32008D0976[1]

A Tanács 2008/976/IB határozata ( 2008. december 16. ) az Európai Igazságügyi Hálózatról

A TANÁCS 2008/976/IB HATÁROZATA

(2008. december 16.)

az Európai Igazságügyi Hálózatról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 31. cikkére és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Svéd Királyság kezdeményezésére,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1) A 98/428/IB együttes fellépéssel (2) a Tanács létrehozta az Európai Igazságügyi Hálózatot, amely bebizonyította, hogy hasznos szerepet tölt be a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítésében.

(2) Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (3) 6. cikkével összhangban a kölcsönös jogsegély az illetékes igazságügyi hatóságok közötti közvetlen kapcsolatfelvétel útján történik. A kölcsönös jogsegély decentralizációja mára széles körben megvalósult.

(3) Fokozatosan megvalósul a büntetőügyekben hozott igazságügyi határozatok kölcsönös elismerésének elve. Ez nemcsak megerősíti az illetékes igazságügyi hatóságok közötti közvetlen kapcsolatfelvétel elvét, hanem egyúttal meg is gyorsítja az eljárásokat, és teljes mértékben igazságügyi jellegűvé teszi azokat.

(4) E változásoknak az igazságügyi együttműködésre gyakorolt hatását az Európai Unió 2004. és 2007. évi bővítése tovább növelte. E fejlemények miatt az Európai Igazságügyi Hálózatra még nagyobb szükség van, mint létrehozásának időpontjában, és ezért azt meg kell erősíteni.

(5) A 2002/187/IB határozattal (4) a Tanács az Eurojustot a tagállamok illetékes hatóságai közötti koordináció és együttműködés fokozása érdekében hozta létre. A 2002/187/IB határozat értelmében az Eurojust a konzultáció és a kiegészítő jelleg alapján privilegizált kapcsolatot tart fenn az Európai Igazságügyi Hálózattal.

(6) Az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat együttes fennállásának öt éve rámutatott arra, hogy mindkét struktúra fenntartására szükség van, továbbá egyértelművé kell tenni a kapcsolatukat.

(7) E határozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy érintené a kapcsolattartóknak a nemzeti jog értelmében meglévő függetlenségét.

(8) Meg kell erősíteni a tagállamok közötti igazságügyi együttműködést, és e célból lehetővé kell tenni az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartói és az Eurojust számára, hogy minden szükséges esetben biztonságos távközlési kapcsolaton keresztül közvetlenül és hatékonyabban kommunikálhassanak.

(9) A 98/428/IB együttes fellépést ezért hatályon kívül kell helyezni és e határozattal felváltani,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Létrehozás

A 98/428/IB együttes fellépéssel létrehozott, tagállamok közötti igazságügyi kapcsolattartók hálózata (a továbbiakban: Európai Igazságügyi Hálózat) e határozat rendelkezéseinek megfelelően folytatja tovább működését.

2. cikk

Összetétel

(1) Az Európai Igazságügyi Hálózat, tekintettel az egyes tagállamok alkotmányos szabályaira, jogi hagyományaira és belső szerkezetére, a nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős központi hatóságokból, valamint a nemzetközi együttműködés terén különleges felelősséggel rendelkező igazságügyi és egyéb, hatáskörrel rendelkező hatóságokból áll.

(2) Minden tagállam egy vagy több kapcsolattartót nevez ki a tagállam belső szabályainak és a feladatok belső megosztásának megfelelően, figyelemmel arra, hogy biztosított legyen a tagállam egész területének hatékony lefedése.

(3) A kapcsolattartók közül minden tagállam kinevezi az Európai Igazságügyi Hálózat nemzeti levelezőjét.

(4) Minden tagállam kinevezi az Európai Igazságügyi Hálózat eszközfelelősét.

(5) Minden tagállam biztosítja, hogy kapcsolattartói büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat látnak el, és - szem előtt tartva a többi tagállam kapcsolattartóival való kommunikáció képességének szükségességét - anyanyelvükön kívül az Európai Unió egy másik nyelvét is megfelelő szinten ismerik.

