31994R3285[1]

A Tanács 3285/94/EK rendelete (1994. december 22.) a behozatalra vonatkozó közös szabályokról, valamint az 518/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

A TANÁCS 3285/94/EK RENDELETE

(1994. december 22.)

a behozatalra vonatkozó közös szabályokról, valamint az 518/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésére és különösen annak 113. cikkére,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról rendelkező szabályozásokra és a feldolgozott mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos szabályozásokra, különösen azon rendelkezésekre, amelyek az azon általános alapelvtől való eltérést teszik lehetővé, miszerint a mennyiségi korlátozások vagy azonos hatású intézkedések csak az említett szabályozásokban meghatározott intézkedésekkel helyettesíthetők,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

mivel a közös kereskedelmi politikát egységes elvekre kell alapozni; mivel a politika fontos részét képezi a behozatal közös szabályairól, valamint a 288/82/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1994. március 7-i 518/94/EK tanácsi rendelet ( 2 );

mivel az 518/94/EK rendeletet a Közösség nemzetközi kötelezettségeire, különösen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XIX. cikkéből származó kötelezettségekre való tekintettel hozták meg;

mivel az Uruguay-i Forduló lezárása eredményeként jött létre a Világkereskedelmi Szervezet (WTO); mivel a WTO-t létrehozó megállapodás 1.A. melléklete tartalmazza - egyebek között - az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményt (1994. évi GATT), valamint a védintézkedésekről szóló megállapodást;

mivel a védintézkedésekről szóló megállapodás megfelel az 1994. évi GATT, különösen a XIX. cikkben foglalt rendelkezések tisztázására és megerősítésére vonatkozó igénynek; mivel a megállapodás szükségessé teszi az e szabályoknak nem megfelelő olyan védintézkedések megszüntetését, mint az önkéntes kiviteli korlátozások, a szabályos marketingintézkedések és egyéb hasonló behozatali vagy kiviteli intézkedések;

mivel a védintézkedésekről szóló megállapodás az ESZAK-termékekre is vonatkozik; mivel a behozatalra vonatkozó közös szabályok - különös tekintettel a védintézkedésekre - ennek megfelelően ezekre a termékekre is vonatkoznak, a kifejezetten az ESZAK-termékekkel kapcsolatos megállapodás végrehajtási rendelkezéseinek sérelme nélkül;

mivel ezeknek az új többoldalú szabályoknak a fényében kell a behozatal közös szabályait egyértelműbbé tenni, és szükség esetén módosítani, különösen amennyiben védintézkedések alkalmazásáról van szó;

mivel a behozatal közös szabályainak kiindulási pontja a behozatal liberalizálása, vagyis a mennyiségi korlátozások hiánya;

mivel a tagállamok kötelesek a Bizottságot tájékoztatni a behozatal alakulásából származó minden olyan veszélyről, amely közösségi felügyeletet vagy védintézkedések alkalmazását teheti szükségessé;

mivel ilyen esetekben a Bizottság megvizsgálja a behozatal feltételeit, a behozatal alakulását, a gazdasági és kereskedelmi helyzetek különböző vonatkozásait, valamint - szükség esetén - az alkalmazandó intézkedéseket;

mivel amennyiben közösségi felügyelet kerül alkalmazásra, akkor az érintett termékek szabad mozgásának engedélyezését egységes feltételeknek megfelelő behozatali okmány bemutatásától kell függővé tenni; mivel ezt az okmányt - az importőr egyszerű kérelme alapján - meghatározott időtartamon belül a tagállamok hatóságainak záradékkal kell ellátniuk, anélkül azonban, hogy az importőr ezáltal behozatali jogot szerezne; mivel az okmány ezért csak addig érvényes, amíg a behozatali szabályok változatlanok maradnak;

mivel a tagállamok és a Bizottság kötelesek a közösségi felügyelet eredményeit a lehető legteljesebb mértékben kicserélni;

mivel a Bizottság és a Tanács feladata a Közösség érdekei által megkívánt védintézkedések meghozatala; mivel ezen érdekeket teljes egészükben kell figyelembe venni, különösen a közösségi termelők, felhasználók és fogyasztók érdekét is beleértve;

mivel a WTO valamely tagja elleni védintézkedések csak akkor vehetők figyelembe, ha az érintett terméket olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett hozzák be a Közösségbe, amelyek a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek közösségi termelőinek komoly kárt okoznak, vagy ilyen károkozással fenyegetnek, kivéve, ha a nemzetközi kötelezettségek az e szabálytól való eltérést lehetővé teszik;

mivel a "komoly károkozás", a "komoly károkozással való fenyegetés" és a "közösségi termelők" kifejezéseket meg kell határozni, és pontosabb feltételeket kell megállapítani a kár megállapításához;

mivel minden védintézkedés alkalmazását vizsgálatnak kell megelőznie, azzal a fenntartással, hogy sürgős esetekben a Bizottságnak jogában áll ideiglenes intézkedéseket alkalmazni;

mivel részletesebb rendelkezéseket kell hozni a vizsgálatok megkezdéséről, a szükséges ellenőrzésekről és szemlékről, az exportáló országoknak és az érintett feleknek az összegyűjtött információkhoz való hozzáféréséről, az érintett felek meghallgatásairól, valamint az érintett felek nézeteinek kifejtésére szolgáló alkalmakról;

mivel a vizsgálatokra vonatkozóan az e rendelet által bevezetett rendelkezések nem érintik a szakmai titoktartásra vonatkozó közösségi, illetve nemzeti szabályokat;

