A Pécsi Ítélőtábla Pf.20055/2017/5. számú határozata személyiségi jog tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §] Bírók: Gáspárné dr. Baranyabán Judit, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet, Vogyicska Petra

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.055/2017/5.

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Beleznay Zsolt ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek - a dr. Czudar Balázs ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jogvédelem iránt indított perében a Törvényszék 2017. február 22. napján kelt 39. számú ítélete ellen a felperes részéről 40. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek tizenöt nap alatt 355.600 (háromszázötvenötezer-hatszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget, valamint az állam javára - az illetékes állami adóhatóság felhívására, az ott írt módon és számlára - 960.000 (kilencszázhatvanezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes jogelődjét (az elsőfokú ítéletben felperesként feltüntetve), a M. Kft-t 2007. évben a M. Nyrt. hozta létre, majd 2009. évben részvénytársasággá alakította. Ugyanebben az évben a belize-i székhelyű N. T. Ltd. szerzett 50% tulajdoni hányadot a felperesi társaságban, amit 2012. évben a Kajmán szigeteken bejegyzett RP Fund vett át. A felperes 2010. évben alapította meg svájci leányvállalatát, a M. AG-t. 2012. évben a felperesi társaságból a M. Nyrt. 40%, az RP Fund 50%, a svájci bejegyzésű M. M. AG 10% tulajdoni hányaddal rendelkezett. A cégcsoportnál történt átsrukturálást követően 2013. évben a svájci székhelyű M. Holding AG (mely az elsőfokú ítéletben írtaktól eltérően nem azonos a M. AG-vel, hanem annak is anyavállalata) vált a felperes tulajdonosává, a felperes elnevezése M. Magyarország Zrt-re változott. A bonyolult, több ciprusi székhelyű társaságot is magában foglaló tulajdonosi szerkezetben a végső tulajdonosi kört a M. Nyrt. mellett több magánszemély, közöttük az O. V-hoz közelálló üzletember, G. I. alkotja.

A 2010-es évek elején Magyarországra két belépési ponton érkezett import földgáz. Az ukrán-magyar határt keresztező Testvériség vezetéken hosszú távú szerződés alapján, az abban meghatározott áron, míg Ausztria irányából a HAG vezetéken keresztül. Az utóbbi gázvezeték iránti igényt és növekvő keresletet meghatározta, hogy az azon keresztül tőzsdei áron behozható földgáz a Testvériség vezetéken beérkezőnél lényegesen olcsóbbá vált. A földgáz-kereskedelemre jogosult vállalkozások a HAG vezeték üzemeltetőjének aukcióján juthattak szállítási kapacitáshoz.

Magyarországon a gázév július 1. napjától a következő év június 30. napjáig tart. Az állami tulajdonú M.M. Zrt. leányvállalata, az M.P. Zrt. révén a 2010/2011. gázévtől vált a földgáz-kereskedelem szereplőjévé.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 13/2011. (IV. 7.) szám alatt rendeletet alkotott a földgáz biztonsági készlet mértékéről, értékesítéséről és visszapótlásáról (a továbbiakban: Fbkr.). A rendelet alapján az M.P. Zrt. (az E. Zrt. mellett) a stratégiai készletből gázt vásárolhatott, és a visszapótláshoz szükséges mennyiséget jóval meghaladó gázmennyiségre közvetlen hozzáférést kapott a HAG gázvezeték kapacitásaihoz. A szabályozás indokául az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók és a távfűtésben részesülő fogyasztók ellátásbiztonsága szolgált, a cél a távhő- és kapcsoltan hőtermelő társaságok kedvező árú földgázhoz juttatása volt.

Az M.P. Zrt. 2011. május 25. napján ajánlattételt hirdetett meg a kedvezményezett társasági kör részére, de a stratégiai tartalékból átvett földgázmennyiségnek csak a töredék részét tudta értékesíteni, mivel a gázévre az érintett fogyasztók már leszerződtek, vagy közbeszerzésre kötelezettek voltak, mely eljárás időigényessége miatt kicsúsztak volna a gázévből. Így az M.P. Zrt. a földgázt a nagykereskedelmi árat el nem érő köbméterenkénti áron eladta a más ajánlattevőnél kedvezőbb árat meghatározó felperesnek, egyúttal a HAG vezetékhez való hozzáférés jelentős részét is a felperes részére biztosította.