(6) Ha az összekötő tisztviselőknek az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködés javítása céljából történő cseréjére vonatkozó keretrendszerről szóló, 1996. április 22-i 96/277/IB tanácsi együttes fellépésben (5) említett összekötő tisztviselőket neveznek ki valamely tagállamban, és ezek feladatai hasonlók e határozat 4. cikkében a kapcsolattartók számára kijelölt feladatokhoz, az összekötő tisztviselők úgy kapcsolódhatnak az Európai Igazságügyi Hálózathoz és e határozat 9. cikke rendelkezései szerinti biztonságos távközlési kapcsolathoz, hogy minden esetben a tagállam jelöli ki őket az adott tagállam által megállapítandó eljárásnak megfelelően.

(7) A Bizottság kapcsolattartót jelöl ki azokra a területekre, amelyek a hatáskörébe tartoznak.

(8) Az Európai Igazságügyi Hálózat rendelkezik egy tikársággal, amely felel a hálózat igazgatásáért.

3. cikk

A hálózat működési rendje

Az Európai Igazságügyi Hálózat elsősorban a következő három módon fejti ki tevékenységét:

a) elősegíti megfelelő kapcsolatok létrehozását a különböző tagállamok kapcsolattartói között a 4. cikkben megállapított feladatok végrehajtása érdekében;

b) időszakos üléseket szervez a tagállamok képviselői számára az 5., 6. és 7. cikkben megállapított eljárásoknak megfelelően;

c) állandó jelleggel bizonyos mennyiségű naprakész háttér-információt biztosít, különösen egy megfelelő távközlési hálózat segítségével a 7., 8. és 9. cikkben megállapított eljárásoknak megfelelően.

4. cikk

A kapcsolattartók feladatai

(1) A kapcsolattartók aktív közvetítők, feladatuk a tagállamok közötti igazságügyi együttműködés előmozdítása, különösen a súlyos bűncselekmények formái ellen folytatott küzdelemben való tevékenységekre vonatkozóan. A kapcsolattartók lehetővé teszik helyi igazságügyi hatóságok és saját tagállamuk más, illetékes hatóságai, más tagállamok kapcsolattartói, valamint más tagállamok helyi igazságügyi és egyéb illetékes hatóságai részére, hogy létrehozzák a legmegfelelőbb közvetlen kapcsolatot.

Szükség esetén az érintett közigazgatási szervek közötti megállapodás alapján a kapcsolattartók elutazhatnak, hogy találkozzanak más tagállamok kapcsolattartóival.

(2) A kapcsolattartók biztosítják a szükséges jogi és gyakorlati információkat saját tagállamuk helyi igazságügyi hatóságai, más tagállamok kapcsolattartói, valamint más tagállamok helyi igazságügyi hatóságai részére, hogy lehetővé tegyék számukra egy igazságügyi együttműködésre irányuló eredményes kérelem előkészítését, illetve általában az igazságügyi együttműködés javítását.

(3) A kapcsolattartók saját szintjükön - adott esetben az európai igazságügyi képzési hálózattal együttműködésben - részt vesznek tagállamuk hatáskörrel rendelkező hatóságai számára képzések szervezésében az igazságügyi együttműködés tárgyában, és előmozdítják e képzések szervezését.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben említett kapcsolattartói feladatain túl a nemzeti levelező különösen:

a) felelősséggel tartozik a hálózat belső működése kapcsán a tagállamában felmerülő kérdésekért, beleértve az információkérésre irányuló megkeresések és az illetékes nemzeti hatóságok által adott válaszok koordinációját;

b) fő felelőse az Európai Igazságügyi Hálózat titkárságával fenntartott kapcsolatoknak, beleértve a 6. cikkben említett üléseken való részvételt;

c) kérésére véleményt mond az új kapcsolattartók kinevezésével kapcsolatban.

(5) Az Európai Igazságügyi Hálózat eszközfelelőse - aki az (1)-(4) bekezdésben említett kapcsolattartó is lehet - biztosítja a tagállamával kapcsolatos, és a 7. cikkben említett információ szolgáltatását és aktualizálását a 8. cikkel összhangban.

5. cikk

A kapcsolattartók plenáris üléseinek célja és helyszíne

(1) Az Európai Igazságügyi Hálózat plenáris üléseinek - amelyekre tagállamonként legalább három kapcsolattartót meg kell hívni - céljai a következők:

a) a kapcsolattartók megismerkedésének és különösen a hálózat működtetésére vonatkozó tapasztalatcserének a lehetővé tétele;

b) fórum biztosítása a tagállamok igazságügyi együttműködésével kapcsolatban felmerült gyakorlati és jogi problémák megvitatására, különös tekintettel az Európai Unió által elfogadott intézkedések végrehajtására.

