BH 2004.7.270 I. Ha a terhelt több gazdasági társaságban kifejtett tevékenységével sérti a költségvetésnek az adóbevételhez való jogát és a folytatólagosság törvényben írt tartalmi követelményei is fennállnak, a bűncselekmények halmazata az adónemek, nem pedig a gazdasági társaságok számához igazodik [Btk. 310. § (1) és (4) bek. a) pont, 12. § (1) bek.].

II. Ha a bűncselekmény felbujtója a tettesnek a bűncselekmény elkövetéséhez bűnsegélyt is nyújt, magatartását egységesen felbujtásnak kell minősíteni [Btk. 20. §, 21. §].

Az első fokon eljárt B. Megyei Bíróság D. L. P. I. r. és M. J. II. r. vádlottakat 4 rb., "részben" felbujtóként, folytatólagosan elkövetett, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntettében és 1 rb., folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében - a II. r. vádlottat ehhez nyújtott bűnsegélyben -, valamint az I. r. vádlottat 1 rb., számviteli fegyelem megsértésének vétségében mondta ki bűnösnek. Ezért az I. r. vádlottat 9 év börtönre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az irányadó tényállás szerint D. L. P. I. r. vádlott 1996-tól kezdődően, mint X és Y Kft. ügyvezetője, továbbá egy harmadik Kft. nevében és érdekében eljáró magánszemély, ismeretlen eredetű, de nyilvánvalóan külföldi származású - a rendelkezésre álló adatok szerint csempészett - gázolajat hozott forgalomba, túlnyomórészt a II. r. vádlott felbujtására, illetve az általa nyújtott bűn-segély mellett is, a B.-i Volán Rt.-nek való eladással. (A csempészet nem volt a vád tárgya.) Az értékesítést megelőzően, az országba való behozatalkor fizetendő fogyasztási adót és az ún. útalapot (ún. egyfázisú adók) senki nem fizette meg, továbbá az értékesítések folytán keletkezett általános forgalmi adó bevallási és fizetési kötelezettséget sem teljesítették a gazdasági társaságok nevében eljárt I. és II. r. vádlottak.

Így: - általános forgalmi adó adónemben 1996-ban 52 849 000, 1997-ben 136 038 000, 1998-ban 110 574 000, fogyasztási adóban 1996-ban 84 714 000, 1997-ben 204 158 000, útalapban 1996-ban 29 540 000, 1997-ben 78 601 000, jövedéki adóban pedig 286 374 000 forint, összesen 982 848 000 forint adóbevétel csökkenést idéztek elő.

A felmentést, illetve a büntetések enyhítését célzó védelmi fellebbezések mellett az Sz.-i Fellebbviteli Főügyészség indítványozta, hogy az ítélőtábla a bűncselekmények minősítését változtassa meg: nem csupán adónemenként, hanem az érintett gazdasági társaságoknak megfelelően társaságonként, a sértett adónemekhez igazoldó rendbeliséggel állapítsa meg a bűncselekmények halmazatát.

Indokolása szerint a vádlottak több gazdasági társaság keretén belül, illetve azok elnevezései alatt követték el az adócsalásokat, így a kialakult ítélkezési gyakorlatnak megfelelően kell cselekményeiket a rendbeliség szempontjából minősíteni.

A másodfokú bíróság az ügyész minősítés-változtatást célzó indítványát alaptalannak ítélte.

Az elsőfokú bíróságnak az adócsalás minősítése körében kifejtett anyagi-jogi álláspontját az ítélőtábla mindenben osztotta.