Az Fbkr. módosításával a fentiek szerinti helyzet fennmaradt a 2012/2013., majd a 2013/2014. gázévekben is. Annak ellenőrzése, hogy a földgázt valóban a rendelet szerinti célra használták-e fel, nem történt meg.

A felperes 2011. évi adózott eredménye 53.882.057 USA dollár (USD) volt, a jóváhagyott osztalék, részesedés 46.630.381 USD-t tett ki; 2012. évben az adózott eredmény 221.675.879 USD, a jóváhagyott osztalék, részesedés 244.855.328 USD (55,183 milliárd Ft), 2013. évben az adózott eredmény 19.620.235 USD, a jóváhagyott osztalék, részesedés 8.627.000 USD (6,276 milliárd Ft) volt.

Az alperes ellenzéki politikus, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese. Az általa közérdekű adatok kiadása iránt indított perben a Fővárosi Törvényszék 38.P.21.059/2014/10. számú, a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.467/2014/8. számú határozatával jogerőre emelkedett ítéletével kötelezte az M.P. Zrt-t, hogy adja ki az általa 2011/2012., 2012/2013. és a 2013/2014. gázévekre kötött földgáz adásvételi szerződéseket, az azokra vonatkozó összefoglaló kimutatást, továbbá az M.P. Zrt. és a M. AG között létrejött szerződések megkötését megelőzően az M.M. Zrt. részére készített előterjesztéseket, illetve az M.M. Zrt. határozatait.

Az alperes a földgáz-kereskedelem fenti történéseit érintően 2015. évben több sajtótájékoztatót tartott.

2015. március 8. napján arról beszélt, hogy rövid időn belül ki fog derülni, a magyar állam legnagyobb korrupciós botránya, az ún. gáz-offshore botrány kapcsán pontosan mi történt. Utalt arra, hogy a korrupt Fidesz kormány segédletével az M.P. gázhoz jutott, és ahelyett, hogy azt a magyar emberek számára biztosította volna, eladta egy offshorehátterű cégnek, a M. Magyarország Zrt-nek, ahol a tulajdonosi háttérben megtalálhatóak a Fideszhez közeli barátok, például G. I., O. V. házi pénztárnoka is. Körülbelül 100 milliárd forintnyi haszon nem a magyar embereknél, nem egy állami cégnél keletkezett, hanem a M. Magyarország Zrt-nél, azt a Kajmán-szigetekre, a Brit Virgin-szigetekre vitték ki. A sorsa nem ismert, nyilván a tulajdonosok osztalék formájában felmarkolták ezt az összeget.

2015. március 12. napján az alperes arról számolt be, minden akadály elhárult az elől, hogy a gázoffshore-mutyiról, a korrupt Fidesz kormány gázmutyijáról mindent megtudhassunk. Emlékeztetett rá, a gázmutyi arról szólt, hogy az olcsó gázt a M. Magyarország Zrt. behozta Ausztria felől, az M.M. Zrt. gázkereskedője a magyarországi M. Magyarország Zrt-nek eladta az olcsó gázt, amit a piacon értékesített a M. Magyarország Zrt., amellyel közel 100 milliárdos haszonra tett szert. Ennek a pénznek ott kellene lennie a magyar embereknél.

2015. június 19. napján az alperes elmondta, hogy a közérdekű adat kiadása iránti perben a bíróság kötelezte az M.M. Zrt-t, hogy adja ki számára mindazokat az iratokat, amelyekből megismerhető az elmúlt időszakban működött gázlopás. Emlékeztette hallgatóit arra, hogy miként működött a gázlopás; a stratégiai mennyiség visszapótlására az M.M. Zrt. gázkereskedője lehetőséget kapott, hogy Ausztria felől olcsón hozzon be gázt, de a lehetőség az offshorehátterű céghez, a M. Magyarország Zrt-hez jutott el. Ezt tipikusan olyan esetnek minősítette az alperes, amely azt bizonyítja, hogyan tudták az olcsó gázt ellopni, és a saját hasznukra fordítani. A név szerint említett személyekről (köztük a felperes egyes tulajdonosairól) úgy vélte, láthatóan strómanok.