A Fővárosi Törvényszék K.700016/2018/9. számú határozata. [1952. évi III. törvény (Pp.) 215. §, 339. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §, 1995. évi CXXV. törvény (Nbtv.) 71/C. §, 2009. évi CLV. törvény (Mavtv.) 11. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.700016/2018/9.*, Kúria Kfv.38063/2018/5., 3378/2023. (VII. 27.) AB határozat

***********

A Fővárosi Törvényszék

mint elsőfokú bíróság

105.K.700.016/2018/9.

A Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság a Dr. Furulyás Ibolya Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe, eljár: dr. Furulyás Ibolya ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek a dr. Séllei Márton kamarai jogtanácsos által képviselt Alkotmányvédelmi Hivatal (1055 Budapest, Falk Miksa u. 9-11.) alperes ellen, megismerési engedély iránti kérelem tárgyában hozott - ... számú - közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - zárt tárgyalás alapján - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 30.000 (Harmincezer) forint perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró adóhatóság külön felhívására - 30.000 (Harmincezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A felperes a X (a továbbiakban: X) kormányzati szolgálati jogviszonyban állt, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakört töltött be. Jogviszonya fennállása alatt a X kezdeményezésére az alperes a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 5. § f) pontja és 74. § i) pontja alapján lefolytatta a felperes nemzetbiztonsági ellenőrzésének a felülvizsgálatát. Az alperes a nemzetbiztonsági ellenőrzés felülvizsgálatának lezárásaként a felülvizsgálat során megszerzett információk és adatok alapján, az Nbtv. 72/B. § (7) bekezdése értelmében, a 71/C. § (1) bekezdése szerinti adattartalommal 2017. szeptember 8. napján állította ki az ... számú biztonsági szakvéleményt, amelyben kockázati tényező fennállását állapította meg. A biztonsági szakvélemény egyes részei a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) rendelkezéseinek megfelelően "Bizalmas!" minősítési szintű nemzeti minősített adatot képeznek, amely minősítés 2026. december 31. napjáig érvényes, ugyanakkor a biztonsági szakvéleménynek van minősített adatnak nem minősülő, az ellenőrzöttel, azaz jelen per felperesével közölhető része. Az alperes az Nbtv. 72/B. § (7) bekezdése szerint megküldte a biztonsági szakvéleményt a felülvizsgálati eljárást kezdeményező X részére. A X 2017. szeptember 18. napján jegyzőkönyv felvétele mellett tájékoztatta a felperest a nemzetbiztonsági kockázat megállapításáról, továbbá arról, hogy a biztonsági szakvéleményben foglaltakról részletesebb tájékoztatást nem adhat, mivel a szakvéleményben foglaltak minősített adatot képeznek. A X arra figyelemmel, hogy nemzetbiztonsági kockázati tényező merült fel, ezáltal a felperes nem rendelkezett érvényes, kockázatmentességet megállapító nemzetbiztonsági szakvéleménnyel, s a X nem tudott felajánlani más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső kormányzati szolgálati jogviszonynak vagy egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősülő munkakört, a felperes kormányzati szolgálati jogviszonyát 2017. szeptember 19. napjával azonnali hatállyal megszüntette. A X által a biztonsági szakvéleményről adott tájékoztatást követően a felperes 2017. október 4. napján a Mavtv. 11. § (2) bekezdése alapján megismerési engedély kiadása iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél. Az alperes a 2017. október 17. napján kelt ... számú határozatában a megismerési engedély kiadását a Mavtv. 11. § (2) bekezdése alapján megtagadta. Határozatának indokolásában rögzítette - többek között -, hogy a biztonsági szakvéleményben megjelölte azokat a nemzeti minősített adatokat, amelyről az érintett nem tájékoztatható, továbbá hogy a biztonsági szakvéleményben szereplő adatok nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele ... nemzetbiztonsági tevékenységét károsítja, a nemzeti minősítésű személyes adatok megismerése az Nbtv. 5. §-ában megjelölt feladatok hatékony ellátását veszélyeztetné, ezzel ... nemzetbiztonsági tevékenységének zavartalanságához fűződő közérdek sérelmét okozná. Az alperes a megismerési engedély kiadását a Mavtv. 11. § (2) bekezdése alapján - az Nbtv. 71/C. § (2) bekezdésére is figyelemmel - megtagadta.

A felperes a törvényes határidőben kereseti kérelmet nyújtott be az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatára, amelyben kérte annak megállapítását, hogy az alperes ... számú határozata jogellenes, kérte a határozat megváltoztatását és az alperes kötelezését a megismerési engedély kiadására. Kereseti kérelmének indokaként előadta, hogy a személyét érintő érzékeny személyes adatainak megismeréséhez alkotmányos alapjoga van. Álláspontja szerint a határozat meghozatalakor sérült a szükségesség és az arányosság követelménye, alkotmányos alapjogát, a személyhez fűződő első generációs alapjogok közé tartozó személyes adatok védelmét és az információs önrendelkezési jogát jogtalanul, ésszerűtlenül és aránytalanul korlátozták, kizárták. A szakvélemény alanyaként adta be a megismerési engedély iránti kérelmet, így a közérdekre hivatkozás alaptalan. Kifejtette, hogy a határozat nem kellőképpen indokolt, nem tartalmazza, hogy a szakvéleményben melyek azok a részek, amelyek számára megismerhetőek és melyek a meg nem ismerhető részek, ezáltal csorbult a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjoga, és a joggal való visszaélés is alappal feltételezhető. Előadta, hogy az elutasító határozattal súlyos joghátrány érte, amelynek következményei beláthatatlanok. A per tárgyalásán hivatkozott arra is, hogy az alperesi előkészítő irat szerint a biztonsági szakvéleménynek van olyan része, amely megismerhető, azonban az alperes ezt sem tette részére megismerhetővé.

Az alperes ellenkérelemben a kereset elutasítását kérte és perköltséget igényelt. Hangsúlyozta, hogy a biztonsági szakvéleményről az Nbtv. 71/C. § (6) bekezdése szerint a kezdeményező tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt. A biztonsági szakvéleménynek voltak a felperessel közölhető részei, ugyanakkor a biztonsági szakvéleményben rögzített adatok minősítésére a Mavtv. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján, ... nemzetbiztonsági tevékenységéhez fűződő közérdek védelme érdekében került sor, a minősítésnek a Mavtv. 5. § (2) és (3) bekezdésében foglalt feltételei maradéktalanul fennállnak, s a nemzetbiztonsági tevékenység során keletkezett adatok minősítését megalapozó érdekek az adatok megismerhetőségéhez fűződő közérdeknél jelentősebb súlyúak. A határozatban hivatkozott ... nemzetbiztonsági tevékenységének zavartalanságához fűződő közérdek sérelmére, amely azonos a Mavtv. 5. § (1) bekezdés c) pontjában rögzítettekkel, így a felperes helytelenül állítja, hogy nem került megjelölésre a Mavtv. 5. §-ában rögzített felsorolás egyike sem. Az alapjogokkal kapcsolatban utalt arra, hogy azok korlátozását a szükségesség-arányosság kellő figyelemebe vétele mellett maga az Alaptörvény kimondja, s az Nbtv. 71/C. § (2) és (6) bekezdése megerősíti. A határozat kellően indokolt, így az indokolási kötelezettség hiányos teljesítésére vonatkozó felperesi hivatkozást is megalapozatlannak tartja.