1330/2013. (VI. 13.) Korm. határozat

az Országos Fogyatékosságügyi Tanácsról

1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján a fogyatékos személyek helyzetének előmozdítása, a fogyatékosságüggyel kapcsolatos feladatok ellátásának elősegítése, továbbá a fogyatékos személyek érdekében működő civil szervezetekkel történő együttműködés erősítése céljából létrehozza és működteti az Országos Fogyatékosságügyi Tanácsot (a továbbiakban: Tanács).

2. A Tanács javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végez a Kormány és a szociálpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) számára.[1]

3. A Tanács feladatai:

a) véleményezi a fogyatékosságügyet érintő jogszabályok tervezeteit, javaslatokat fogalmaz meg a fogyatékosságügyet érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök megalkotására, módosítására,

b) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: Fot.) foglaltak szerint részt vesz a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtését célzó Országos Fogyatékosságügyi Program (a továbbiakban: Program), valamint az ahhoz kapcsolódó Intézkedési Tervek előkészítésében, ennek körében az előkészítést segítő javaslatokat fogalmaz meg, továbbá véleményezi a Program, valamint az Intézkedési Tervek tervezeteit,

c) a Fot.-ban foglaltak szerint figyelemmel kíséri a Program végrehajtását, ennek körében véleményezi a Program, illetve az ahhoz kapcsolódó Intézkedési Tervek végrehajtásáról szóló beszámolókat,

d) véleményezi a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény végrehajtásáról szóló jelentést,

e) javaslatokat, ajánlásokat tesz a Kormány tagjai számára a fogyatékos személyeket érintő kormányzati döntésekre, programokra, közreműködik azok előkészítésében,

f) tájékoztatást nyújt a fogyatékos személyek élethelyzetének alakulásáról.

g) véleményezi a Fogyatékosságügyi Koordinációs Bizottság állandó munkacsoportjának ajánlásait,[2]

h) döntéseiről tájékoztatja a Fogyatékosságügyi Koordinációs Bizottságot.[3]

4. A Tanács 3. pont a)-e) alpontja szerinti feladatkörében adott véleményét, javaslatát, ajánlását a döntés-előkészítő anyagban fel kell tüntetni.

5. A Tanács elnöke a miniszter. A Tanács társelnöke a 6. pont b)-f) alpontja szerinti tagok (a továbbiakban együtt: delegált tagok) által maguk közül választott személy.

6. A Tanács tagjai:

a) a Tanács elnöke;

b) az egyes fogyatékossági csoportokat képviselő alábbi országos érdekképviseleti szervezetek által delegált egy-egy személy:

ba) Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége,

bb) Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége,

bc) Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége,

bd) Siketvakok Országos Egyesülete,

be) Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége,

bf) Autisták Országos Szövetsége,

bg) Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum;

c) az Afázia Egyesület és a Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete által közösen delegált egy személy;

d) a fogyatékos személyek érdekvédelmét ellátó - a b) és c) pont szerinti szervezetek körébe nem tartozó, továbbá a b) és c) pont szerinti valamely szervezetben tagsággal nem rendelkező - civil szervezetek által közösen delegált, különböző fogyatékossági csoportok érdekeit képviselő négy személy;

e) a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa által delegált egy személy;

f) a Magyar Olimpiai Bizottság által a fogyatékos személyek sportja képviseletében delegált egy személy.

7. A Tanács elnöke valamely tag kérésére, illetve amennyiben valamely napirendi pont tárgyalása kapcsán szükségesnek tartja, tanácskozási joggal további személyeket hívhat meg.

8. A 6. pont d) alpontja alapján azon civil szervezetek jogosultak delegálásra, amelyek a bírósági nyilvántartásban szerepelnek, továbbá létesítő okiratuk, illetve alapszabályzatuk szerint a fogyatékos személyek vagy valamely fogyatékossági csoport érdekében működnek.

9. A 6. pont e) alpontja alapján delegált személy nem lehet a 6. pont b) és c) alpontja szerinti valamely szervezet tagja vagy képviselője, illetve azon szervezet tagja vagy képviselője, amelyik a 6. pont d) alpontja alapján delegált tagot delegálásra jelölte.

