A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30220/2008/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 200. §, 339. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 54. §] Bírók: Murányi Katalin, Török Judit, Vezekényi Ursula

Gfv.XI.30.220/2008/5.szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság dr. Bérczes László ügyvéd által képviselt F. P. Kft. (...) felperesnek dr. Várnai Zsuzsanna ügyvéd által képviselt K. F. Korlátolt Felelősségű Társaság "f.a." (...) I.r. és a dr. Uzsoky Ágnes ügyvéd (...) által képviselt V. Korlátolt Felelősségű Társaság (...) II.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Fővárosi Bíróságnál 22.G.41.020/2006. szám alatt indított perében a Fővárosi Ítélőtábla 2008. január 10-én kelt 11.Gf.40.391/2007/8. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről 22. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 11.Gf.40.391/2007/8. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alpereseknek 15 napon belül 300.000 - 300.000 (Háromszázezer-Háromszázezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá térítsen meg az államnak - az illetékes adóhatóság külön felhívására - 2.430.000 (Kettőmillió-négyszázharmincezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A jogerős ítéletben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás szerint a Budapest ... kerületben lévő belterületi, ... hrsz-ú, 11374 m2 nagyságú beépítetlen ingatlan a F. Kft. tulajdonában állt, majd az ingatlan tulajdonjogát 2000. december 21-én a felperes Kft. szerezte meg, vagyonbevitel címén. A felperes az ingatlan tulajdonjogát 2003. december 1-én létrejött adás-vételi szerződés alapján átruházta a jelen per I.r. alperesére, a K. F. Kft-re. Az adás-vételi szerződésben a felek az ingatlan forgalmi értékét - az apportálási értékkel egyezően - 142.325.000 Ft összegben határozták meg. Az ingatlant 2003. szeptember 11-től kezdődően a F. E. Kft. javára 8.500.000 Ft és járulékai erejéig jelzálogjog terhelte, s ugyanezen összeg erejéig a II.r. alperes jogosult javára 2005. október 21-től zárlatot jegyeztek be az ingatlanra. Ezen felül az adóhatóság javára 2004. február 16-tól végrehajtási jogot jegyeztek be az ingatlanra 89.191.449 Ft és járulékai erejéig.

Az I.r. alperessel szemben felszámolási eljárás indult 2005. szeptember 10-i kezdő időponttal, melynek során hét hitelező által határidőben bejelentett és a felszámoló által nyilvántartásba vett hitelezői igények összege 89.369.045 Ft. A felperes határidőben bejelentett és a felszámoló által nyilvántartásba vett igénye "d" kielégítési kategóriában 34.427.188 Ft, míg "f" kielégítési kategóriában 100.000 Ft.

A perbeli ingatlan tulajdoni lapjának harmadik részére 2006. március 29-i hatállyal feljegyzésre került a felszámolási eljárás megindítása, s ettől az időponttól kezdődő hatállyal a jelzálogjogot, zárlatot, valamint végrehajtási jogot törölték.

A felszámoló a fent részletezett ingatlan felszámolási eljárásban történő értékesítése érdekében 2006. márciusában "döntést előkészítő szakvéleményt" szerzett be, melyben a szakértő "a legkisebb kikiáltási ár" összegét bruttó 80.000.000 Ft-ban javasolta megállapítani. A felszámoló a Cégközlöny ... számában tette közzé az árverési hirdetményt, melyben kikiáltási árként 79.000.000 Ft-ot jelölt meg (ez tartalmazta a 20 %-os általános forgalmi adót is). Az árverés megkezdésekor kötelezően befizetendő előleg összegét 4.000.000 Ft-ban határozta meg. Ezen túlmenően a hirdetmény tartalmazta az árverés lebonyolításával kapcsolatos és a jogszabályban megkívánt adatokat is.

A felszámoló 2006. május 3-ra hitelezői értekezletet hívott össze, amelyen a megjelent hat hitelező rendelkezésére bocsátotta az adós tevékenységét záró mérleget, a nyilvántartásba vett hitelezők jegyzékével együtt. A megjelentek közül négyen - köztük a felperes is - 2006. május 9-én hitelezői választmányt alakítottak, majd az e napon készült jegyzőkönyvben foglalt 2/2006./V.9./ választmányi határozatban rögzítették azt az álláspontjukat, hogy az I.r. alperes adós perbeli ingatlanának az árverési tájékoztatóban meghatározott kikiáltási ára csak töredéke a piaci árnak. Az ingatlan értékesítése ezen az áron ellentmond a felszámolási vagyonba tartozó vagyontárgyak lehető legmagasabb áron történő értékesítése követelményének. Rögzítették, hogy az árverés megtartása ellen kifogást kell előterjeszteni, kérni kell a felszámolót, hogy az ingatlant az árverési tájékoztatóban szereplő időpontban és áron ne értékesítse. A hitelezői választmány elnöke a 2006. május 11-én kelt és a felszámolási eljárást lefolytató bírósághoz 2006. május 17-én érkezett beadványában bejelentette a választmány megalakulását. Ugyanezen a napon a felszámoló részére küldött levelében közölte, hogy a választmány a meghirdetett kikiáltási árat nem tartja elfogadhatónak. Utalt arra, hogy a felszámolási vagyon ilyen áron történő értékesítése súlyosan sérti a hitelezők érdekeit, ellentmond a felszámolási eljárásról szóló törvény 49. § /1/ bekezdésében leírt kötelezettségnek, ezért "az árverést a hitelezői választmány véleménye szerint nem szabad megtartani, a hitelezői választmány kéri a felszámolót, hogy az árverést ne tartsa meg". A levélben közölte azt is, hogy a választmány tudomása szerint annak a területnek a szabályozási terve, ahol a kérdéses ingatlan is fekszik, várhatóan 2006. év végén kerül jóváhagyásra, ezért a választmány ezt követő időszakra javasolta kitűzni az árverést.

A felszámoló a 2006. május 19-én kelt válaszlevelében azzal érvelt, hogy az ingatlan értékesítését a Csődtörvény rendelkezéseinek megfelelően készítette elő és hirdette meg. A forgalomban elérhető legmagasabb ár a nyilvános árverés leütési ára lesz, mert ezt a piaci érdeklődés, kereslet fogja meghatározni. Hangsúlyozta, hogy az értékesítést a felszámolási eljárás közzétételétől számított 120 napon belül meg kell kezdenie és ezt az intézkedést a jelzálogjoggal biztosított "b" kategóriás hitelező is kifejezetten igényelte. Tájékoztatást adott arról is, hogy a hitelezői választmánynak az adás-vételi szerződéssel kapcsolatos észrevételezési joga lesz, illetőleg a szerződést a Cstv. 49. § (5) bekezdése értelmében lehet keresettel megtámadni az ott írt törvényi feltételek fennállása esetén.

A 2006. május 30-án közjegyző által készített jegyzőkönyv tartalma szerint az árverésen két gazdálkodó szervezet jelent meg, melyek képviseletében ugyanaz a személy járt el és ők a helyszínen készpénzben befizették az árverési előleget. Rögzítette továbbá a jegyzőkönyv, hogy a felszámoló nem kapott értesítést a felszámolási ügyben eljáró bíróságtól a kifogásokkal kapcsolatos bírósági intézkedésekről. A felszámoló az árverést lefolytatta, majd a kikiáltási ár többszöri leszállítását követően megállapította, hogy a II.r. alperes 40.500.000 Ft bruttó árat ajánlott, melyet elfogadva a felszámoló az I.r. alperes nevében a II.r. alperessel adás-vételi szerződést kötött.