Végső előterjesztői indokolás a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló 2020. évi IV. törvényhez - Indokolások Tára 2020/31.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kormány elítéli a börtönviszonyokkal kapcsolatos fogvatartotti sérelmek kártalanítására indított perek körüli visszaéléseket, amelyek súlyosan sértik a társadalom igazságérzetét, és elkötelezetten védi a bűncselekmények áldozatainak jogait és érdekeit. A Kormány nemzeti konzultációt kezd annak érdekében, hogy olyan új szabályozás születhessen, amely híven tükrözi az állampolgárok véleményét.
A nemzeti konzultáció eredményének megszületéséig, valamint az új szabályozás hatálybalépéséig a törvényjavaslat felfüggeszti az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási igény tárgyában hozott határozatban megítélt kártalanítási összegek kifizetését. Mindemellett pedig felhívja a Kormányt egy olyan új szabályozás kidolgozására, amely megszünteti a fogvatartotti kártalanítási rendszerrel kapcsolatos visszaélések lehetőségét, illetve, amelynek keretében a jelenleginél gyorsabb és hatékonyabb módon juthatnak érvényre az áldozatok és hozzátartozóik jogos követelései. Mindezeken túl a Kormány célja, hogy hosszútávon rendezze a problémakört azzal, hogy megszünteti a büntetés-végrehajtási intézmények zsúfoltságát, és javítsa a fogvatartottak elhelyezésének körülményeit, amelyek a kártalanítás kifizetésének alapvető okai.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A jogalkotó eredeti szándéka az volt, hogy a büntetés-végrehajtási intézmények túlzsúfoltsága miatti, alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények ellensúlyozására egy hatékony és jól működő kompenzációs rendszert hozzon létre, amelyet a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 2017. január 1. napjával hatályba lépett módosítása vezetett be. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kártalanítási rendszer ebben a formában nem megfelelő, azt visszaélésszerűen is lehet használni. Széles körben ismertté vált, a közvéleményt megrázó bűncselekmények miatt elítéltek is milliós nagyságrendű kártérítésekhez juthattak, miközben az áldozatok és hozzátartozóik esetében nem volt kellően hatékony igény-érvényesítésre lehetőség. Éppen ezért szükséges egy olyan új szabályozás kidolgozása, amely megakadályozza a visszaéléseket, és megfelelő lehetőséget ad az áldozati igények érvényesítésére. A Kormány célja, hogy az új szabályozást, annak fontossága miatt, még a 2020. tavaszi ülésszakban elfogadhassa az Országgyűlés.
2. §
A Kormány célja nem a tüneti kezelés, hanem a teljes problémakör megoldása, azaz a büntetés-végrehajtási intézmények túlzsúfoltságának - a kártalanítás alapvető jogalapjának - megszüntetése. Erre tekintettel rendelkezik úgy a törvényjavaslat, hogy legkésőbb 2020. szeptember 30-ig biztosítani kell, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a száz százalékot.
3. §
A rendelkezés a törvény hatálybalépésének időpontját határozza meg.
4. §
A kártalanítás intézményének megalkotása azt a célt szolgálta, hogy az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott az elhelyezési körülmények miatti jogsérelemmel arányban álló ellentételezést kaphasson. A kártalanítás kifejezetten személyhez kötött, az adott személy által elszenvedett sérelem kompenzációja. Emiatt, valamint a visszaélések elkerülése érdekében szükséges, hogy a kártalanításként járó összeg ténylegesen is közvetlenül az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott kezéhez kerüljön. A rendelkezés értelmében ezt követően a kártalanításként megállapított összeg folyósítása kizárólag olyan fizetési számlára történik, amelynek a számlatulajdonosa és egyben a számla kizárólagos rendelkezési jogosultja az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott; büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott esetén pedig a büntetés-végrehajtási intézet által kezelt letéti számlára történik a folyósítás.
5. §
A törvényjavaslat a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott természetes egyensúly helyreállítása érdekében rendelkezik a kifizetések felfüggesztéséről az új szabályozás elfogadásáig, 2020. június 15-ig.