10. A delegált tagok megbízatása négy évre szól.

11. A delegált tagok megbízatása

a) a megbízatási idő leteltével,

b) lemondással,

c) visszahívással,

d) a tag halálával,

e) a delegáló jogutód nélküli megszűnésével megszűnik.

12. A 6. pont d) alpontja szerinti szervezetek által közösen történő delegálás esetében a tag megbízatása a delegáló jogutód nélküli megszűnése címén csak akkor szűnik meg, ha az a delegáló szervezet szűnik meg, amelyik a tagot delegálásra jelölte.

13. A delegált tag megbízatásának 11. pont b)-d) alpontja alapján történő megszűnése esetén a delegáló új tagot delegál, akinek megbízatása az eredetileg delegált tag megbízatásának időtartamából még hátralévő időre szól.

14. A Tanács működésével kapcsolatos titkársági teendőket a miniszter által vezetett minisztérium látja el. A Tanács titkárát a miniszter jelöli ki. A Tanács titkára a Tanács ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

15. A Tanács a miniszter által - a Tanács tagjai véleményének kikérését követően - meghatározott ügyrend szerint, de legalább negyedévente ülésezik. A Tanács üléseit a Tanács elnöke hívja össze. A Tanács elnöke köteles összehívni a Tanács ülését, ha azt a tagok legalább egynegyede írásban kezdeményezi.

16. A Tanács a feladatkörébe tartozó egyes kérdések megvitatását, illetve javaslatok kidolgozását az ügyrendben meghatározottak szerint - a Tanács egyes tagjai, illetve meghívottak részvételével működő - munkacsoportok keretében is elláthatja.

17. A Tanács ülései nem nyilvánosak, azokon a Tanács tagjai, a Tanács titkára, a meghívottak, és szükség szerint az előbbiek segítői (így személyi segítő, jelnyelvi tolmács, kommunikációs segítő, valós idejű feliratozó) vehetnek részt.

18. A Tanács ügyrendjét, üléseinek meghívóját és a napirendi javaslatot, határozatait, valamint titkársága elérhetőségét a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.

19. A Tanács tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban nem részesülnek. A delegált tagok az ügyrend szerint a Tanácsban, illetve annak munkacsoportjában való részvételük kapcsán felmerült igazolt költségeik - ideértve a személyi segítő, a jelnyelvi tolmács, a kommunikációs segítő, a valós idejű feliratozó alkalmazásával kapcsolatos költségeket is -megtérítését kérhetik.

20. A Tanács működésének költségeit - ide nem értve a tagok delegálásával kapcsolatos költségeket -, valamint a delegált tagok költségtérítését a miniszter által vezetett minisztérium biztosítja.

21. A tagok megbízatási idejének leteltét 90 nappal megelőzően a miniszter írásban felkéri a 6. pont b), c) és f) alpontja szerinti szervezeteket a Tanács tagságára való delegálásra. A delegálást a felkérés kézhezvételét követő 30 napon belül kell jelezni a Tanács titkáránál. A 6. pont c) alpontja szerinti delegálást a két érintett szervezet együttesen végzi. Ha a delegálásra határidőn belül nem kerül sor, a miniszter 5 napos határidővel felhívja a szervezetet annak pótlására. Ha a delegálásra ekkor sem kerül sor, a hiányzó tag helyett a miniszter kér fel tagot a 8. pontban foglaltaknak megfelelő civil szervezetek tagjai közül.

22. A tagok megbízatási idejének leteltét 90 nappal megelőzően a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett hirdetmény útján felhívja a fogyatékos személyek érdekében működő civil szervezeteket a 6. pont d) alpontja szerinti delegálásra való jelölésre.

23. A delegálásra való jelölést a hirdetmény közzétételétől számított 30 napon belül kell bejelenteni a Tanács titkáránál. A delegálásra való jelölésnek tartalmaznia kell a jelölő szervezet nevét; a jelölő szervezet nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a 6. pont d) alpontjában és a 8. pontban foglalt feltételeknek megfelel; a képviselt fogyatékossági csoport megnevezését; valamint a jelölt személy nevét. Ha a delegálásra való jelölés hiányos, a miniszter 5 napos határidővel felhívja a jelölő szervezetet hiánypótlásra. Ha a jelölő szervezet nem felel meg a 6. pont d) alpontjában és a 8. pontban meghatározott feltételeknek, vagy a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidőben nem tesz eleget, a delegálásra való jelölés érvénytelen. Erről a Tanács titkára a jelölő szervezetet írásban értesíti.