(2) Az Európai Igazságügyi Hálózatban szerzett lényeges tapasztalatokat továbbítják a Tanács és a Bizottság felé, hogy ezek a tapasztalatok a nemzetközi igazságügyi együttműködés terén megvalósuló lehetséges jogszabály-módosítások és gyakorlati fejlesztések megvitatatásának alapjául szolgáljanak.

(3) Az (1) bekezdésben említett üléseket rendszeresen, de legalább évente három alkalommal kell megszervezni. Évente egyszer az ülés a Tanács épületében, Brüsszelben vagy az Eurojust épületében, Hágában kerülhet megrendezésre. A Tanács és az Eurojust épületeiben rendezett ülésekre tagállamonként két kapcsolattartót kell meghívni.

A tagállamokban további ülések tarthatók annak érdekében, hogy minden tagállam kapcsolattartója számára lehetővé váljon a vendéglátó tagállam kapcsolattartóin kívül más hatóságokkal való találkozás is, valamint hogy meglátogathassák az adott tagállamnak a nemzetközi igazságügyi együttműködés, illetve a súlyos bűncselekmények formái elleni küzdelem terén felelősséggel bíró meghatározott testületeit. Ezen üléseken a kapcsolattartók saját költségükön vesznek részt.

6. cikk

A levelezők ülései

(1) Az Európai Igazságügyi Hálózat nemzeti levelezői ad hoc jelleggel ülnek össze évente legalább egyszer, illetve amennyiben a tagok szükségesnek tartják, a Tanács elnökségét betöltő tagállam nemzeti levelezőjének felhívására, amely tekintetbe veszi a tagállamoknak a levelezők ülésének összehívására vonatkozó kívánságait is. Ezen ülések során különösen a hálózattal kapcsolatos adminisztratív kérdések kerülnek megtárgyalásra.

(2) Az Európai Igazságügyi Hálózat eszközfelelősei ad hoc jelleggel ülnek össze évente legalább egyszer, illetve amennyiben tagjai szükségesnek tartják, a Tanács elnökségét betöltő tagállamban kijelölt eszközfelelős felhívására. Az ülések különösen a 4. cikk (5) bekezdésében említett kérdésekkel foglalkoznak.

7. cikk

Az Európai Igazságügyi Hálózaton belül továbbított információk tartalma

Az Európai Igazságügyi Hálózat titkársága a kapcsolattartók és az illetékes igazságügyi hatóságok rendelkezésére bocsátja a következő információkat:

a) részletes információ minden egyes tagállam kapcsolattartójáról, szükség esetén a kapcsolattartók nemzeti szintű feladatairól szóló magyarázattal;

b) olyan informatikai eszköz, amely kibocsátó vagy kérelmező tagállam hatósága számára lehetővé teszi, hogy azonosítsa egy másik tagállam igazságügyi együttműködésre irányuló kérelmének vagy arra vonatkozó határozatainak a fogadására és végrehajtására illetékes hatóságát, többek között a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő jogi eszközök tekintetében;

c) rövid jogi és gyakorlati információk a tagállamok igazságügyi és eljárási rendszeréről;

d) a fontosabb jogi eszközök szövegei, valamint a jelenleg hatályban lévő egyezmények esetében a nyilatkozatok és fenntartások szövegei.

8. cikk

Az információk frissítése

(1) Az Európai Igazságügyi Hálózaton belül megosztott információkat folyamatosan frissíteni kell.

(2) Minden egyes tagállam önálló felelőssége, hogy a rendszerben található adatok pontosságát ellenőrizze, és az Európai Igazságügyi Hálózat titkárságát tájékoztassa, amint a 8. cikkben említett négy pont valamelyikében adatváltoztatásra van szükség.

9. cikk

Távközlési eszközök

(1) Az Európai Igazságügyi Hálózat titkársága biztosítja, hogy a 7. cikk értelmében szolgáltatott információt egy folyamatosan frissített honlapon rendelkezésre bocsássák.