mivel továbbá annak érdekében, hogy az érintett gazdasági szereplő jogbiztonsága növekedjék, kívánatos, hogy a vizsgálatok megkezdésére, és az intézkedések szükségességéről szóló határozatok meghozatalára vonatkozó határidők megállapításra kerüljenek;

mivel amennyiben a védintézkedések kontingens formájában jelennek meg, ez utóbbi szintjét elméletileg nem lehet alacsonyabban meghatározni, mint egy legalább hároméves reprezentatív időszak behozatalainak az átlagos szintje;

mivel azokban az esetekben, amikor egy kontingens felosztásra kerül a szállító országok között, minden egyes ország kontingense az országokkal kötött megállapodás útján vagy egy reprezentatív időszak behozatali szintjére való utalással határozható meg; mivel lehetőséget kell adni mindazonáltal az e szabályoktól való eltérésre, amennyiben komoly károkozás és a behozatal aránytalan növekedése áll fenn, feltéve, hogy a WTO védintézkedésekkel foglalkozó bizottságának az égisze alatt megfelelő konzultációra kerül sor;

mivel meg kell határozni a védintézkedések leghosszabb időtartamát, továbbá meg kell határozni az ezen intézkedések kibővítésére, fokozatos liberalizálására és felülvizsgálataira vonatkozó különös rendelkezéseket;

mivel meg kell határozni azokat a körülményeket, amelyek fennállta esetén a WTO fejlődő tagországából származó termékkel szemben védintézkedés nem hozható;

mivel a Közösség egy vagy több térségére korlátozódó felügyeleti vagy védintézkedések alkalmasabbak lehetnek, mint a Közösség egészére vonatkozó intézkedések; mivel azonban ezeket az intézkedéseket csak kivételes esetben és akkor lehet engedélyezni, ha nincs más megoldás; mivel biztosítani kell, hogy ezek az intézkedések ideiglenesek legyenek, és a belső piac működését a lehető legkevésbé zavarják;

mivel a behozatali szabályok egységességének érdekében az importőröktől megkívánt alaki követelményeket egyszerűsíteni kell, és az áruk elvámolásának a helyétől függetlenül egységessé kell tenni; mivel ezért kívánatos annak biztosítása, hogy minden alaki követelményt az e rendelethez mellékelt mintának megfelelő formanyomtatvány alkalmazásával teljesítsenek;

mivel a közösségi felügyeleti intézkedésekkel összefüggésben kiállított behozatali okmányoknak az azt kiállító tagállamtól függetlenül a Közösség egészében érvényesnek kell lenniük;

mivel az egyes harmadik országokból származó textiltermékek kétoldalú megállapodások, jegyzőkönyvek, egyéb megállapodások, vagy egyéb különleges közösségi importszabályozás hatálya alá nem tartozó behozatalának közös szabályairól szóló, 1994. március 7-i 517/94/EK tanácsi rendeletben ( 3 ) felsorolt textiltermékekre közösségi és nemzetközi szinten különleges elbánás vonatkozik, kivéve a II. mellékletben felsorolt azon termékeket, amelyek az 1994. évi GATT részét képezik; mivel ezért ezeket a termékeket e rendelet alkalmazási köréből teljesen ki kell zárni;

mivel az e rendeletben foglalt rendelkezések alkalmazása nem érinti Spanyolország és Portugália csatlakozási okmánya 77., 81., 244., 249. és 280. cikkét;

mivel az ESZAK-Szerződés hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó nemzeti korlátozások a WTO rendelkezéseivel összhangban fokozatosan megszüntetésre kerülnek;

mivel az 518/94/EK rendeletet ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

Általános alapelvek

1. cikk

(1) Ez a rendelet a harmadik országokból származó termékek behozatalára vonatkozik, az alábbiak kivételével:

a) az 517/94/EK tanácsi rendelet értelmében különleges behozatali szabályok hatálya alá tartozó textil termékek,

b) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló 519/94/EK tanácsi rendeletben felsorolt egyes harmadik országokból származó termékek.

(2) Az (1) bekezdésben említett termékeket a Közösségbe vámmentesen lehet behozni, és ennek megfelelően az V. cím szerinti esetleges védintézkedések sérelme nélkül mennyiségi korlátozás nem vonatkozik rájuk.

II. CÍM

Közösségi tájékoztatási és konzultációs eljárás

2. cikk

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, amennyiben a behozatal alakulása felügyeleti vagy védintézkedéseket tesz szükségessé. Ennek a tájékoztatásnak a 10. cikkben megállapított feltételek alapján meghatározott rendelkezésre álló bizonyítékokat is tartalmaznia kell. A Bizottság haladéktalanul továbbítja e tájékoztatást az összes tagállamnak.

3. cikk

Konzultációkra a Bizottság kezdeményezésére vagy valamelyik tagállam kérésére kerülhet sor. A konzultációkat a 2. cikkben meghatározott tájékoztatásnak a Bizottsághoz való megérkezésétől számított nyolc munkanapon belül és minden esetben a védintézkedések vagy a közösségi felügyelet megkezdése előtt kell megtartani.

4. cikk

(1) A konzultációra egy tanácsadó bizottság (a továbbiakban: a "bizottság") keretében kerül sor, amely valamennyi tagállam képviselőiből áll, és amelynek elnöke a Bizottság képviselője.

(2) A bizottságot az elnök hívja össze. Az elnök a tagállamokat az összes vonatkozó információról a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja.

(3) A konzultációk különösen az alábbiakra vonatkoznak:

- behozatali feltételek, a behozatal alakulása, valamint a gazdasági és kereskedelmi helyzet különböző vonatkozásai az érintett termékkel kapcsolatban,

- az adott esetben szükséges intézkedések.

