A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20973/2019/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, 4:178. §] Bírók: Hegedűs Mária, Kovács Helga, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna
Fővárosi Ítélőtábla
Az ügy száma: 1.Pf.20.973/2019/4/II.
A felperes: felperes neve, felperes címe
A felperes képviselője: dr. Kovács Eszter ügyvéd, cím
Az alperes: alperes neve, alperes címe
Az alperes képviselője: dr. Bercsényi Gábor ügyvéd, cím
A per tárgya: személyiségi jog megsértése
Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék
A fellebbezéssel támadott határozat száma: 20.P.20.506/2019/8.
Í t é l e t:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a felperes által fizetendő illeték összegét 36.000 (harminchatezer) forintra leszállítja. Egyebekben az ítéletet helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint másodfokú perköltséget és térítsen meg az államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felek házastársak voltak, házasságukból három gyermek született. A házassági életközösség 2011. március 23-án szűnt meg. A szülők 2011. április 22-én közjegyző előtt állapodtak meg a gyermekekkel való kapcsolattartásról, az ebben foglaltak azonban csak eshetőlegesen teljesültek, közöttük a gyermekekkel való kapcsolattartás ügyében számos konfliktus merült fel.
[2] Nem értettek egyet az óvoda megválasztásában, ezért a felperes 2011. augusztus 8-án gyermekei veszélyeztetettségére hivatkozva a gyámhatóságtól a védelembe vétel elrendelését kérte. Az ügy során igénybe vett mediációs eljárásban 2011. október 3-án részletes megállapodást kötöttek a kapcsolattartásról, ennek ellenére a felperes továbbra is folyamatosan sérelmezte, hogy a gyermekekkel kevesebb időt tölthet, mint amennyi megilleti. A gyámhatóság által elrendelt komplex családgondozás eredménytelensége miatt a hatóság a gyermekek védelembe vétele mellett döntött. Megállapította, hogy a szülők közötti konfliktusok súlyosbodtak, a felek nem tudtak megegyezni a kapcsolattartások helyéről, időpontjáról és időtartamáról sem, a mediáció során keletkezett megállapodás betartása pedig esetleges volt. A mediációs eljárás 2012. február 29-én lezárult.
[3] A 2003. július 19. napján kötött házasságot a Budai Központi Kerületi Bíróság 2014. június 3-án bontotta fel, a gyermekeket pedig az anyánál helyezte el. A házassági per folyamán a bíróság többször hozott ideiglenes intézkedést, szabályozva, majd később módosítva az apa és a gyermekek közötti kapcsolattartást. Az első ideiglenes intézkedést a bíróság 2012. március 12-én hozta. A házasságot felbontó ítéletben a bíróság az apa kapcsolattartási jogát szabályozta, abba belefoglalva, hogy milyen rendszerességgel és időtartamban viheti magával a gyermekeket. A szabályozás kiterjedt a hétközi, valamint az időszakos (az iskolai szünidőre és az ünnepnapokra vonatkozó) alkalmakra is.
[4] A felperes több alkalommal fordult a gyámhatósághoz a kapcsolattartások végrehajtását kérve. Az erre irányuló eljárások során hozott másodfokú határozatokat a közigazgatási bíróságon támadta meg, valamint személyhez fűződő jogainak megsértése miatt pereket kezdeményezett a közigazgatási hatóság, valamint az anya ellen.
[5] A felek között a Fővárosi Törvényszék előtt személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása iránt per volt folyamatban. A jelen per felperese kereseti kérelmét a kapcsolattartás akadályozására alapította. A 2018. május 24-én kihirdetett, a keresetnek részben helyt adó elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla 2019. január 15. napján meghozott ítéletével részben megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította.
[6] A felperes végrehajtás iránti kérelmei nyomán a kapcsolattartás végrehajtását a hatóság 2013. december 13. és 2016. szeptember 27. között összesen tizenkét alkalommal rendelte el.
[7] A ... Gyámügyi Osztálya három alkalom tekintetében állapította meg az anya önhibáját, ezért őt 10.000,- forint összegű eljárási bírsággal sújtotta.
[8] A bírságolást a gyámhatóság azzal indokolta, hogy az anya az esedékes kapcsolattartás átadás-átvételi időpontjának és helyszínének megváltoztatásában nem állapodott meg az apával, valamint hogy az egyik alkalommal a gyermeknek olyan egészségvédelmi célú kezelést szervezett, amely a kapcsolattartás idejére esett és azt lehetetlenné tette.
[9] A felperes a kapcsolattartások végrehajtását különböző indokokra alapozva kérte. Ezek között szerepelt, hogy az anya a gyermekek nem megfelelő (egyes esetben szakadt, viselésre alkalmatlan) öltözékének biztosításával akadályozta a kapcsolattartást, az egyik gyermeket az előírt helyszínről, az iskolából elvitte és közölte az apával, hogy hol és mikor adja át neki, és ennek az átadásnak helyszíne és időpontja eltért a szabályozásban foglaltaktól. A felperes szerint az anya egy alkalommal a kapcsolattartást azzal akadályozta, hogy a felperes akarata ellenére velük szeretett volna utazni az út egy részén. A gyermekek programjai, valamint betegségei miatt akadályozott kapcsolattartás pótlását az anya nem tette lehetővé, az egyik gyermek iskolaválasztásával kapcsolatos konfliktust sem tudták megoldani. A kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmeket a hatóság mindkét fokon elutasította.
[10] 2017. augusztus 14-én a kapcsolattartásra előírt helyszínen az anya a gyermekeket a felperesnek átadta. A felperes kérte a gyermekek személyi igazolványait is, mivel külföldi nyaralást tervezett, az anya azonban a személyi okmányokat nem adta át, így a felperes a gyermekekkel nem tudott külföldre utazni.
[11] A kapcsolattartást szabályozó, korábbi bírósági határozat az alperes okmányátadási kötelezettségét a kapcsolattartások idejére ekkor még nem tartalmazta, az - a felek között kialakult konfliktusokra is tekintettel - később erre is kiterjedt. A módosított szabályozás hatálybalépése után az alperes az okmányátadási kötelezettségének eleget tesz.
[12] A felperes két kereseti kérelmet terjesztett elő a bíróságnál. Elsőként kérte annak megállapítását, hogy az alperes azzal a magatartással, hogy megtagadta gyermekeik úti okmányainak a kapcsolattartás idejére történő átadását és ezzel megakadályozta, hogy a felperes velük külföldre tudjon utazni, megsértette a felperes családi élethez, emberi méltósághoz és kapcsolattartáshoz fűződő jogát. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy az alperes azzal, hogy 2013. év decemberétől kezdődően tartósan és folyamatosan megsérti a kapcsolattartást rendező, mindenkori döntésben foglaltakat, elmulasztja a gyermekek kapcsolattartásra történő felkészítését, a felperes kiskorú gyermekeivel fennálló kapcsolattartása akadályozásán keresztül megsérti a felperes családi élethez, emberi méltósághoz és kapcsolattartáshoz fűződő jogát.
[13] Kérte az alperest a jogsértésektől a jövőre nézve eltiltani, továbbá arra is kötelezni, hogy a felperesnek írott magánlevélben kérjen bocsánatot, valamint a jogsérelem okán alperest felperes részére 300.000,- forint sérelemdíj, valamint ennek az összegnek 2017. augusztus 14-től kezdődően a törvény szerinti késedelmi kamatára is igényt tartott.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!