A Budapest Környéki Törvényszék Gf.20796/2009/3. számú határozata felmondás érvényességének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 239. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 95. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 4. §] Bírók: Bottka Erzsébet, Grasalkovits Irén, Zsengellér Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

Ráckevei Járásbíróság P.21621/2008/7., *Budapest Környéki Törvényszék Gf.20796/2009/3.*, Kúria Gfv.30195/2009/10. (BH+ 2010.3.126)

***********

BÍRÓSÁG

mint másodfokú bíróság

9.Gf.20.796/2009/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Bíróság, mint másodfokú bíróság a dr. Várhelyi W. Péter ügyvéd (1021 Budapest, Heinrich István u. 7.) által képviselt (.) felperesnek - a dr. Kiss György ügyvéd (2200 Monor, Ady E. u. 13. Pf. 152.) által képviselt I.rendű alperes neve. () és II.rendű alperes neve () ellen felmondás érvényességének megállapítása és stb. iránt folyamatba tett perében a Városi Bíróság 2009. január 21. napján kelt 2.G.21.621/2008/7. számú ítélete ellen az alperesek részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részét helybenhagyja.

A le nem rótt fellebbezési illetéket az Állam viseli.

Kötelezi a másodfokú bíróság az alpereseket egyetemlegesen, hogy fizessenek meg a felperes részére 15 napon belül 6.000,- (hatezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperes 2006. november 30. napján a 2001. június 22. napján megkötött üzemeltetési szerződést azonnali hatállyal érvényesen mondta fel.

Megállapította, hogy a Vízügyi Igazgatóság 2002. augusztus 6. napján kelt H.65415-9/2002. sz. határozata 2. pontjának 5. bekezdésében meghatározott vagyontárgyak:

a utcában, a utcában, a utcában, a utcában, a utcában, az utcában a utcában, a utcában és a utcában, összesen 110 x 6,2 NNY6 KPE nyomócsővel 8063 fm-ben tervezték, a utcában, a utcában, az utcában és a utcában összesen 90 x 5,1 NNY6 KPE található nyomócső 1176 méterben, a utca 6627 helyrajzi számon, a utcában, a utcában, a utcában, a utcában, a utcában, a utcában, a utca 6481 helyrajzi számon, a utcában, az utcában, a utcában, a sétányon, a utcában, az utcában, a utcában, az utcában, a utcában, a utcában, a utcában, a utcában, az utcában, a utcában, a utcában, a utcában, a utcában, a utcában, a utcában, a utcában, a utcában, a utca 6837/7 helyrajzi számon, az utca 6900/8 helyrajzi számon, a utcában, a utcában, a utcában, a utcában, a utcában, a utca 6985 helyrajzi számon, a utcában, a utcában, a utcában, a utcában, a utcában, a utcában, a utcában, a utcában, az utcában és a utcában található, összesen 63 x 3,5 NNY 6 KPE nyomócső, 6518 méterben, továbbá a 9 db tolózár és 18 db NA 80 megjelölésű földfeletti tűzcsap a felperes tulajdonát képezik.

Az elsőfokú bíróság az alperesek viszontkeresetét elutasította.

Megállapította továbbá, hogy a peres felek a perköltségüket maguk viselik.

Ítélete indokolásában a felek között 2001. június 22. napján létrejött üzemeltetésű szerződés elnevezésű okirat kapcsán megállapította, hogy a felek szerződése tulajdonképpen vállalkozási szerződésnek tekinthető, amely alapján a megépült vízmű a sikeres próbaüzem befejezésétől számított 10 évig, 2011 évig a felperes tulajdonában marad és ez idő alatt jogosult az utólagos vízbekötések hozzájárulását beszedni, majd 10 év elteltével a vízművet köteles a felperes tulajdonába adni.

Osztotta az elsőfokú bíróság az alperes azon álláspontját, hogy a 2001. június 22. napján megkötött üzemeltetési szerződés és a 2005. június 25. napján kelt adásvételi szerződés alapján a felek között közös tulajdon jött létre. Megállapította azonban azt, hogy a tulajdonostársak a saját tulajdonukkal szabadon rendelkezhetnek, és amennyiben értékesíteni kívánják azt, úgy a másik tulajdonostársat elővásárlási jog illeti meg.

A felperes 2006. június 7. napja óta felszámolás alatt áll, a felszámolás kezdő időpontjától kezdődően így a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokat csak a felszámoló jogosult megtenni. A felszámoló az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 47. § (1) bekezdése szerint járt el, amikor a felek szerződését azonnali hatállyal felmondta. A felmondás a szerződést a jövőre nézve szüntette meg, ezért csak az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatásokkal kell a szerződő feleknek elszámolniuk. Mivel elszámolási igényt egyik peres fél sem terjesztett elő, így e körben rendelkeznie nem kellett.