpontban egy nyugtaszámhoz csak egy számla tartozhat, nem tartotta szükségesnek további körülmények vizsgálatát, holott erre nemcsak lehetősége lett volna, hanem törvényes kötelezettsége is. A felperes dolgozói az ... kútnál vásárolták az üzemanyagot, a számlákat az ott használt pénztárgép állította ki, az üzemanyagot vásárló alkalmazottakat viszont az eljárás során nem hallgatta meg a hatóság.

Nem vizsgálta meg továbbá, hogy technikailag lehetséges-e ugyanazon nyugtaszámhoz több számla kiállítása, melyhez álláspontja szerint szakértői vélemény beszerzése elengedhetetlenül szükséges lett volna. Elmaradt annak vizsgálata is, hogy az ellenőrzés alá vont számlák származhatnak-e a határozatban megnevezett ... kút pénztárgépéből, melyre szintén szakértői bizonyítást indítványozott. Nem vizsgálta továbbá álláspontja szerint az első fokú hatóság, hogy a számlákon feltüntetett üzemanyag-mennyiség nagyságrendileg megfelel-e a munkagépek fogyasztásának, valamint a fűtés során felhasznált kalkulálható mennyiségeknek. Vitatta, hogy egy számla csak akkor minősül eredetinek, ha annak másolata megtalálható a kibocsátónál, a számla befogadójának nincs módja meggyőződni arról, hogy a kibocsátó megőrizte-e a számlamásolatot, mely álláspontját a 7003/2002. PK 21 PM. sz. irányelv is alátámasztja. Nem tudta fenntartás nélkül elfogadni az ... megbízott vezetőjének nyilatkozatát, miután nem pártatlanok az eljárásban, mivel arra az esetre, ha kiderülne, hogy mégis az üzemanyag-töltőállomáson állították ki a felperes számláit, akkor ez a vezetők, illetve munkatársaik felelősségre vonását alapozná meg. Hivatkozott továbbá arra, hogy az ellenőrzés alá vont időszakban a felperes az ... kúthoz közeli helyszínen végezte a I. Áruház mélyépítési munkálatait, így kézenfekvő volt, hogy a munkagépekhez, és a fűtéshez szükséges üzemanyagot a legközelebbi kúttól szerzi be, az első fokú hatóság mindezt nem mérlegelte, illetve nem hallgatta meg a gépkezelőket sem, akik a tényleges üzemanyag-vásárlást lebonyolították. Mindezek alapján kérte az első fokú határozat megsemmisítését, a kiszabott bírság és jövedéki adó törlését, illetve másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését, és az első fokon eljárt hatóság új eljárás lefolytatására történő kötelezését, melynek során indítványozta szakértői vélemény beszerzését annak megállapítására, hogy manipulálható-e az üzemanyag-töltőállomás pénztárgépe, az ellenőrzés alá vont számláit a felperes kiállíttathatta-e az üzemanyag-töltőállomáson a számlán feltüntetett kibocsátási időpontban használt pénztárgép, a számlákon feltüntetett üzemanyag-mennyiség megfelel-e a gépek működéséhez és a fűtéshez szükséges üzemanyag kalkulált mennyiségének, végül indítványozta a felperesi társaságnál gépkezelőként dolgozó, és az ... kúton üzemanyagot vásárló tanúkénti kihallgatását.