31/2000. (X. 20.) AB határozat

a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 11. § (1) és 46. § (1) bekezdései alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 107. § (2) bekezdése és 110. § (1) bekezdés c) pontja - fővárosi listára vonatkozó szövegrészek - alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

1. Az indítványozó az Alkotmány 70. § (1) és 70/A. § (1) bekezdéseinek rendelkezéseibe ütközőnek véli a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 11. § (1) és 46. § (1) bekezdéseit. Az indítványozó szerint a választópolgárok alapvető alkotmányos joga, hogy közvetlenül, egyénileg is jelölhető és választható legyen. A választópolgárok alapvető alkotmányos joga nem szűkíthető és nem korlátozható kizárólagosan csak jelölő szervezeteken keresztüli választhatóságra. "E hatályos jogszabályok alkotmányellenes módon a választópolgárok számára a Budapest főváros közgyűlésének minden egyes - 66 tagjának a közvetlen egyéni jelölését és választását kizárja, megkülönböztető módon csak a kizárólagosan a jelölő szervezet útján történő jelölést és választhatóságot szabályozza."

2. Az indítványozó szerint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 107. § (2) bekezdése és 110. § (1) bekezdés c) pont - fővárosi listára vonatkozó szövegrészek - ellentétesek a Ve. 46. § (1) és (2) bekezdéseivel. Míg a Ve. 107. § (2) bekezdése és 110. § (1) bekezdés c) pontja kizárja, addig a Ve. 46. § (1) és (2) bekezdései lehetővé teszik a fővárosi választópolgárok közvetlen; megkülönböztetés nélküli ajánlási és választási lehetőségét. "Az 1998. évi helyi önkormányzati, Budapest főváros közgyűlésének 66 tagjának választásakor a fővárosi választópolgárok részéről közvetlenül jelöltet ajánlani, illetőleg jelöltet állítani ajánlószelvény hiányában nem lehetett."

II.

1. Az Alkotmány vizsgált rendelkezései:

"70. § (1) A Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és - ha a választás, illetőleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen."

"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."

2. Az Övjt. vizsgált rendelkezései:.

"11. § (1) A választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének 66 tagját közvetlenül, listán választják meg. Ez esetben Budapest főváros egy választókerületet alkot."

"46. § (1) Budapest főváros közgyűlésének 66 tagját (11. §) a választópolgárok közvetlenül, listákon választják."

3. A Ve: vizsgált rendelkezései:

"107. § (2) A kompenzációs listát, valamint az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 20. napon, a fővárosi listát, valamint az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 19. napon kell bejelenteni."

"110. § (1) Külön-külön szavazólap szolgál

c) a fővárosban az egyéni választókerületi, a polgármester-, a főpolgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati, valamint a fővárosi listás választásra."

III.

Az indítvány megalapozatlan.

1. Budapest fővárosban kétszintű önkormányzati rendszer működik. Az önkormányzati feladatok és hatáskörök egy részét a fővárosi kerületek képviselő-testületei, másik részét a fővárosi közgyűlés gyakorolja. A különböző testületek megválasztására az Országgyűlés eltérő választási rendszereket alakított ki. A fővárosi kerületekben ún. vegyes választási rendszer működik; amely egyfordulós, többségi és arányos elemeket egyaránt tartalmaz. Az egyéni választókerületekben jelölő szervezetek egyéni jelöltei és független jelöltek indulhatnak. Kompenzációs listát csak a jelölő szervezetek indíthatnak.

Az Országgyűlés a fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztására egyfordulós, listás jellegű és arányos választási rendszert alakított ki. A közgyűlési választáson jelölő szervezetek (pártok, társadalmi és kisebbségi szervezetek) indulhatnak. A fővárosi szintű listaállítást legalább 6 fővárosi kerületben kompenzációs listaállítással kell megalapozni. Listát - megfelelő törvényi feltételek mellett - csak jelölő szervezetek indíthatnak, s a választópolgárok listára szavaznak. A jelölő szervezetek számára biztosított listás választási rendszer fogalmilag kizárja azt, hogy egyéni képviselők induljanak a közgyűlési választáson.

