A Legfelsőbb Bíróság Bfv.405/2007/5. számú határozata hűtlen kezelés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 33. §] Bírók: Akácz József, Demeter Ferencné, Márki Zoltán

Bfv.III.405/2007/5.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2007. évi október hó 30. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t :

A hűtlen kezelés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Salgótarjáni Városi Bíróság B.369/2005/8. számú ítéletét megváltoztatja, a terhelttel szemben folytatólagosan, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőeljárást megszünteti.

Elrendeli a terhelt által pénzbüntetés címén befizetett 800.000 (nyolcszázezer) Ft-nak, valamint bűnügyi költség címén befizetett 1.814 (ezernyolcszáztizennégy) Ft-nak a befizetéstől a visszatérítés időpontjától eltelt időre számított mindenkori törvényes kamataival együtt a terhelt részére történő visszatérítését.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A Salgótartjáni Városi Bíróság a 2006. január 10. napján hozott B.369/2005/8. számú ítéletével a terheltet hanyag kezelés vétsége miatt 400 napi tétel, napi tételenként 2.000 Ft, összesen 800.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Kötelezte 1.814 Ft bűnügyi költség megfizetésére.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt 2000. február 1-jétől, 2001. január 14-ig volt előbb az S. Kft. ügyvezetője, majd az S. Rt. vezérigazgatója. E minőségében a következő vállalkozói szerződéseket kötötte az F. Kft.-vel, az I. B. Bt.- vel és az I. C. Kft.-vel.

Az F. Kft.-vel 2000. április 11-én: az S. Rt. tulajdonában lévő áthúzó-pácoló berendezés felújítására 4.750.000 Ft vállalkozási díjért 2000. június 14-i határidővel; a SEH 500 típusú körolló átalakításának előkészítésére, általános felújítására 4.750.000 Ft összegben 2000. június 12-i teljesítési határidővel; az R-B-EBNER nemesítősor kiegészítő berendezésének elkészítésére 4.875.000 Ft-ért 2000. június 16-i teljesítési határidővel;

2000. augusztus 1-jén üzemcsarnok világítás felújítására 2.275.000 Ft értékben 2000. augusztus 18-i határidővel.

2000. november 16-án hengerlőgép felújítására 3.750.000 Ft értékben 2000. december 16-i határidővel.

Az I.B. Bt.-vel 2000. november 10-én húszhengeres hengerlőgép felújítási tervdokumentációjának elkészítésére 20 naptári nap vállalási határidővel 1.875.000 Ft-ért;

az I.C. Kft.-vel 2000. november 16-án húszhengeres hengerlőgép felújítására 2000. december 16-i határidővel 3.125.000 Ft vállalkozási díjért.

Ezen munkákat azonban a szerződő cégek nem végezték el, ennek ellenére a terhelt valótlan teljesítési igazolásokat állított ki az F. Kft. vonatkozásában 2000. június 12-én, június 14-én, június 15-én, augusztus 18-án, továbbá december 18-án; az I.B. Bt. esetében 2000. december 19-én. Tette ezt a terhelt annak tudatában, hogy a felsorolt cégek a vállalkozási szerződésben foglaltaknak nem tettek eleget. Ennek folytán az S. Rt. az F. Kft.-nek 20.900.000 Ft-ot, az I.C. Kft.-nek 3.125.000 Ft-ot, az I.B. Bt.-nek 1.875.000 Ft-ot utalt át.

2001. január 14. után az S, Rt. vezérigazgatója T. A. lett, aki 2001. augusztus 16-án az F. Kft.-vel, az I.B. Kft.-vel és az I.C. Kft.-vel kötött szerződéseket felbontotta, ezen cégek képviselői vállalták, hogy az S. Kft.-nek 12 hónap alatt visszafizetik a felvett összegeket. Az F. Kft. vonatkozásában 13.985.244 Ft az I.C. Kft. esetében 600.000 Ft kiegyenlítésére nem került sor. A 14.585.244 Ft fennálló vagyoni hátrányt a terhelt úgy rendezte, hogy 2005. november 2-án 7.500.000 Ft-ot, november 7-én 6.000.000 Ft-ot utalt át az S. Rt. részére, ezzel az S. Rt.-vel történt megállapodásuk értelmében az S. Rt. követelését kielégítettnek tekintette.

Az ítélet elsőfokon 2006. január 23-án jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt védője a Be. 416.§ (1) bekezdés a) pontja alapján nyújtott be felülvizsgálati indítványt, elévülés okából a büntetőeljárás megszüntetése érdekében.

A felülvizsgálati indítvány szerint a terhelt terhére megállapított hanyag kezelés vétségének elévülési ideje 3 év. Ezen cselekmény a vállalkozási díjaknak a megrendelő vállalkozók részére történő átutalással 2000. évben befejeződött. Az S. Rt. vezérigazgatója 2004. június 30-án tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, amelyet a megyei rendőr-főkapitányságon 2004. július 8-án iktattak. A terhelt gyanúsítottkénti kihallgatására 2005. május 4-én került sor. A gyanúsítás időpontjáig a nyomozóhatóság a terhelt ellen elévülést félbeszakító eljárási cselekményt nem foganatosított. A terhelttel szemben jogerősen megállapított bűncselekmény megvalósulásának napjától a megalapozott gyanú közlésének időpontjáig, de már a feljelentés iktatásáig a hanyag kezelés elévülésének 3 éves határideje eltelt. Ezért elévülés miatt az eljárás megszüntetésének van helye.

A Legfőbb Ügyészség BF.1253/2007. számú átiratában a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta.

Jogi érvei szerint a felülvizsgálati indítvány tévesen értelmezi a büntető anyagi jog elévülésre vonatkozó rendelkezéseit. Az elévülés bekövetkezésének vizsgálatakor nem az elévülés idejének tartalmából, hanem annak kezdőnapjából kell kiindulni. A Be. 34.§-ának (1) bekezdés a) pontja értelmében az elévülés határidejének kezdő napja befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul. A Btk. 35.§ (1) bekezdése szerint az elévülést félbeszakítja a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye, a félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.

A terhelt ellen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőeljárás, e bűncselekmény elévülési ideje 5 év. Ezt az időtartamot a bűncselekmény befejezését követően az 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény miatti nyomozás elrendelése félbeszakította, tehát 2004. július 12-én az elévülés újrakezdődött. A terheltet a nyomozóhatóság jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki, amely eljárási cselekmény 2005. május 5-én ugyancsak félbeszakította az elévülést, és ugyanilyen hatással bírt, a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatti vádemelés is. "A bíróság a terheltet a váddal egyező tényállás alapján mondta ki bűnösnek a vádtól eltérően minősített bűncselekményben. Ez azonban nem eredményezte azt, hogy a nyomozóhatóság és az ügyészség által a terhelt ellen foganatosított eljárási cselekmények elévülést félbeszakító jellegüket elvesztették. A bíróság által megváltoztatott minősítés csak az ismét elkezdődött határidő tartamának vizsgálatát engedi meg, a korábbi időszakok történései az elévülés határidejének számítása során figyelmen kívül maradnak, mert joghatásukat az eljárt hatóságok törvényes büntetőeljárási aktusai (gyanúsítotti kihallgatás, vádemelés, tárgyalásra idézés) eltörölték. Az adott ügyben a megváltozott minősítéshez kapcsolódó elévülési idő feltétlenül irányadó, de akként, hogy azt az elévülés határidejének ismételt kezdetétől, azaz a terhelt bűnösségét megállapító ítélet meghozatalától, nem pedig a bűncselekmény elkövetésétől kell számítani."