A Kúria Kfv.35487/2022/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ILLETÉKÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (6) bek.] Bírók: Darák Péter, Demjén Péter, Márton Gizella, Ságiné dr. Márkus Anett, Stefancsik Márta

A határozat elvi tartalma:

A per első tárgyalása az, amely tárgyalás az eljárási szabályok érvényre juttatásával került megtartásra.

A bíróság köteles a jogvita kereteinek meghatározása érdekében az anyagi pervezetés eszközeit alkalmazni azt követően, hogy a felek a keresetlevelet és a védiratot megismerték és kijelölték a per kereteit.

Kf.V.39.143/2021/4., Kfv.IV.37.366/2012/4.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

végzése

Az ügy száma: Kfv.V.35.487/2022/5.

A tanács tagjai: Dr. Darák Péter tanácselnök

Dr. Demjén Péter előadó bíró

Dr. Márton Gizella bíró

Ságiné dr. Márkus Anett bíró

Dr. Stefancsik Márta bíró

A felperes: felperes1 (cím1)

A felperes jogi képviselője: Dr. Horváth Ügyvédi Iroda (ügyintéző: jogi képviselő1 ügyvéd, cím2)

Az alperes: NAV Fellebbviteli Igazgatósága (cím3)

Az alperes jogi képviselője: Tormáné dr. Erős Anett kamarai jogtanácsos

A per tárgya: illetékügy

A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: a felperes

Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Budapest Környéki Törvényszék 9.K.702.503/2021/13. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 9.K.702.503/2021/13. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja.

A felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét 50.000 (ötvenezer) forintban, az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét 10.000 (tízezer) forintban állapítja meg.

A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a 2018. május 15. napján kelt és a 2020. szeptember 17-én kelt okirattal megerősített ingatlan adásvételi szerződéssel megvásárolta a helység1 belterület helyrajzi szám1 helyrajzi szám alatt felvett, a természetben cím4 szám alatt található lakás megjelölésű ingatlant, 7.500.000 forint vételár ellenében. Az adóhatóság felé benyújtott B400-as adatlapon az ingatlan forgalmi értékét az adásvételi szerződésben foglaltakkal egyezően 7.500.000 forintban jelölte meg és kérte a vásárlást megelőző három vagy azt követő egy éven belül eladott másik lakástulajdon esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 21. § (2) bekezdése alapján járó illetékkedvezményt azzal, hogy a kedvezmény feltételeinek megfelel, az eladott lakástulajdon helyrajzi számát is közölte (helyrajzi szám2 hrsz., a természetben cím5 szám).

[2] Az ingatlanügyi hatóság a 2021. április 27. napján kelt határozatával a felperes által megvásárolt ingatlanra az 1/1 arányú tulajdonjogot per kimenetelétől függő hatállyal, adásvétel jogcímén jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba. Az adóhatóság az ingatlanban 2021. július 7. napján szemlét tartott, majd az ingatlan 1/1 tulajdoni hányadának forgalmi értékét a helyszíni szemle tapasztalatai és a rendelkezésére álló összehasonlító értékadatok alapján, az Itv. 68. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával 14.384.000 forintban állapította meg és a 2021. augusztus 4. napján kelt 5523497178 számú fizetési meghagyásával 575.376 forint visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte a felperest. Indokolása szerint a felperes által beszámítani kívánt ingatlan eladási ára már beszámításra került egy másik, felperes által megvásárolt lakóingatlan vételárába, ezért az Itv. 21. § (2) bekezdésében megállapított illetékkedvezmény nem alkalmazható, emiatt a fizetendő vagyonszerzési illeték kiszámítására az általános szabályok szerint került sor.

[3] A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2021. október 8. napján kelt 6424347025 számú határozatával a fizetési meghagyást helybenhagyta. Indokolása szerint a felperesnek, mint vagyonszerzőnek az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével a szerződés megkötése napján visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettsége keletkezett. Az illeték alapja az ingatlan 1/1 tulajdoni hányadának terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke. Amennyiben a per kimenetele folytán az árverési vevő 1/2-ed tulajdoni hányada az ingatlanra bejegyzésre kerül, úgy az elévülési időn belül az Itv. 80. § (1) bekezdése alapján illeték törlése vagy visszatérítése iránti kérelemmel élhet.

[4] Rögzítette, hogy az ingatlan forgalmi értékét a rendelkezésre álló összehasonlító értékadatok, valamint a helyszíni szemlén tapasztaltak alapján 542.963 forint/m2 átlagos korrigált fajlagos értékkel számolva, valamint az Itv. 68. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával 275.607 forinttal mérsékelve állapította meg 14.384.393 forintban. Az összehasonlító értékadatok kiválasztásának elsődleges szempontja az Itv. 69. § (6) bekezdésében rögzített kétéves időbeli korlát, amelynek az elsőfokú adóhatóság által felhasznált precedens ingatlanok megfelelnek. A kiválasztás következő kritériuma, hogy ugyanazon településrészen elhelyezkedő ingatlanok kerüljenek figyelembevételre, majd az azonos rendeltetés (lakás), az értékelt ingatlanéhoz hasonló alapterület (27 m2), a tárgyi ingatlanhoz térben is időben a lehető legközelebb álló ingatlanok kerüljenek kiválasztásra. A szélsőségesen magasnak vagy alacsonynak tekinthető fajlagos értékű ingatlanokat kizárva, tíz, összehasonlításra alkalmas értékadatot nyert ki a fenti feltételek vizsgálatát követően, mely adatok az összehasonlítás tényleges elvégzésére alkalmasak voltak, mivel megfelelnek az Itv. 69. § (6) bekezdésében rögzített szempontoknak. Egyenként értékelve a kiválasztott ingatlanokat, rögzítette az ingatlanok jellemzőit.