A kétféle választási rendszer a lépcsőzetesen nehezülő jelölési feltételrendszer útján kapcsolódik össze. Az eltérő feladatú és hatáskörű testületekbe való választáshoz egyre szélesebb körű társadalmi támogatottságot kell tudnia felmutatni a jelölteknek, illetőleg a jelölő szervezeteknek. Míg a fővárosi kerületi egyéni jelöltnek a választójogosultak 1%-nak ajánlásával kell rendelkeznie, addig egy fővárosi lista indításához - az egyéni választókerületek választópolgárainak számához viszonyítva arányosan - sokszorosát kell elérniük.

Budapest főváros közgyűlésének választási rendszere az országgyűlési képviselők választásának területi alrendszeréhez hasonlít a leginkább: más választási rendszerben elért jelölésekkel kell a listaindítást megalapozni, egyéni jelöltek nem indulhatnak, szavazni csak listára lehet, bekerülési küszöb stb. Lényeges eltérés ugyanakkor, hogy a fővárosi közgyűlés választásán nem csak pártok, hanem társadalmi és kisebbségi szervezetek is indulhatnak.

2. Az Alkotmánybíróság már megállapította: "...az Országgyűlés széles döntési szabadsággal rendelkezik a választási rendszer megválasztása, a választási eljárás szabályainak megállapítása során. A törvényhozó szabadon határozza meg a választókerületi rendszereket, a jelöltállítás, a szavazás és a mandátumszerzés rendjét. Az Országgyűlés ezt a döntési szabadságát a választójogi szabályok megalkotása során is, csak az Alkotmány keretei között gyakorolhatja, úgy köteles ezeket a szabályokat meghozni, hogy azok az Alkotmány rendelkezéseivel ne ütközzenek, Alkotmányban szabályozott alapvető jogot alkotmányellenes módon ne korlátozzanak." (63B/1995. AB határozat, ABH 1996. 509, 513.). Az Alkotmányban nincs olyan rendelkezés, amely az - indítványozó által hiányolt - egyéni jelölés lehetőségét alapjognak nyilvánítaná. Minden választópolgárnak joga van arra, hogy a fővárosi közgyűlés választása során aktív és passzív választójogát gyakorolja, beleértve a fővárosi kerületi választáson az egyéni képviselő ajánlását és egyéni jelöltként való indulást is. A közgyűlés és a kerületi képviselő-testület jelölési rendszere szorosan egymásba kapcsolódik: az egyik feltételének teljesülése a másik lehetőség keletkezését jelenti. A fővárosi kerületben induló egyéni jelöltekre leadott ajánlás - megfelelő számszerűség esetén, a függetlenek kivételével - hasznosul a fővárosi közgyűlési listaállításnál.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Övjt. 11. § (1) és 46. § (1) bekezdései nem ütköznek az Alkotmány 70. § (1) és 70/A. § (1) bekezdéseinek rendelkezéseibe, mert minden fővárosi választópolgár egyenlő módon élhet aktív és passzív választójogával, továbbá nincs közöttük alkotmányellenes megkülönböztetés. Ezért az Alkotmánybíróság az indítvány e részét elutasította.

3. Az indítványozó szerint a Ve. második részéhez tartozó 107. § (2) bekezdése és 110. § (1) bekezdés c) pontja kizárja, a Ve. első részéhez tartozó 46. § (1) és (2) bekezdései lehetővé teszik a fővárosi választópolgárok közvetlen, megkülönböztetés nélküli ajánlási és választási lehetőségét. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Ve. első része (I-X. fejezet) a választási eljárás általános szabályait tartalmazza, amelyeket a törvény alkalmazási köréhez (2. §) tartozó eljárásokban alkalmazni kell. A Ve. második része (XI-XVI. fejezet) a különös eljárási szabályokat foglalja magában. A Ve. XII. fejezete a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak választása címet viseli, és a 100. § a következőt rendeli: "Az I-X: fejezet rendelkezéseit a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak választásán (a továbbiakban együtt: önkormányzati választások) a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni." A 107. § (2) bekezdése és 110. § (1) bekezdés c) pontja különleges (speciális) szabály, amely megelőzi, kizárja a fővárosi közgyűlés választása során a 46. § (1) és (2) bekezdések alkalmazását. Ennek alapján az indítvány e részét az Alkotmánybíróság visszautasította.

4. Az Alkotmánybíróság a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét a közérdeklődésre tekintettel rendelte el.

Dr. Németh János s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.

előadó alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 5668/1999.