(2) A biztonságos távközlési kapcsolat létrehozása az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartóinak operatív munkáját szolgálja. A biztonságos távközlési kapcsolat létrehozásának költsége az Európai Unió általános költségvetését terheli.

A biztonságos távközlési kapcsolat létrehozása lehetővé teszi az adatoknak és az igazságügyi együttműködésre irányuló kérelmeknek a tagállamok közötti áramlását.

(3) A (2) bekezdésben említett biztonságos távközlési kapcsolatot igénybe vehetik továbbá operatív munkájukhoz az Eurojust nemzeti levelezői, az Eurojust terrorizmus ügyében eljáró nemzeti levelezői, az Eurojust nemzeti tagjai és az Eurojust által kijelölt összekötő bírák és ügyészek. E kapcsolat összeköthető az Eurojustnak a 2002/187/IB határozat 16. cikkében említett ügyviteli rendszerével.

(4) Ezen cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az érinti a hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságok közötti közvetlen kapcsolatokat, amelyekről az olyan igazságügyi együttműködésről szóló eszközök rendelkeznek, mint például az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 6. cikke.

10. cikk

Az Európai Igazságügyi Hálózat és az Eurojust közötti kapcsolat

Az Európai Igazságügyi Hálózat és az Eurojust konzultáción és kiegészítő jellegen alapuló privilegizált kapcsolatot tart fenn egymással, különösen valamely tagállam kapcsolattartói, ugyanazon tagállam Eurojust nemzeti tagja, valamint az Európai Igazságügyi Hálózat és az Eurojust nemzeti levelezői között. A hatékony együttműködés biztosítása érdekében meg kell hozni a következő intézkedéseket:

a) az Európai Igazságügyi Hálózat az Eurojust számára hozzáférést biztosít az e határozat 8. cikkében említett központosított információkhoz és a 9. cikk értelmében létrehozott biztonságos távközlési kapcsolathoz;

b) az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartói eseti alapon valamennyi olyan esetről tájékoztatják saját nemzeti tagjukat, amelyek tekintetében úgy ítélik meg, hogy az Eurojust megfelelőbb módon tudná kezelni azokat;

c) az Eurojust nemzeti tagjai az Európai Igazságügyi Hálózat ülésein ez utóbbi meghívására vehetnek részt.

11. cikk

Költségvetés

Annak érdekében, hogy az Európai Igazságügyi Hálózat elvégezhesse feladatait, az Eurojust költségvetésének egy részét a hálózat titkárságának tevékenységeire különítik el.

12. cikk

Területi hatály

Az Egyesült Királyság írásban értesíti a Tanács elnökét, ha a tanácsi határozatot a Csatorna-szigetekre és a Man-szigetre kívánja alkalmazni. Az e kérelemről szóló határozatot a Tanács hozza meg.

13. cikk

Az Európai Igazságügyi Hálózat működésének értékelése

(1) Az Európai Igazságügyi Hálózat 2008. december 24-től minden második évben írásban jelentést tesz a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Parlamentnek az Európai Igazságügyi Hálózat tevékenységéről és vezetéséről.

(2) Az Európai Igazságügyi Hálózat az (1) bekezdésben említett jelentésben az Európai Igazságügyi Hálózat tevékenységeinek eredményeként az Unióban feltárt kriminálpolitikai problémákat is jelezheti, és a bűnügyekben folytatott igazságügyi együttműködés javítására vonatkozóan javaslatokat is tehet.

(3) Az Európai Igazságügyi Hálózat megküldhet továbbá az Európai Igazságügyi Hálózat tevékenységére vonatkozóan a Tanács által kérelmezett bármely jelentést vagy bármely más információt is.

(4) A Tanács 2008. december 24-től a Bizottság által az Európai Igazságügyi Hálózattal együttműködésben készített jelentés alapján négyévente értékeli annak működését.

14. cikk

A 98/428/IB együttes fellépés hatályon kívül helyezése

A 98/428/IB együttes fellépés hatályát veszti.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

R. BACHELOT-NARQUIN

(1) Az Európai Parlament 2008. szeptember 2-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 191., 1998.7.7., 4. o.

(3) HL C 197., 2000.7.12., 3. o.

(4) HL L 63., 2002.3.6., 1. o.

(5) HL L 105., 1996.4.27., 1. o.