A Kúria Bfv.1798/2017/6. számú precedensképes határozata hivatalos személy elleni erőszak bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 426. §] Bírók: Csák Zsolt, Domonyai Alexa, Soós László

Kapcsolódó határozatok:

Kunszentmártoni Járásbíróság B.164/2017/3., *Kúria Bfv.1798/2017/6.* (BH 2018.9.247), 3087/2019. (IV. 17.) AB végzés

***********

KÚRIA

Bfv.I.1798/2017/6. szám

A Kúria Budapesten, a 2018. év május hó 7. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Kunszentmártoni Járásbíróság 10.B.164/2017/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Kunszentmártoni Járásbíróság a 2017. augusztus 24. napján kihirdetett és jogerős 10.B.164/2017/3. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki hivatalos személy elleni erőszak bűntettében [Btk. 310. § (1) bekezdés c) pont I. fordulata] és testi sértés bűntettében [Btk. 164. § (1) bekezdés, (3) bekezdés]. Ezért öt év hat hónap szabadságvesztésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani, rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe történő beszámításáról, valamint megállapította, hogy a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A Kunszentmártoni Járásbíróság 1.B.132/2015/3. számú ítéletével kiszabott két év végrehajtásában négy év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelte. Rendelkezett a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költség viseléséről.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt okból. A felülvizsgálati indítvány szerint a járásbíróság ítélete a törvényes vád hiánya miatt törvénysértő, mert az ügyészi feljegyzés nem tartalmazta a Be. 217. § (3) bekezdés f) és j) pontjában foglaltakat, mert a szóbeli ismertetésnek nem volt része a "vádolom" kifejezés a tárgyaláson.

A bíróság elé állítás során emellett a Be. 241. § (3) bekezdés a) és b) pontjába ütköző módon ügyészségi fogalmazó járt el, ezért a tárgyalást ügyész távollétében tartották meg. A tárgyalás megtartásának további akadályát képezte, hogy a kirendelt védő idézésének szabályszerűsége nem volt megállapítható, ezért a tárgyaláson őt helyettesítő védő sem járt el törvényesen. A felülvizsgálati indítvány utal továbbá arra, hogy a nyomozás során a kirendelt védőt nem értesítették szabályszerűen, a terheltet a védő elérhetőségéről nem tájékoztatták, ezért a gyanúsítotti kihallgatás törvénysértő volt. A tárgyaláson jelenlévő védő sem járt el megfelelően védence érdekében, az ügyészség pedig megsértette a Be. 518. § (2) bekezdésének rendelkezéseit azzal, hogy nem biztosította a terhelt számára, hogy védőt hatalmazhasson meg. Emellett az eljárás tisztessége is sérült azzal, hogy a bíróság a terhelt bizonyítási indítványát elutasította.

Indítványozta ezért a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését.

A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány tényállást támadó része a törvényben kizárt, egyebekben pedig a felülvizsgálati indítvány nem alapos, mert a Be. XXIV. Fejezete alapján lefolytatott eljárás során feltétlen eljárási szabálysértés nem történt.

Az 1/2007. BK véleményre hivatkozással fejtette ki, hogy az ügyészség által előterjesztett feljegyzés a külön eljárás szabályaira figyelemmel megfelel a törvényes vád feltételeinek, míg a bíróság elé állítás folytán tartott tárgyaláson nem fogalmazó, hanem ügyész járt el. Nem tartotta alaposnak a védővel kapcsolatos kifogásokat sem, mivel a tárgyaláson a védő szabályos helyettesítési megbízás alapján járt el. Ezért a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta (BF.1621/2017/1. szám).

A terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratára észrevételt terjesztett elő, mely szerint a 2017. augusztus 18-án kelt ügyvédi helyettesítési meghatalmazást a 2017. augusztus 24-i bírósági tárgyalást követően utólag csatolták az iratokhoz, mivel az irat tanulmányozása során az nem volt az iratok között fellelhető. Az eljárás jogerős befejezése után hiánypótlásnak már nincs helye, ezért a kirendelt védő által elmondott védőbeszéd hatálytalan, ennélfogva úgy kell tekinteni, mintha a tárgyaláson részt sem vett volna. Indítványát a bíróság elé állítás eljárási feltételeinek hiányáról továbbra is fenntartotta.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (4) bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítvány szerinti okra figyelemmel bírálta felül; a Be. 423. § (5) bekezdése alapján figyelemmel volt a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is.

A felülvizsgálati indítvány részben kizárt, részben nem alapos.

A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.