BH 2015.3.71 Közjegyzői záradékolásra alkalmas okiratba foglalt követelés esetén a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően az adós jogvédelme indokolja a megállapítási kereset indítását. A végrehajtás megindulását követően az adós jogvédelmére a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per alkalmas [1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 123. §].

[1] A felperes és korábbi élettársa, mint adósok, valamint az alperes, mint hitelező között 2003. január 31. napján kölcsönszerződés jött létre. A kölcsönszerződés szerint az alperes a felperes és volt élettársa részére 5 700 000 forint összegű kölcsönt nyújtott, amelyet a perbeli ingatlanra bejegyzett önálló zálogjog biztosított. Az alperes a kölcsönszerződést 2007. január 8. napján kelt levelével felmondta. A felperes az időközben élettársával kötött vagyonmegosztásról szóló megállapodás szerint a közösen felvett kölcsön törlesztését átvállalta.

[2] A felperes és az alperes 2008. június 18. napján megállapodtak abban, hogy a 2007. január 8-án felmondott kölcsönnel összefüggésben az alperes a jogszerű követelés késedelmi kamatokból eredő részét, valamint egyéb kisebb, a kölcsönnel összefüggésben keletkezett jogszerűen követelt tételeket elengedi. A felek közös megegyezéssel a teljes banki követelés összegét 5 304 336 forintban határozták meg, amelynek megfizetése egy összegben esedékes. A felperes vállalta, hogy a megállapodás aláírásától számított 45 napon belül hitelt igényel ezen követelés rendezése céljából, és a hiteligénylés befogadását az alperes felé dokumentumokkal igazolja. Az alperes vállalta, hogy haladéktalanul kezdeményezi az ügyfél referenciaadatainak a Központi Hitelinformációs Rendszerből való törlését. A felperes 45 napon belül hiteligénylést nem nyújtott be, annak befogadását az alperes felé nem igazolta, és a megállapodásban szereplő összeget az alperes részére 2012 februárjáig nem fizette meg.

[3] 2012. február 8-án a 2007. január 8-án kelt felmondó nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalásra került.

[4] A felperes a megállapodásban szereplő 5 304 336 forintot 2012. március 14. napján az alperes részére megfizette.

[5] A közjegyző 2012. május 14. napján végrehajtási záradékkal látta el a kölcsönszerződést. A záradék nem a felek közötti, 2008. június 18-án kelt megállapodásban foglalt, hanem a 2007. január 8-i felmondás alapján esedékessé vált összegeket tartalmazza végrehajtható követelésként.

[6] Jelen per folyamatban léte alatt a felperessel szemben a végrehajtási eljárás megindult. A felperes a végrehajtás megszüntetése iránt indított pert, amely per tárgyalását a bíróság a jelen perbeli felülvizsgálati eljárásra tekintettel felfüggesztette.

[7] A felperes keresetében annak a megállapítását kérte, hogy a felperes az 5 304 336 forint összeg megfizetésével a felek között 2008. június 18-án létrejött megállapodásban foglaltaknak maradéktalanul eleget tett és az alperes további követelése minden jogalapot nélkülöz. A felperes előadta, hogy a megállapítási per feltételei a kereseti kérelem kapcsán azért állnak fenn, mert az alperessel szemben megóvandó alanyi joga a perbeli ingatlanon fennálló tulajdonjoga, amely a végrehajtás során foganatosítandó árveréssel sérülne.

[8] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a megállapítási keresetnek a Pp. 123. §-ában foglalt együttes feltételei hiányoznak.

[9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította arra való hivatkozással, hogy a megállapítási kereset előterjesztésének a Pp. 123. §-ában meghatározott konjunktív feltételei közül nem áll fenn a felperes jogvédelmi érdeke. Megállapítási kereset indításához önmagában az a körülmény nem szolgálhat kellő alapul, hogy a felperes a szerződés teljesítésére irányuló igény érvényesítésétől tart, így a felperes jogainak védelemre szorultsága a végrehajtási eljárás megindításáig fogalmilag kizárt. Az esetlegesen megindítandó végrehajtás során pedig a perbeli igénye a végrehajtó előtt a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 41. §-a alapján érvényesíthető. Amennyiben pedig a végrehajtó felhívására a végrehajtást kérő a követelés megszűnését nem ismeri el, akkor az adós végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert indíthat.

[10] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokaira tekintettel helybenhagyta. Kiemelte, hogy a kért megállapításra a végrehajtási eljárás megindulásának tényétől függetlenül a felperesnek az alperessel szembeni jogai megóvása érdekében nincs szüksége. Önmagában az a tény, hogy a felperes az alperes követelésének érvényesítésétől tart, a jogvédelem szükségességét nem alapozza meg. Amennyiben pedig az alperes a végrehajtási eljárást megindította, a felperes jogvédte érdekei a Pp. 366. §-ában foglalt végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti keresettel biztosíthatók. A bizonyítási teherrel kapcsolatos kioktatásra vonatkozó felperesi kifogásra tekintettel a másodfokú bíróság megállapította, hogy mivel nincs olyan releváns tény, amelynek feltárása érdekében a bíróságnak bizonyítást kellett volna lefolytatnia, ezért a Pp. 3. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség megsértése fogalmilag kizárt.

[11] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria a felperes kereseti kérelmének adjon helyt. Arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok megsértették a Pp. 123. §-ában foglaltakat, nem helyesen alkalmazták a megállapítási kereset előterjesztésének feltételeit.

[12] A felperes felülvizsgálati kérelmét a Kúria nem találta megalapozottnak.

[13] A Pp. 123. §-a szerint megállapításra irányuló kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges és a felperes a jogviszony természeténél fogva, vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet.

[14] Jelen esetben a felperes keresetében annak a megállapítását kérte, hogy a felek között 2008. június 18-án létrejött megállapodást teljes mértékben teljesítette, ezáltal az alperessel szemben fennálló tartozása megszűnt. Ezen megállapítás kapcsán egyértelmű, hogy a Pp. 123. §-ában foglalt két konjunktív feltétel közül valóban nem áll fenn azon tényező, hogy a felperes az alperestől teljesítést követelhetne. Ebből kifolyólag az eljárt bíróságoknak azt kellett vizsgálniuk, hogy a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett indokolt-e megállapítási kereset indítása.

[15] A Kúria nem ért egyet azzal az első- és másodfokú bíróság által képviselt állásponttal, hogy a felperes jogvédte érdekei a végrehajtási eljárás megindításától függetlenül semmiképpen nem állnak fenn. A végrehajtás elrendelését követően a végrehajtó a Vht. 43. §-a alapján helyszíni kényszercselekményt foganatosíthat, a Vht. 58. §-a alapján az adós munkabérét letilthatja, a Vht. 79/A. §-a alapján az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt bankszámláját végrehajtás alá vonhatja, a Vht. 84. §-a alapján az adós ingóságát, a 136. §-a alapján pedig az adós tulajdonában álló ingatlant lefoglalhatja. Ezen végrehajtási cselekmények és a végrehajtási költség felmerülése olyan jelentős joghátrányt okoznak az ügyfélnek, amely elkerülése érdekében indokolt, hogy a végrehajtási eljárás megindítása előtt az ügyfél megállapítási pert indíthasson.