(4) Szükség esetén a konzultáció írásban is lefolytatható. Ebben az esetben a Bizottság a tagállamokat értesíti, amelyek véleményüket kifejthetik, vagy szóbeli konzultációt kérhetnek a Bizottság által meghatározandó 5-től 8 munkanapig terjedő határidőn belül.

III. CÍM

Közösségi vizsgálati eljárás

5. cikk

(1) A 8. cikkben foglaltak sérelme nélkül, a közösségi vizsgálati eljárást a védintézkedések alkalmazását megelőzően kell lefolytatni.

(2) A 10. cikkben leírt tényezőket alapul véve a vizsgálat során azt kell meghatározni, hogy az érintett termék behozatala az érintett közösségi termelők számára komoly kárt okoz-e, vagy ilyen károkozással fenyeget-e.

(3) A következő meghatározások alkalmazandóak:

a) "komoly károkozás": a közösségi termelők helyzetének általános és jelentős romlása;

b) "komoly károkozással való fenyegetés":egyértelműen fenyegető komoly károkozás;

c) "közösségi termelők": a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékeknek a Közösség területén működő valamennyi vagy azon termelője, akinek hasonló vagy közvetlenül versenyző termékekből álló össztermelése e termékek közösségi össztermelésének jelentős részét képezi.

6. cikk

(1) Amennyiben a 3. cikkben említett konzultációkat követően a Bizottság számára egyértelmű, hogy elegendő olyan bizonyíték áll rendelkezésre, amely vizsgálat kezdeményezését indokolja, akkor a Bizottság:

a) a tagállamtól kapott információk kézhezvételétől számított egy hónapon belül vizsgálatot kezdeményez és értesítést tesz közzé az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában; az értesítés a kapott információk összegzését és az arra való utalást tartalmazza, hogy minden lényeges információt közölni kell a Bizottsággal; az értesítésben továbbá meghatározza azt az időszakot amelyen belül az érintett felek írásban közölhetik álláspontjukat és információkat nyújthatnak be, amennyiben ezeket az álláspontokat és információkat figyelembe kell venni a vizsgálat során; meghatározza továbbá azt az időszakot, amelyen belül az érintett felek a (4) bekezdésnek megfelelően a Bizottságtól szóbeli meghallgatást kérhetnek;

b) a tagállamokkal együttműködve megkezdi a vizsgálatot.

(2) A Bizottság minden általa szükségesnek tartott információt beszerez, és amennyiben helyénvalónak tartja, a bizottsággal való konzultációt követően ezen információk ellenőrzésére tesz kísérletet az importőröknél, kereskedőknél, ügynököknél, termelőknél, kereskedelmi szövetségeknél és szervezeteknél.

E feladat ellátásban a Bizottságot azon tagállam munkatársai segítik, amelynek területén az ellenőrzésekre sor kerül, feltéve, hogy a tagállam ezt kéri.

Az (1) bekezdés a) pontjának megfelelően fellépő érdekelt felek, valamint az exportáló ország képviselői írásbeli kérelemre a vizsgálattal összefüggésben a Bizottság rendelkezésére bocsátott összes információt megtekinthetik (kivéve a Közösség vagy a tagállamok hatóságai által készített belső dokumentumokat), feltéve, hogy ezek az információk ügyük előterjesztéséhez szükségesek, és a 9. cikk értelmében nem minősülnek titkosnak, továbbá hogy azokat a Bizottság a vizsgálat során felhasználja.

A közlést tevő érintett felek az ezen információkkal kapcsolatos álláspontjukat közölhetik a Bizottsággal; ezek az álláspontok amennyiben elegendő bizonyítékkal vannak alátámasztva, figyelembe vehetők.

(3) A tagállamok a Bizottság kérésére és az általa meghatározott eljárásoknak megfelelően közlik a Bizottsággal a vizsgálat tárgyát képező termék piaci helyzetének alakulásáról rendelkezésükre álló információkat.

(4) A Bizottság az érintett feleket meghallgathatja. Az érintett feleket köteles meghallgatni, ha azok az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben előírt időtartamon belül a meghallgatást írásban kérik, és a kérelemben valószínűsítik, hogy a vizsgálat eredményei hatással lehetnek rájuk, és szóbeli meghallgatásuk szükségességét különleges okokkal támasztják alá.

(5) Amennyiben az információk szolgáltatása nem az e rendelet vagy az e rendelet értelmében a Bizottság által meghatározott határidőn belül történik, vagy a vizsgálat komoly akadályba ütközik, akkor a tényállás megállapítására a rendelkezésre álló adatok alapján kerül sor. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy valamely érintett fél vagy harmadik fél hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, akkor ezeket az információkat figyelmen kívül hagyja és a rendelkezésre álló tényeket használhatja fel.

(6) Amennyiben a Bizottság a 3. cikkben említett konzultációt követően úgy ítéli meg, hogy nem áll rendelkezésre elegendő olyan bizonyíték, amely vizsgálat kezdeményezését indokolja, akkor e határozatról a tagállamoktól származó információk kézhezvételétől számított egy hónapon belül értesíti a tagállamokat.

7. cikk

(1) A vizsgálat végén a Bizottság az eredményekről jelentésben számol be a bizottságnak.