24. A Tanács titkára a bejelentési határidő leteltét követő 10 napon belüli időpontra kitűzi a delegáló ülés időpontját, biztosítja az ahhoz szükséges tárgyi feltételeket és levezeti az ülést. A delegálásról jegyzőkönyv készül, melyhez csatolni kell a jelenléti ívet.

25. A delegálásról szóló szavazás során a jelölő szervezetek négy jelöltre szavazhatnak. Delegált tagként a legtöbb szavazatot kapott jelöltek kerülnek kijelölésre azzal, hogy ha valamely fogyatékossági csoportot képviselő delegált kijelölésre került, az ugyanazon fogyatékossági csoportot képviselő további jelöltekre leadott szavazatokat nem kell figyelembe venni. Ha a delegált tag személye szavazategyenlőség miatt nem dönthető el, az egyenlő számú szavazatot kapott személyek tekintetében ismételten szavazni kell. Ha a delegálásról szóló szavazás során a delegálandó tagok számánál kevesebb jelölt kap szavazatot, a szavazást a betöltetlen tagi helyek tekintetében kell megismételni.

26. Nem kell összehívni a delegáló ülést, ha a bejelentési határidőn belül nem érkezett legalább négy érvényes delegálásra való jelölés. Ez esetben a delegálásra való jelölés eredménytelen. Erről a jelölő szervezeteket a Tanács titkára írásban értesíti.

27. Ha a delegálásra való jelölés vagy a delegáló ülés eredménytelen, a hiányzó tagok helyett a miniszter kér fel tagot a 8. pontban foglaltaknak megfelelő civil szervezetek tagjai közül.

28. A 22-27. pont szerinti delegálást követő 10 napon belül, az annak során delegált tagokat jelölő szervezetek megjelölésével a miniszter írásban felkéri a 6. pont e) alpontja szerinti szervezetet a Tanács tagságára való delegálásra. A delegálást a felkérés kézhezvételét követő 20 napon belül kell jelezni a Tanács titkáránál. A delegálásnak tartalmaznia kell a delegált személy nevét; nyilatkozatát arra nézve, hogy a 9. pontban foglaltaknak megfelel; továbbá, hogy a fogyatékos személyek érdekében működő mely civil szervezet tagja vagy képviselője. Ha a delegálásra határidőn belül nem kerül sor vagy a delegálás hiányos, a miniszter 5 napos határidővel felhívja a szervezetet annak pótlására, illetve hiánypótlásra. A hiánypótlás elmaradása esetén a delegálás érvénytelen, erről a Tanács titkára írásban értesíti a delegálót. Ha a delegálásra vagy a hiánypótlásra határidőben nem kerül sor, a hiányzó tag helyett a miniszter kér fel tagot a 8. és 9. pontban foglaltaknak megfelelő civil szervezetek tagjai közül.

29. Ha valamely tag megbízatása a 11. pont b)-d) alpontja alapján megszűnik, az új tag delegálását a 21., a 22-27., illetve a 28. pont szerinti eljárás értelemszerű alkalmazásával kell lefolytatni. Ha a 6. pont d) alpontja szerinti valamely tag megbízatása szűnt meg, akkor az új tag nem lehet ugyanazon fogyatékossági csoport képviselője, amely fogyatékossági csoportot a 6. pont d) alpontja szerinti további tagok képviselnek, valamint nem lehet azon szervezet tagja, képviselője vagy jelöltje, amelynek tagja vagy képviselője a 6. pont e) alpontja szerinti szervezet által delegált személy.

30. Ez a határozat a közzétételét követő harmadik napon lép hatályba.

31. Az e határozatban foglaltakat először a 2013. szeptember 30-án megszűnő Országos Fogyatékosügyi Tanács helyébe lépő új Tanács létrehozása, működtetése tekintetében kell alkalmazni.

32. A miniszter a 21. pont szerinti felkérést és a 22. pont szerinti felhívást első ízben e határozat hatálybalépését követő 8 napon belül teszi meg.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök