BH 2007.6.181 I. A közokirat-hamisítás bűntette bármely rendeltetésű közokiratra elkövethető, ha az elkövető közreműködésének következményeként, valamely - jog vagy kötelezettség létezésére, megváltoztatására vagy megszűnésére vonatkozóan - olyan valótlan adat, tény vagy nyilatkozat közokiratba foglalására kerül sor, amelyet a közokirat közhitelűen bizonyít.

II. A közhiteles cégnyilvántartásnak a tulajdonváltozásra, a cég tulajdonosi körére, ügyvezetőjének személyére vonatkozó bejegyzései olyan adatoknak tekinthetők, amelyek valóságát a közokirat - az ellenkező bizonyításáig - igazolja, ezért ezekre vonatkozóan a közokirat-hamisítás elkövethető [Btk. 274. § (1) bek. c) pont; 1/2004. BJE].

A megyei bíróság a 2005. október 27. napján hozott ítéletével Sz. J. VIII. r. és Sz. A. IX. r. terhelteket bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében és ezért mindkét terheltet 2 év próbára bocsátásra ítélte.

Az ítélőtábla a 2006. március 7. napján hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét Sz. J. VIII. r. és Sz. A. IX. r. terheltek vonatkozásában akként változtatta meg, hogy a próbára bocsátás tartamát 1 évre mérsékelte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A megállapított tényállás lényege a következő:

Sz. J. VIII. r. és Sz. A. IX. r. terheltek 1998. március 16. napjától ügyvezetői és tagjai voltak a b.-i székhelyű S. T. Kft.-nek. A kft. tagjai az üzleti terveket nem tudták megvalósítani, ezért úgy döntöttek, hogy a kft.-t értékesítik.

B. M. I. r. és S. I. IV. r. terheltek vagyontalanok voltak, akik alkalmi munkából éltek.

T. G. ebben az időben cégek közvetítésével foglalkozott. Jutalék ellenében vállalta, hogy a cégre olyan vevőket keres, akik azt papíron nevükre veszik. Az I. r. és a IV. r. terheltek a pénz reményében vállalták T. G. felkérésére, hogy a cég megvételével kapcsolatos okiratokat, szerződéseket aláírják.

T. G. újsághirdetés útján vette fel a kapcsolatot a IX. r. terhelttel. A szerződés feltételeiben és a közreműködői díjban történt megállapodást követően T. G. javaslatára Budapesten, dr. N. V. V. r. terhelt ügyvédi irodájában találkoztak. A szerződéskötés feltételeiről Sz. A. IX. r. terhelt tájékoztatta Sz. J. VIII. r. terheltet.

Az I. r. és a IV. r. terheltek T. G. felkérésére B.-re utaztak, ahol T. G. dr. N. V. V. r. terhelt irodájába irányította őket.

A szerződéskötést megelőzően T. G. már telefonon, illetve faxon közölte dr. N. V.-val a szerződéskötés feltételeit, a szerződő felek adatait, így a szerződések már készen voltak, azokat csak alá kellett írni.

Az 1999. augusztus 19-ei keltezéssel készített színlelt üzletrész adásvételi szerződés és az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés, a társasági szerződést módosító okirat, valamint a taggyűlési jegyzőkönyv értelmében a kft. új tagja és ügyvezetője az I. r. terhelt lett, míg S. I. IV. r. terhelt a kft. tagjává vált. A cég székhelyét Sz., N. S. u. 6. szám alá helyezték át, amely cím I. és IV. r. terheltek bejelentett lakcíme volt. Az okiratokat az V. r. terhelt szerkesztette és ellenjegyezte, azokat az I. r., a IV. r. terheltek, mint vevők, valamint a VIII. r. és IX. r. terheltek, mint eladók írták alá.

B. M. és S. I. terheltek valójában üzletrészt nem kívántak vásárolni, vételárat nem fizettek senkinek, a kft. könyvelési anyagát nem vették át. A kft. volt tulajdonosait nem ismerték, velük sem a szerződés megkötését megelőzően, sem a szerződéskötéskor nem tárgyaltak. A céget nem állt szándékukban működtetni, a szerződést valójában T. G. felkérésére írták alá.

Az V. r. terhelt ügyvédi irodájában a már előre elkészített okiratokat elolvasás nélkül aláírták. Dr. N. V. ügyvéddel a közvetítőként eljáró T. G. tárgyalt, a vevők sem az ügyvéddel, sem az eladókkal nem beszéltek.

A VIII. r. és a IX. r. terheltek tisztában voltak azzal, hogy színlelt ügylet létrehozásában vesznek részt, mivel a vevők szándéka nem a cég átvételére, hanem a közvetítő által ígért előny megszerzésére irányult.

Az eladók közvetítői díjat fizettek T. G.-nak.

A fenti módon készült, valótlan adatokat tartalmazó okiratok alapján a Cs. Bíróság, mint cégbíróság a változások bejegyzését az 1999. október 14. napján kelt végzésével rendelte el.

A színlelt adásvételi szerződés alapján létrejött tulajdonváltozások és ezekből következő társasági szerződésmódosítások, mint valótlan tények a cégnyilvántartásba bejegyzésre kerültek.

A VIII. r. és a IX. r. terheltek szándékos magatartásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a cégnyilvántartásba valótlan adatok kerüljenek bejegyzésre.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a VIII. r. és a IX. r. terheltek meghatalmazott védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja alapján.

Álláspontja szerint a cégjegyzék adatai, valamint a cégbírósági végzés ún. rendelkező közokiratnak minősülnek. Az 1/2004. számú büntető jogegységi határozat alapján az intellektuális közokirat-hamisítás azokra az adatokra nézve követhető el, amelyek valóságát a rendelkező közokirat is bizonyítja.