(2) Amennyiben a Bizottság a vizsgálat megkezdésétől számított 9 hónapon belül úgy ítéli meg, hogy közösségi felügyeleti- vagy védintézkedésekre nincs szükség, akkor a vizsgálatot a bizottsággal való előzetes konzultációt követően egy hónapon belül megszünteti. A vizsgálat megszüntetésére vonatkozó határozatot, amely a vizsgálat legfontosabb következtetéseit és az indokok összegzését tartalmazza, az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kell közzétenni.

(3) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy közösségi felügyeleti- vagy védintézkedésekre van szükség, akkor a IV. és V. címmel összhangban a szükséges határozatokat legkésőbb a vizsgálat megkezdésétől számított 9 hónapon belül meghozza. Kivételes esetekben ez a határidő legfeljebb további 2 hónappal meghosszabbítható; a Bizottság ebben az esetben a meghosszabbítás időtartamáról és indokainak összegzéséről szóló értesítést tesz közzé az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.

8. cikk

(1) E cím rendelkezései nem zárják ki a 11-15. cikk szerinti felügyeleti intézkedések vagy a 16., 17. és 18. cikk szerinti ideiglenes védintézkedések alkalmazását.

Ideiglenes védintézkedések az alábbi esetekben alkalmazandók:

- kritikus körülmények fennállása esetén, ha a késedelem nehezen helyrehozható károsodást okozna, és így azonnali intézkedésre van szükség, és

- ha az előzetes megállapítás arra vonatkozó egyértelmű bizonyítékkal szolgál, hogy a megnövekedett behozatal komoly kárt okozott vagy ilyen károkozással fenyeget.

(2) Ezen intézkedések időtartama nem haladhatja meg a 200 napot.

(3) Az ideiglenes védintézkedések a vámok jelenlegi szintjének a növelését jelentik (függetlenül attól, hogy azok értéke nulla vagy annál magasabb), amennyiben ezekkel az intézkedésekkel a komoly károkozás elkerülhető vagy orvosolható.

(4) A Bizottság az összes, még szükséges vizsgálatot haladéktalanul lefolytatja.

(5) Amennyiben az ideiglenes védintézkedéseket komoly károkozás vagy ilyen károkozással való fenyegetés hiánya miatt hatályon kívül helyezik, akkor az ideiglenes intézkedések eredményeként beszedett vámokat hivatalból a lehető leghamarabb vissza kell téríteni. Ebben az esetben a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet ( 4 ) 235. és azt követő cikkeiben meghatározott eljárás alkalmazandó.

9. cikk

(1) Az e rendelet alkalmazásában kapott információkat csak a kért célra szabad felhasználni.

(2)

a) A Tanács, a Bizottság és a tagállamok, valamint ezek alkalmazottjai nem hozhatják nyilvánosságra az információszolgáltató külön engedélye nélkül az e rendelet alkalmazásában kapott titkos információkat, illetve azon információkat, amelyekre vonatkozóan az információ szolgáltatója titkosságot kért.

b) Minden titkos kezelésre irányuló kérelmet meg kell indokolni.

Amennyiben azonban a titkos információkezelés iránti kérelem indokolatlannak bizonyul, és az információ szolgáltatója nem hajlandó az információkat nyilvánosságra hozni, vagy engedélyezni azok általánosított vagy összegzett formájú közzétételét, akkor a kérdéses információk figyelmen kívül hagyhatók.

(3) Az információk titkosnak tekintendők, ha közzétételük az információ szolgáltatójára vagy az információ forrására jelentős hátrányt gyakorolna.

(4) Az előző bekezdések nem zárják ki azt, hogy a közösségi hatóságok általános információkra és különösen olyan indokokra hivatkozzanak, amelyeken az e rendelet szerint hozott határozatok alapulnak. Az említett hatóságoknak azonban figyelembe kell venniük az érintett jogi és természetes személyek ahhoz fűződő törvényes érdekeit, hogy üzleti titkaik ne kerüljenek nyilvánosságra.

10. cikk

(1) A behozatal alakulása, az arra vonatkozó feltételek és a behozatalból származó, a közösségi termelőket érő vagy azokat fenyegető komoly károk vizsgálata során különösen az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:

a) a behozatal mennyiségét, különösen azt, hogy történt-e jelentős növekedés akár abszolút értelemben, akár a Közösségen belüli termelésre vagy fogyasztásra nézve;

b) a behozatali árakat, különösen azt, hogy történt-e jelentős alákínálás hasonló, a Közösségben előállított termék árával összehasonlítva;

c) a közösségi termelőket ebből következően érő hatás, amit egyes, többek között az alábbi gazdasági mutatók alakulása jelez:

- termelés,

- kapacitás-kihasználás,

- készletek,

- eladások,

- piaci részarány,

- árak (azaz az árak leszorítása vagy a rendszerint bekövetkező áremelkedések megakadályozása),

- nyereségek,

- a felhasznált tőke megtérülése,

- cash-flow,

- foglalkoztatás;

d) egyéb tényezők, kivéve a behozatal olyan alakulását, amely az érintett közösségi termelőknek kárt okoz, vagy okozhat.

(2) Komoly károkozással való fenyegetés esetén a Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy egyértelműen előrelátható-e az, hogy egy adott helyzet tényleges károkozáshoz vezethet. Ebben a vonatkozásban olyan tényezők vehetők figyelembe, mint:

a) a Közösségbe irányuló kivitelek növekedési üteme;

b) a származási vagy exportáló országban már meglevő vagy belátható időn belül fennálló kiviteli kapacitás, és annak a valószínűsége, hogy az ebből származó kivitel a Közösségbe irányul majd.

