A Győri Ítélőtábla Pf.20003/2021/7. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12. § (1) bek.] Bírók: Lezsák József, Maurer Ádám, Molnár Andrea

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.003/2021/7. szám

A Győri Ítélőtábla a személyesen eljáró dr. Felperes (Helység1/2/3, ) felperesnek dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda (Helység1/2/3,.) által képviselt alperes Szerkesztősége (cím1. II/4.) alperes ellen sajtóhelyreigazítás iránt indított perében a Győri Törvényszék 2020. november 5. napján kelt 12 P. 20389/2020/8/I. számú ítélete ellen az alperes 9. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Korlátolt Felelősségű Társaság1-ot (cím1.), hogy fizessen meg a Magyar Államnak az illetékes adóhatóság felhívására 48.000,- (negyvennyolcezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket,

továbbá fizessen meg felperesnek 15 napon belül 25.400,- (huszonötezer-négyszáz) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélettel szemben fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes 10 éve közéleti tevékenységet végez, nagyjából 6 éve ír blogot.

[2] Az alperes kiadója a Korlátolt Felelősségű Társaság2.

[3] Az alperes internetes oldalán 2020. augusztus 2. napján megjelent a "Bíróság mondta ki, hogy Felperes ügyvédként nem ismeri a jogszabályokat" című cikk. A cikk egy olyan bírósági eljárásra utalt, amelyben a felperes az alperessel szemben indított pert, amelyben a felperes formai hibát vétett, s a bírósági ítélet szerint két KRESZ-szabályt is megszegett. A hivatkozott cikket az alperes Facebook oldalán is megosztották.

[4] A Győri Törvényszék 2020. július 23. napján kelt, P.20.301/2020/10. számú ítélete a jelen per felperesének a jelen per alperesével szembeni keresetét elutasította. Az ítélet indokolást tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a felperes kerékpáros közlekedése során KRESZ-szabályt szegett. A felperes fellebbezése folytán eljáró Győri Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, az alperest helyreigazítás közlésére kötelezte. (Pf.IV.20.114/2020/6.)

[5] A felperes a megjelent cikk vonatkozásában az alperestől helyreigazítást kért. A felperes kérelmét az alperes 2020. augusztus 28. napján átvette, arra nyilatkozatot nem tett, a kért helyreigazítást nem közölte.

[6] A felperes kereseti kérelmében az alperes által 2020. augusztus 2. napján az alperes internetes hírportálon megjelent "Bíróság mondta ki, hogy Felperes ügyvédként nem ismeri a jogszabályokat" című cikk alapján helyreigazítás közzétételét kérte az alperes honlapon és a portál Facebook oldalán, amely szerint

[7] "Az alperes internetes hírportálon 2020.08.02. napján megjelent "bíróság mondta ki, hogy Felperes ügyvédként nem ismeri a jogszabályokat" című cikk címében valótlanul állítottuk, miszerint bíróság mondta ki, hogy Felperes ügyvédként nem ismeri a jogszabályokat. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Győri Törvényszék ítélete nem tartalmazott olyan állítást, hogy Felperes ügyvédként nem ismeri a jogszabályokat."

[8] A felperes hivatkozása szerint a cikk címében szereplő valótlan tényállítás megállapítását és a valós tény megállapítását kérte. A felperes előadása szerint közszereplőnek számít, mivel 10 éve közéleti tevékenységet végez, kb. 6 éve ír blogot. Az alperes a cikk címében egy leegyszerűsítést alkalmazott, amely megfogalmazása szerint nem az alperes véleménye, hanem tényállítás, s amelyre a bírósági ítélet utalást sem tartalmazott. Hivatkozása szerint az átlagolvasó az interneten a cikkek többségét nem, csak annak címét olvassa. Az alperes a korábbi ítéletet sem hajtotta végre, vele szemben karaktergyilkos propagandát folytat. Csatolta az első és másodfokú ítéleteket.

[9] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint a felperes közszereplő, peres ügyei állásáról maga is rendszeresen beszámol. A cikk tartalmazta azt is, hogy az ítélet nem volt jogerős. A cikk címe nem félrevezető, nem megtévesztő; az egy túlzó értékítélet, amelyet a felperesnek, mint közszereplőnek tűrnie kell. A sérelmezett kifejezéssel az alperes bírálta a felperest, illetve értékelte a bírósági ítélet indokolásában foglaltakat. Hivatkozott arra, hogy a cikket a maga egészében kell vizsgálni, a cikk a hivatkozott ítéletről a valóságnak megfelelően számolt be, az olvasók a közléseket az alperes véleményeként értelmezték.

[10] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül az alperes internetes hírportálon és a 2020. augusztus 2. napján megjelent "Bíróság mondta ki, hogy Felperes ügyvédként nem ismeri a jogszabályokat" című cikkel azonos módon elérhetően és betűméretben tegye közzé a következő helyreigazítást:

[11] "Helyreigazítás: az alperes internetes hírportálon 2020. augusztus 2. napján megjelent "Bíróság mondta ki, hogy Felperes ügyvédként nem ismeri a jogszabályokat" című cikkben valótlanul állítottuk, hogy a bíróság azt mondta ki, hogy Felperes ügyvédként nem ismeri a jogszabályokat.

[12] Ezzel szemben a valóság az, hogy a Győri Törvényszék ítélete nem tartalmazott olyan állítást, hogy Felperes ügyvédként nem ismeri a jogszabályokat."

[13] Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

Korlátolt Felelősségű Társaság3-ot (cím1. II/4. cg.18-09-113680), hogy fizessen meg a Magyar Államnak az illetékes adóhatóság felhívására 36.000,- forint feljegyzett eljárási illetéket, továbbá a felperesnek 15 napon belül 70.236,- forint perköltséget.

[15] Akként rendelkezett, hogy ezt meghaladóan a peres felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket.

[16] Határozata indokolásában kifejtette, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (továbbiakban: Sajtótv.) 12. § (1) bekezdése szerint, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. A (2) bekezdés szerint a helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő öt napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, lekérhető médiaszolgáltatás esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, más időszaki lap esetében az igény kézhezvételétől számított nyolc napot követően a legközelebbi számban a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, lineáris médiaszolgáltatás esetében pedig ugyancsak nyolc napon belül, a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és azzal azonos napszakban kell közölni.

[17] A törvényszék megállapította, hogy a felperes a 2020. augusztus 2. napján megjelentetett cikk címében szereplő tényállítás helyreigazítására terjesztett elő kérelmet az alperesnél, majd - mivel alperes a helyreigazításnak nem tett eleget -, a felperes e vonatkozásban a Sajtótv. 12.§ (2) bekezdése és a Pp. 496.§ (3) bekezdése szerinti határidőben keresetlevelet terjesztett elő a bíróságon.