A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20288/2020/5. számú határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:439. §] Bírók: Csóka István, Lente Sándor, Világhyné dr. Böcskei Terézia

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.288/2020/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Meggyesi Ügyvédi Iroda által képviselt I - II. rendű felpereseknek, a Dr. Bereczky Ferenc Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen, biztosítási szolgáltatás teljesítése iránt indított perében, a Fővárosi Törvényszék 2019. november 28. napján meghozott, 25.P.25.828/2016/92. számú ítélete ellen, az I.-II. rendű felperes részéről 93. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

r é s z- é s k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és az I. rendű felperes, valamint az alperes viszonyában megállapítja, hogy az I. rendű felperes és az alperes között 2015. november 17. napján, a '1' számú kötvény kiállításával létrejött biztosítási szerződés alapján az alperes biztosítási szolgáltatás teljesítésére köteles a ..., ... hrsz. alatt nyilvántartott, .... szám alatti ingatlanon álló lakóépületben 2016. január 3. napján bekövetkezett tűzesettel kapcsolatban. Mellőzi az elsőfokú ítéletnek az I. és a II. rendű felpereseket egyetemlegesen perköltség és illeték megfizetésére kötelező rendelkezéseit, és kötelezi a II. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 476.230 (négyszázhetvenhatezer-kétszázharminc) forint elsőfokú perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 750.000 (hétszázötvenezer) forint kereseti illetéket. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Az I. rendű felperes és az alperes másodfokú perköltségét egyaránt 15.000 (tizenötezer) forintban állapítja meg.

Kötelezi a II. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 150.000 (százötvenezer) forint másodfokú perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 1.250.000 (egymillió-kétszázötvenezer) forint fellebbezési illetéket.

A rész- és közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] Az I. rendű felperes 2015. november 17-én biztosítási szerződést kötött az alperessel. A szerződésben a felek biztosított vagyontárgyakként a ..., ... hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanon álló családi házat és az abban lévő ingóságokat jelölték meg. A szerződés biztosítási eseményként határozta meg a tűzkárt is. A szerződésben kikötött biztosítási összeg a lakóépület vonatkozásában 35.000.000 forint, az általános háztartási ingóságok vonatkozásában 8.550.000 forint, a kiemelt értékű ingóságok vonatkozásában 1.000.000 forint, a vállalkozói vagyontárgyak vonatkozásában 300.000 forint, a készpénz és értékpapír vonatkozásában pedig 50.000 forint volt. A szerződés részévé vált általános szerződési feltételek (ÁSZF) 13.4. pontja szerint "A biztosítás nem terjed ki olyan kárra, amely gyártási, technológiai hibára (pl. hibás kivitelezés, tervezési hiányosság, stb.) vezethető vissza." A szerződés hitelbiztosítéki záradékot is tartalmaz, amely szerint az alperes vállalja, hogy az esedékessé vált szolgáltatási kötelezettségéről minden esetben értesíti az 'A' Bank zálogjogosultat, és kifizetést kizárólag csak a zálogjogosult kifejezett hozzájárulásával teljesít a biztosított részére, ennek hiányában a szolgáltatást (kifizetést) a zálogjogosultnak teljesíti. Az 'A' Bank jogutódja a 'B' Bank. A biztosított lakóépületben 2016. január 3-án tűz keletkezett; a tűzben megrongálódott az épület, és megsemmisült, illetve megrongálódott az épületben lévő ingóságok egyrésze is. A felperesek bejelentették a biztosítási szolgáltatás iránti igényüket az alperesnek, az alperes azonban elzárkózott a biztosítási szolgáltatás teljesítése elől.

[2] A felperesek a keresetükben 44.900.000 forint tőkének, ezen összeg után 2016. március 11-től a kifizetésig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:48. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamatnak és a perrel felmerült költségeiknek a megfizetésére kérték kötelezni az alperest, elsődlegesen a felperesek mint egyetemleges jogosultak részére, másodlagosan a 'B' Bank részére. Keresetüket arra alapították, hogy bekövetkezett a biztosítási szerződésben meghatározott tűzkár biztosítási esemény, ezért az alperes a biztosítási szerződés alapján köteles a szerződésben kikötött biztosítási szolgáltatás teljesítésére. Vitatták, hogy a tüzet gyártási vagy technológiai hiba okozta volna.

[3] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperesek perköltségben marasztalására irányult. Védekezésében hivatkozott arra, hogy a felperesek házában keletkezett tűz oka a lakóépületben lévő kandallót a kéménnyel összekötő cső technológiai hibájára, illetve a cső csatlakozásának hibás kivitelezésére vezethető vissza, ezért kockázatviselése az ÁSZF 13.4. pontja értelmében nem terjed ki a felpereseknek azokra a káraira, amelyeket a tűz okozott. Hivatkozott arra is, hogy a biztosítási szerződés hitelbiztosítéki záradékára tekintettel kizárólag a 'B' Bank-nek teljesíthet biztosítási szolgáltatást, ezért a felperesek nem kérhetnek marasztalást a saját javukra. Érvelése szerint a követelés jogosultja az 'B' Bank, ezért ő jogosult a biztosítási szolgáltatás perbeli érvényesítésére is. Kifejtette, hogy a felperesek nem érvényesíthetik a saját nevükben az 'B' Bank követelését, mert az tiltott perbizománynak minősülne. Vitatta a felperesek követelésének összegét is.

[4] Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 1.642.790 forint perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 1.500.000 forint illetéket. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az I. rendű felperes és az alperes között a Ptk. 6:439. § (1) bekezdésében körülírt kárbiztosítási szerződés jött létre. Kifejtette, hogy a II. rendű felperes nem volt fél a szerződésben, ezért őt nem illeti meg biztosítási szolgáltatás, és nem jogosult követelni a biztosítási szolgáltatás teljesítését. Úgy foglalt állást, hogy az I. rendű felperes a szerződésbe foglalt hitelbiztosítéki záradékra tekintettel a saját maga részre nem követelhet teljesítést, a Ptk. 6:58. §-a alapján azonban követelheti, hogy az alperes az 'B' Bank-nek fizesse meg a biztosítási összeget. Rámutatott, hogy a perben a felek között nem volt vitás a tűzkár bekövetkezése. Az volt az álláspontja, hogy a felpereseket ért tűzkár keletkezése a biztosítási szerződés II.5.1. pontja értelmében biztosítási eseménynek minősül. A perben rendelkezésre álló okiratok, a kihallgatott tanúk vallomása, valamint a perben kirendelt szakértők - elsősorban A.B. - szakvéleménye alapján azt a következtetést vonta le, hogy a tűz keletkezése technológiai hibára, a kandalló bekötésének hibájára vezethető vissza. Mivel a technológiai hibából eredő károk az ÁSZF 13.4. pontja értelmében a biztosítási fedezetből kizárt kockázatok közé tartoznak, ezért az alperes nem köteles a biztosítási szolgáltatás teljesítésére. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a kirendelt szakértők közül egyedül A.B. rendelkezett kompetenciával a tűz keletkezési helyének és okának megállapítására, ő pedig a tűz keletkezési helyeként a földszinti nappaliban lévő kandalló mögötti kéménybekötést, okaként a kandallót a kéménnyel összekötő cső túlhevülését határozta meg. A kár összegére vonatkozó bizonyítást a kereset jogalapjának hiánya miatt mellőzte.