IV. CÍM

Felügyelet

11. cikk

(1) Amennyiben és a Közösség érdekei úgy kívánják, és az e rendelet szerinti valamely harmadik országból származó termék behozatalának alakulása a közösségi termelők számára károkozással fenyeget, az adott termék behozatalát az alábbiak szerint lehet felügyelni:

a) visszamenőleges közösségi felügyelet a (2) bekezdésben említett határozatban meghatározott rendelkezésekkel összhangban;

b) előzetes közösségi felügyelet a 12. cikkel összhangban.

(2) A felügyeletet elrendelő határozatot a Bizottság a 16. cikk (6) és (8) bekezdésében meghatározott eljárás szerint hozza meg.

(3) A felügyeleti intézkedések érvényességének időtartama korlátozott. Egyéb rendelkezés hiányában ezek az intézkedések a bevezetésüket követő hat hónap után következő újabb hat hónapos időszak lejártakor érvényüket veszítik.

12. cikk

(1) Az előzetes közösségi felügyelet alá tartozó termékek szabad forgalomba bocsátásának felügyeleti okmány bemutatása a feltétele. Ezt az okmányt a tagállamok által kijelölt illetékes hatóságnak térítésmentesen a kért mennyiség egészére vonatkozóan és legfeljebb öt munkanapon belül azt követően, hogy az illetékes nemzeti hatóság bármely közösségi importőr nyilatkozatát kézhez vette, záradékkal kell ellátnia, függetlenül attól, hogy ez utóbbinak hol van a Közösségen belüli üzletviteli helye. Ellenkező bizonyíték hiányában e nyilatkozat legkésőbb a benyújtását követő három munkanapon belül az illetékes nemzeti hatóság részére kézbesítettnek tekintendő.

(2) A felügyeleti okmányt az I. mellékletben szereplő mintának megfelelő formanyomtatvány alapján kell kiállítani.

A felügyelet megindításáról szóló határozat eltérő rendelkezése hiányában a felügyeleti okmány iránti, importőr által benyújtott kérelem csak az alábbiakat tartalmazza:

a) kérelmező teljes neve és címe (ideértve a telefon- és telefaxszámokat és minden egyéb olyan számokat, ami az illetékes nemzeti hatóság számára a kérelmezőt azonosítja), valamint a kérelmező HÉA-nyilvántartási számát, amennyiben hozzáadottérték-adó fizetésére kötelezett;

b) adott esetben a nyilatkozattevő vagy a kérelmező által kijelölt képviselő teljes neve és címe (ideértve a telefon- és telefaxszámokat);

c) az árumegnevezés, a következő adatok megadásával:

- kereskedelmi név,

- a megfelelő Kombinált Nómenklatúra szerinti kód,

- származási és feladó ország;

d) a bejelentett mennyiség kilogrammban és, adott esetben, bármely kiegészítő mértékegységben (pár, tétel, stb.);

e) EK-határparitáson számított CIF-ár ECU-ben kifejezve;

f) alábbi nyilatkozat, dátummal és a kérelmező aláírásával, valamint a kérelmező nevének nyomtatott nagybetűkkel történő kiírásával:

"Alulírott igazolom, hogy a kérelemben feltüntetett adatokat jóhiszeműen és legjobb tudomásom szerint a valóságnak megfelelően adtam meg, és a Közösség területén letelepedett személy vagyok."

(3) A behozatali okmány az azt kibocsátó tagállamtól függetlenül a Közösség egész területén érvényes.

(4) Az érintett termék szabad forgalomba bocsátását nem zárja ki annak megállapítása, ha az ügylet során alkalmazott egységár kevesebb, mint 5 %-kal meghaladja a behozatali okmányban feltüntetett árat, vagy ha a behozandó termékek összértéke vagy mennyisége kevesebb, mint 5 %-kal meghaladja a behozatali okmányban feltüntetett értéket vagy mennyiséget. A Bizottság, meghallgatva a bizottságban elhangzott véleményeket, valamint figyelembe véve a termékek jellegét és az érintett ügyletek egyéb speciális jellemzőit, eltérő százalékot is meghatározhat, amely azonban rendes körülmények között nem haladhatja meg a 10 %-ot.

(5) A behozatali okmányok csak addig használhatók fel, amíg az érintett ügyletek vonatkozásában a behozatal liberalizációjára vonatkozó intézkedések hatályban vannak. A behozatali okmányok a termékek jellegére, valamint az ügyletek egyéb speciális jellemzőire tekintettel meghatározott időszak lejártát követően nem használhatók fel.

(6) Amennyiben a 11. cikk értelmében hozott határozat előírja, a közösségi felügyelet alatt álló termékek származását származási bizonyítvánnyal kell igazolni. E bekezdés nem érinti az ilyen bizonyítvány bemutatására vonatkozó egyéb rendelkezéseket.

(7) Amennyiben az előzetes közösségi felügyelet alatt álló termékre valamely tagállamban regionális védintézkedések vonatkoznak, abban az esetben a behozatali okmányt az ezen tagállam által kiadott behozatali engedély helyettesítheti.

(8) A felügyeleti okmány és annak kivonatai két példányban készülnek, az egyik példány a "Tulajdonos eredeti példánya" jelöléssel és 1-es számmal jelölve, melyet a kérelmező részére állítanak ki, és a másik "Az illetékes hatóság példánya" jelöléssel és 2-es számmal, az okmányt kibocsátó hatóságnál kerül elhelyezésre. Adminisztratív okokból az illetékes hatóság kiegészítő példányokat mellékelhet a 2. nyomtatványhoz.

(9) A nyomtatványok fehér, famentes papíron kerülnek kinyomtatásra, mely írásra készült és amelynek súlya négyzetméterenként 55 és 65 gramm között van. Mérete: 210 × 297 mm; a sorok közötti gépelési távolság 4,24 mm (egyhatod hüvelyk); a nyomtatványok formai elrendezését pontosan követni kell. Az 1. számú példány mindkét oldala, mely maga a felügyeleti okmány, emellett rendelkezik egy sárga nyomtatott guilloche mintájú háttérrel a mechanikai vagy vegyi eszközökkel történő hamisítás megelőzésére.

(10) A tagállamok felelősek a nyomtatványok kinyomtatásáért. A nyomtatványokat azon tagállam által kijelölt nyomdák is kinyomtathatják, amelyben székhellyel rendelkeznek. Az utóbbi esetben a tagállam által történő kijelölésre vonatkozó utalásnak meg kell jelennie valamennyi nyomtatványon. Minden nyomtatványnak tartalmaznia kell a nyomda nevére és címére vonatkozó utalást vagy egy olyan jelölést, mely lehetővé teszi annak azonosítását.

13. cikk

Amennyiben a konzultációkat követő 8 munkanapon belül valamely termék behozatala nem kerül előzetes közösségi felügyelet alá, akkor a 18. cikknek megfelelően a Bizottság a Közösség egy vagy több térségébe irányuló behozatalra vonatkozó korlátozott felügyeletet vezethet be.

14. cikk

(1) A regionális felügyelet alá tartozó termékek az érintett régióban csak felügyeleti okmány bemutatásával bocsáthatók szabad forgalomba. Ezt az okmányt az érintett tagállam(ok) által kijelölt illetékes hatóságnak térítésmentesen a kért mennyiség egészére vonatkozóan, az azt követő legfeljebb öt munkanapon belül, hogy az illetékes nemzeti hatósághoz bármely közösségi importőr nyilatkozata kézhez vette, záradékkal kell ellátnia, függetlenül attól, hogy ez utóbbi a Közösségen belül hol végzi üzleti tevékenységét. Ellenkező bizonyíték hiányában ezt a nyilatkozatot legkésőbb a benyújtását követő három munkanapon belül az illetékes nemzeti hatóság részére kézbesítettnek kell tekinteni. A felügyeleti okmányok csak addig használhatók fel, amíg az érintett ügyleteket tekintve a behozatal liberalizációjára vonatkozó intézkedések hatályban vannak.

(2) A 12. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

15. cikk

(1) Közösségi vagy regionális felügyelet esetén minden hónap első 10 napján belül a tagállamok közlik a Bizottsággal:

a) előzetes felügyelet esetén a cif-áron számított pénzösszegeket és árumennyiségeket, amelyekre vonatkozóan az előző időszakban a behozatali okmányok kibocsátása vagy azok záradékkal való ellátása megtörtént;

b) minden esetben az a) pontban említett időszakot megelőző időszak alatti behozatalt.

A tagállamok által nyújtott információkat termékek és ország szerinti bontásban kell megadni.

A felügyeleti intézkedésekkel egyidőben és ugyanazon eljárás keretében eltérő rendelkezéseket is meg lehet határozni.

(2) Amennyiben a termékek jellege vagy különleges körülmények ezt szükségessé teszik, a Bizottság saját kezdeményezésére vagy tagállam kérésére a fenti információk benyújtására előírt időpontokat módosíthatja.

(3) A Bizottság erről értesíti a tagállamokat.

V. CÍM

Védintézkedések

16. cikk

(1) Amennyiben valamely terméket olyan megnövekedett mennyiségben, illetve olyan feltételek vagy kikötések mellett hoznak be a Közösségbe, amely a közösségi termelők számára komoly kárt okoz, vagy ilyen károkozással fenyeget, a Bizottság a Közösség érdekeinek a védelmében saját kezdeményezésére vagy valamelyik tagállam kérésére:

a) korlátozhatja a 12. cikk szerint alkalmazandó és ezen intézkedés hatálybalépését követően záradékkal ellátandó behozatali okmányok érvényességének időtartamát;

b) megváltoztathatja az érintett termékre vonatkozó behozatali szabályokat azáltal, hogy a szabad forgalomba bocsátást behozatali engedély bemutatásától teszi függővé, amelyet a Bizottság által meghatározott rendelkezések és korlátok alapján adnak meg.

Az a) és b) pontokban említett intézkedések azonnal alkalmazandók.

(2) WTO-tagországokkal szemben az (1) bekezdésben említett intézkedések csak akkor hozhatók, ha az említett bekezdés első albekezdésében szereplő két feltétel teljesül.

(3)

a) Kontingens meghatározása esetén különösen az alábbiakat kell figyelembe venni:

- a hagyományos kereskedelmi forgalom lehetőség szerinti fenntartásának a kívánatosságát,

- az e Cím szerinti valamely védintézkedés hatálybalépése előtti szokásos feltételek és kikötések mellett kötött szerződések alapján kivitt áruk mennyisége, amennyiben e szerződésekről az érintett tagállam értesítette a Bizottságot,

- a kontingens kialakításánál kitűzött cél veszélyeztetésének elkerülése iránti igény.

b) Egyik kontingens sem alakítható ki alacsonyabban, mint a rendelkezésre álló statisztikákkal alátámasztott utolsó három reprezentatív év alatti behozatal átlagos szintje, kivéve, ha a komoly károkozás elkerülése vagy orvoslása érdekében ettől eltérő szintre van szükség.

(4)

a) Amennyiben egy kontingens a szállító országok között kerül felosztásra, a felosztásról ezen országok közül azokkal lehet megállapodni, amelyeknek az érintett termék Közösségbe történő behozatalában jelentősen érdekeltek.

Amennyiben ez nem lehetséges, a kontingenst a szállító országok között aszerint kell felosztani, hogy egy korábbi reprezentatív időszak során milyen arányban részesültek az érintett termék Közösségbe történő behozatalából, megfelelő módon figyelembe véve minden olyan speciális tényezőt, amely az adott termék kereskedelmét befolyásolhatta, vagy befolyásolhatja.

b) Feltéve, hogy eleget tesz az annak biztosítására vonatkozó kötelezettségének, hogy a konzultációk a WTO védintézkedésekkel foglalkozó bizottságának az égisze alatt folyjanak, a Közösség súlyos károkozás esetén eltérhet ettől a felosztási módszertől, amennyiben az érintett termék vonatkozásában az egy vagy több szállító országból származó behozatal aránytalan mértékben megnövekedett a behozatal egy korábbi reprezentatív időszak alatti összes növekedéséhez képest.

(5)

a) Az e cikk szerinti rendelkezések a hatálybalépésüket követően szabad forgalomba bocsátott minden termékre alkalmazandók. A 18. cikknek megfelelően ezek a Közösség egy vagy több térségére korlátozhatók.

b) Ezen intézkedések azonban nem akadályozhatják meg a már a Közösség felé tartó termékek szabad mozgását, feltéve, hogy a termékek rendeltetési állomása nem változtatható meg, és azokat a termékeket, amelyek a 11. és 12. cikk értelmében csak behozatali okmány bemutatása esetén bocsáthatók szabad forgalomba, ténylegesen ilyen okmány kíséri.

(6) Amennyiben a Bizottság beavatkozását valamely tagállam kéri, akkor a Bizottság a kérés kézhezvételétől számított legkésőbb 5 munkanapon belül határozatot hoz.

(7) Az e cikk értelmében a Bizottság által hozott valamennyi határozatot közölni kell a Tanáccsal és a tagállamokkal. Az e közlést követő naptól számított egy hónapon belül bármelyik tagállam a Tanács elé utalhatja a határozatot.

(8) Amennyiben valamelyik tagállam a Tanács elé utalja a Bizottság határozatát, minősített többséggel a Tanács megerősítheti, módosíthatja vagy visszavonhatja a határozatot.

Amennyiben 3 hónapon belül azt követően, hogy az ügy a Tanács elé került, a Tanács nem hozott határozatot, a Bizottság által hozott határozatot visszavontnak kell tekinteni.

17. cikk

Amennyiben a Közösség érdekei úgy kívánják, a Bizottságnak a III. Címben meghatározottak szerinti javaslata alapján a Tanács minősített többségű határozattal megfelelő intézkedéseket hozhat annak megakadályozására, hogy egy termék olyan megnövekedett mennyiségben illetve olyan feltételek vagy kikötések mellett kerüljön a Közösségbe behozatalra, ami a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek közösségi termelőinek komoly kárt okoz, vagy ilyen károkozással fenyeget.

A 16. cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdése alkalmazandó.

18. cikk

Amennyiben különösen a 10. cikkben említett tényezők alapján kiderül, hogy az intézkedések elfogadására vonatkozó, a 11. és 16. cikk alapján meghatározott feltételek a Közösség egy vagy több térségében teljesülnek, a Bizottság a megoldási alternatívák vizsgálatát követően az érintett térség(ek)re vonatkozóan kivételesen korlátozott felügyeleti- vagy védintézkedések alkalmazását engedélyezheti, feltéve, hogy úgy ítéli meg, ezen intézkedések e szinten történő alkalmazása megfelelőbb megoldást jelent, mint a közösségi szinten történő.

Ezeknek az intézkedéseknek átmenetieknek kell lenniük, és a lehető legkisebb mértékben zavarhatják a belső piac működését.

Az intézkedéseket a 11. és a 16. cikkben meghatározott feltételekkel összhangban kell meghozni.

19. cikk

Nem alkalmazható védintézkedés a WTO fejlődő tagországától származó termékre mindaddig, amíg ezen országnak az érintett termék közösségi behozatalában levő részesedése nem haladja a meg 3 %-ot, feltéve, hogy a 3 %-nál kevesebb behozatali részesedésű fejlődő tagországok együttesen nem tesznek ki 9 %-nál többet az érintett termék Közösségbe irányuló összes behozatalából.

20. cikk

(1) A védintézkedések időtartamát a komoly károkozás elkerüléséhez vagy orvoslásához, valamint a közösségi termelők részéről történő hozzáigazítás elősegítéséhez szükséges időszakra kell korlátozni. Ez az időszak nem haladhatja meg a 4 évet, beleértve az esetleges ideiglenes rendelkezések időtartamát is.

(2) Ez a kezdeti időszak a 16. cikk (4) bekezdés b) pontjában említett intézkedések kivételével meghosszabbítható, feltéve, hogy megállapítást nyer:

- a védintézkedésre a komoly károkozás megakadályozása vagy orvoslása érdekében továbbra is szükség van,

- és a közösségi termelők részéről a hozzáigazítás bizonyíthatóan megtörtént.

(3) A meghosszabbításra vonatkozó intézkedéseket a III. Cím rendelkezéseivel összhangban és az eredeti intézkedésekre érvényes eljárások keretében kell elfogadni. Az így meghosszabbított intézkedés nem lehet korlátozóbb jellegű, mint az eredeti érvényességi időszak végén.

(4) Amennyiben az intézkedés időtartama meghaladja az egy évet, az intézkedést az alkalmazási időszak során rendszeres időközönként fokozatosan liberalizálni kell, ideértve a meghosszabbítási időszakot is.

