A Veszprémi Törvényszék K.21640/2011/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 338. §, 339. §, 340. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 28. §, 120. §, 679. §, 683. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 131. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bíró: Hadnagyné dr. Göllén Mária

Kapcsolódó határozatok:

Kúria K.20306/2011/4., *Veszprémi Törvényszék K.21640/2011/3.*, Kúria Kfv.35241/2012/7.

***********

Veszprémi Törvényszék

6.K.21.640/2011/3.

A Veszprémi Törvényszék a felperesi képviselő neve /felperesi képviselő címe, képviseli: dr.Szalay Endre ügyvéd, felperesi jogi képviselő címe/ által képviselt felperes neve felperesnek - dr.Kecskeméti Mária jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága / alperes címe / alperes ellen, adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 2011. október 10-én kelt határozatszám iktatószámú határozatát - az első fokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az első fokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi a bíróság alperest, 15 napon belül fizessen meg felperesnek 12.700 /Tizenkettőezer-hétszáz/ Ft perköltséget.

Az eljárási illetéket az Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

név1 2010. február 14-én elhunyt. A helységnév1 közjegyző a szám2 számú jogerős hagyatékátadó végzésével törvényes öröklés jogcímén az örökhagyó hagyatékát a felperes neve képviseletében eljáró felperesi képviselő neve /a továbbiakban: Zrt./ részére adta át. A hagyaték tárgyát két helységnév1 ingatlan képezte összesen 2.550.000 Ft leltári értékben.

Az első fokú hatóság a 2011. május 23-án kelt szám3 számú határozatában megállapította, hogy az elhunyt megfizetendő adókötelezettsége 48.974 Ft a folyószámláján 9.416 Ft hátralék mutatkozik. Az adóhatóság ezen összeg megfizetésére kötelezte felperest, mint törvényes örököst. Ennek alapján elrendelte az elhunyt adózó folyószámlájáról ezen összegnek a törlését, és az örökrész arányában az örökös folyószámlájára elrendelte a 9.416 Ft terhelését, valamint kötelezte az örököst, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül fizesse be a saját adószámán ezen összeget.

Az első fokú adóhatóság a felperest a Ptk. rendelkezései, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /Art./ 35. §-ának /2/ bekezdése alapján állapította meg.

Felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az első fokú hatóság döntése jogsértő, a saját folyószámlájának megterhelése ugyanis csak az örökös felperes neve adózóval szembeni adóigazgatási eljárásban lenne lehetséges. Hivatkozott arra is, hogy az adóhatóság helytelen gyakorlatot folytat akkor, amikor az örökös képviseletében eljáró társaság adófolyószámláján írja elő az örökhagyó adótartozását annak ellenére, hogy a Ptk. rendelkezései a hagyatéki tartozások kielégítésére eltérő rendelkezést tartalmaznak.

Alperes a 2011. október 10-én kelt határozatszám iktatószámú határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. Álláspontja szerint az Art. 35. §-a /2/ bekezdésének a./ pontjában és a 131. §. /1/-/3/ bekezdéseiben foglaltak szerint az adóhatóság jogszerűen járt el. Az adó alanyának kell elsődlegesen az adót megfizetnie, ha ezt nem tette meg és tőle az nem hajtható be, ebben az esetben az adótartozásért helytállni kötelesek körét és az anyagi felelősség mértékét jogszabály meghatározza. A Ptk. 28. §-ának /1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az állam öröklése esetén az államot képviselő, a pénzügyminiszteri rendeletben, illetve a későbbiekben törvényben előírt szervezet látja el, örökösként tehát e szervezetet terheli a helytállási kötelezettség. Az alperesi álláspont szerint a Ptk. rendelkezéseit adóügyekben az Art. rendelkezéseivel összhangban, de az általános szabályoktól részben eltérően kell alkalmazni, döntésének meghozatala során ennek figyelembe vételével járt el.

Felperes keresetében az alperesi határozat felülvizsgálatát, annak az első fokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az első fokú adóhatóság új eljárás lefolytatására való kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy nem helytálló az alperesnek az Art. 131. §-ának /3/ bekezdésére való hivatkozása akkor, amikor figyelmen kívül hagyja a Ptk. 120. §-ának /2/ bekezdésében és a 679. §-a /1/ bekezdésében foglaltakat. Az előbbiekből következően az állam felelőssége ugyanis csak akkor áll fenn, ha a tulajdonosnak egyéb lefoglalható vagyontárgyára vezetett végrehajtás eredménytelen volt. Az utóbbi rendelkezés szerint az örökös a hagyaték tartozásaiért a hagyaték tárgyával és annak hasznaival felel a hitelezőnek, az örökös felelőssége a hagyatéki tartozáskor egyetemleges, ugyanakkor korlátozott, elsődleges módja a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival való, azaz cum viribus felelősség. A Ptk. az örökhagyó tartozásait egységesen kezeli, és nem lehet különbséget tenni az örökös vonatkozásában aszerint, hogy ez magánszemély, jogi személy vagy maga az Állam, a felelősségi alakzat tehát mindegyik örökös vonatkozásában azonos.

Az adott esetben felperes felelőssége elsődlegesen a hagyaték tárgyaival való felelősség, és amennyiben az ily módon való kielégítésre nincs lehetőség, akkor a hagyaték értékéig terheli a további felelősség. Elfogadhatatlan tehát az adóhatóság azon döntése, amelyben a felperes neve felperest képviselő Zrt-t nem a hagyatékból, hanem a saját adószámlájáról történő fizetésre kötelezi. Felperesi érvelés szerint az adóhatóságnak a döntésében meg kell jelölnie azokat a vagyontárgyakat, amelyekből az általa érvényesíteni kívánt tartozás behajtható, ez következik ugyanis a Ptk. 679. §-ának /1/ bekezdésében foglalt rendelkezésből, illetve a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 192. számú állásfoglalásának tartalmából, egyébként a Legfelsőbb Bíróság hasonló tényállású ügyben már hozott olyan felülvizsgálati ítéletet, amely a felperesi álláspont helytállóságát támasztja alá.

Alperes a kereset elutasítását kérte fenntartva a határozata indokolásában foglaltakat. Hivatkozott arra, hogy a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény /Ket./ 72. §-ának /1/ bekezdése meghatározza a közigazgatási határozat kötelező elemeit, ezek között csak az szerepel, hogy az ügyfelet a végrehajtásra figyelmeztetni kell, olyan kötelezettsége az adóhatóságnak nincs, hogy döntésében a végrehajtás módját is meghatározza. Az Art. 35. §-ának /2/ bekezdésének és a 131. §. /3/ bekezdésének speciális szabályai miatt az örökösöket örökrészük erejéig kell kötelezni az elhunyt adózó adótartozásának megfizetésére, az örökösöknek csak a határozatban megjelölt összegért kell helytállniuk. A szabályok speciális volta miatt sem a Ptk. 679. §-a /1/ bekezdésének, sem a 683. §-a alkalmazásának nincs helye a mögöttes felelős adófizetésre kötelezése során.