(5) Valamely védintézkedés teljes alkalmazási időszaka - ideértve az ideiglenes rendelkezések alkalmazási időszakát, a kezdeti alkalmazási időszakot és annak esetleges meghosszabbításait is - nem haladhatja meg a 8 évet.

21. cikk

(1) Amíg a IV. és V. Címnek megfelelően alkalmazott valamely felügyeleti vagy védintézkedés érvényben van, a Bizottság kezdeményezésére vagy valamelyik tagállam kérésére konzultációkat kell lefolytatni a bizottságban. Amennyiben egy védintézkedés időtartama meghaladja a három évet, a Bizottság ezeket a konzultációkat legkésőbb az érintett intézkedés alkalmazási időszakának feléig lefolytatja. Ezen konzultációk célja:

a) az intézkedés hatásainak a megvizsgálása;

b) annak meghatározása, hogy szükség van-e a liberalizáció ütemének a felgyorsítására, és ha igen miként;

c) annak megállapítása, hogy szükség van-e még annak alkalmazására.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett konzultációk eredményeként a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 11., 13., 16., 17. és 18. cikkben említett felügyeleti- vagy védintézkedéseket vissza kell vonni, vagy módosítani kell, a következőképpen jár el:

a) amennyiben az intézkedést a Tanács hozta, a Bizottságnak a Tanácsnak az intézkedés visszavonását vagy módosítását javasolja. A Tanács minősített többséggel határoz;

b) minden más esetben a Bizottság módosítja vagy vonja vissza a közösségi véd- vagy felügyeleti intézkedéseket.

Amennyiben a határozat regionális felügyeleti intézkedésekre vonatkozik, az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételét követő hatodik napon lép hatályba.

22. cikk

(1) Amennyiben egy termék behozatala már védintézkedés hatálya alá tartozott, az adott termékre további ilyen intézkedés az előző intézkedés időtartamának megfelelő hosszúságú időszak elteltéig nem alkalmazható. Ez az időszak két évnél nem lehet rövidebb.

(2) Az (1) bekezdéstől függetlenül, 180 napos vagy ennél rövidebb védintézkedés ismételten kiszabható egy termék behozatalára, ha

a) legalább egy év telt el az érintett termék behozatalára vonatkozó védintézkedés bevezetésének napja óta; és

b) ez a védintézkedés ugyanarra a termékre nem vonatkozott kettőnél több alkalommal az intézkedés bevezetésének napját közvetlenül megelőző öt éves időszakban.

VI. CÍM

Záró rendelkezések

23. cikk

Amennyiben a Közösség érdekei úgy kívánják, a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel megfelelő intézkedéseket fogadhat el a Közösség vagy az összes tagállamnak - kü lönösen alapanyag-kereskedelemmel kapcsolatos - jogainak és kötelezettségeinek nemzetközi szinten történő gyakorlása és teljesítése érdekében.

24. cikk

(1) Ez a rendelet nem zárja ki a Közösség és a harmadik országok közötti megállapodások külön rendelkezésein alapuló kötelezettségek teljesítését.

(2)

a) Az egyéb közösségi rendelkezések sérelme nélkül e rendelet nem zárja ki az a következő tagállami intézkedések elfogadását vagy alkalmazását:

i. a közerkölcs, a közérdek vagy a közbiztonság, valamint az emberek, állatok vagy növények egészségének és életének a védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értékű nemzeti kincsek védelme, vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme alapján tilalmakat, mennyiségi korlátozások vagy felügyeleti intézkedések;

ii. devizára vonatkozó speciális alaki követelmények;

iii. a nemzetközi megállapodások alapján a szerződéssel összhangban bevezetett alaki követelmények;

b) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e bekezdés alapján bevezetni vagy módosítani kívánt intézkedésekről, illetve alaki követelményekről. Rendkívül sürgős esetekben a nemzeti intézkedéseket vagy alaki követelményeket azok elfogadása után azonnal közlik a Bizottsággal.

25. cikk

(1) E rendelet nem érinti a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról szóló szabályozások vagy az azokból következő közösségi vagy nemzeti igazgatási szabályok vagy a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó árukra vonatkozó különös szabályozások sérelme nélkül alkalmazandó; ez a rendelet e szabályok kiegészítéseként érvényesül.

(2) A 11-15. és a 22. cikk nem vonatkozik az (1) bekezdésben említett azon termékekre, amelyeknél a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó közösségi szabályok engedély vagy egyéb behozatali okmány bemutatását teszik szükségessé.

A 16., 18. és a 21-24. cikk nem vonatkozik azon termékekre, amelyeknél az említett szabályok mennyiségi behozatali korlátozások alkalmazását írják elő.

26. cikk

(1) Az ESZAK-Szerződés hatálya alá eső termékekre vonatkozó meglévő nemzeti korlátozásokat a WTO rendelkezéseknek megfelelően fokozatosan le kell bontani.

(2) 1995. december 31-éig Spanyolország és Portugália fenntarthatja a csatlakozási okmány 77., 81., 244., 249. és 280. cikkében említett mezőgazdasági termékekre vonatkozó mennyiségi korlátozásokat.

27. cikk

Az 518/94/EK rendelet hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat a jelen rendeletre vonatkozó hivatkozásokként kell értelmezni.

28. cikk

Ez a rendelet 1995. január 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

( 1 ) 1994. december 14-én kiadott vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 2 ) HL L 67., 1994.3.10., 77. o.

( 3 ) HL L 67., 1994.3.10., 1. o.

( 4 ) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.